DR. LENTNER CSABA
DR. LENTNER CSABA
DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A terrorizmus és a pénzmosás elleni harcról szóló törvényjavaslat kapcsán a Magyar Igazság és Élet Pártja nem a technikai aggályait fogalmazza meg elsődlegesen, hanem a tartalmi összefüggésekben rejlő problémákra hívja fel a figyelmet.
A törvényjavaslat általános indoklása úgy fogalmaz, hogy a jelen törvény megalkotásának indokául szolgál a 2001. szeptember 11-én az Amerikai Egyesült Államokat ért terrortámadás. Majd úgy folytatja az indoklás, hogy a kerettörvény nemzetközi kötelezettség alapján korlátozó intézkedések elrendeléséhez, korlátozások bevezetéséhez ad felhatalmazást a magyar kormánynak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mi, a MIÉP részéről alapvetően abból indulunk ki, hogy a Magyar Köztársaságnak független kormánya és független, a nép által választott parlamentje van. Azt a jogát viszont a magyar parlamentnek, hogy önállóan, saját elhatározásából hozzon meg törvényeket, nem lehet elvitatni. Ez egy generális jogelv a mi értelmezésünkben.
A törvényjavaslat a pénzmosási törvény hatályát kiterjeszti az ingatlanközvetítői, a nemesfémékszer-, a nemesfémdíszműáru-forgalmazó tevékenységet folytatókra is, a kulturális javakat árverésen vagy bizományosi minőségben értékesítő pénzügyi szolgáltató szervezetekre is, továbbá az ügyvédi letéteket kezelő ügyvédekre, a pénz, értéktárgy, illetőleg értékpapír bizalmi őrzését végző közjegyzőkre és a könyvvizsgálókra, egyéni vállalkozás esetén annak alkalmazottjára és segítő tagjaira is.
(17.00)
Ha azt vesszük, hogy ez a törvényjavaslat önmagában a magyar kormány önálló kútfejéből pattant volna ki, ha ezt a magyar kormány mindenféle nemzetközi nyomástól függetlenül terjesztette volna elő, akkor azt mondjuk, hogy rendben van. Azonban, tisztelt képviselőtársaim, ennek a kormánynak a működéséből eltelt három és fél év. Az előző kormány, az MSZP-kormány négyéves működése alatt ez a törvényjavaslat, ezek a szankcionáló intézkedések ilyen formában, amelyek a pénz- és tőkepiac tisztaságát, átláthatóságát szolgálnák, nem kerültek előtérbe. A Magyar Demokrata Fórum részéről 1990-94 között ez a törvény, ilyen formában, ugyancsak nem fogalmazódott meg. Egy külső indok kellett ahhoz, hogy a független Magyar Köztársaság függetlennek mondott parlamentje ilyen törvénykezésre szánja el magát.
A következő tartalmi aggályunk a megfogalmazott törvényjavaslattal kapcsolatban az, hogy a törvénytervezet indoklása úgy fogalmaz, hogy külön határozatok - nevesíti ezeket - szóltak az Afganisztán által támogatott terrorista csoportok által elkövetett akciók miatti intézkedésekről. A Biztonsági Tanács ezekben felhívta a tagállamokat, hogy Oszama bin Laden és a környezetéhez tartozó személyek, illetve terrorista csoportok ellen hozzanak olyan gazdasági és pénzügyi korlátozó intézkedéseket, amelyek hozzájárulhatnak a terrorizmus visszaszorításához.
Tisztelt Képviselőtársaim! Globális terrorizmus, globális terrorizmus elleni harc - hol van ez? Véleményünk szerint mindez nem kézzelfogható, mint ahogy az sem célravezető megoldás, hogy a háborús csapások fokozásával próbálják meg a válságot rendezni.
Az Oszama bin Laden és a környezetéhez tartozó személyek elleni fellépések. Tisztelt Parlament! Ezelőtt három héttel a napirend előtti felszólalásomban utaltam arra, hogy a világ legnagyobb telekommunikációs cégében, a Motorolában a szaúdi Oszama bin Laden business group gazdasági érdekeltségekkel rendelkezik. Tehát ha harcot kíván a kormány vagy a Biztonsági Tanács folytatni az Oszama bin Laden környezetéhez tartozó személyek ellen is, akkor kérdezem, a családtagok, a népes szaúdi bin Laden család nem tartozik-e e személyek körébe. Ám ellentmondás, hogy a világ legnagyobb kommunikációs cégében ez a család gazdasági érdekeltségekkel rendelkezik, mint ahogy a Norstar, a Meridian, a Nortel, az Optel, a SCADA, a Banyam és a 3Com telekommunikációs cégekben is. Igen, ennek utána lehet keresni, ez leellenőrizhető, mindössze a saudibinladengroup.com internetes címre kell kattintani a számítógépen, és akkor ezek a gazdasági összefüggések, gazdasági kapcsolatok kiderülhetnek. Az is kiderülhet természetesen, hogy a Motorola világcég, amelyben gazdasági érdekeltsége van a szaúdi bin Laden családnak, esélyes arra, hogy a kormányzati informatikai rendszert Magyarországon kiépítse, Magyarországon telepítse. Ha háborút, harcot folytatunk, akkor tisztázzuk, hogy ki az ellenség, ki minősül ellenségnek.
A harmadik tartalmi észrevétel: a pénzmosás kérdése. A Magyar Igazság és Élet Pártja a megalakulásától kezdve, tehát 1993 óta, Csurka Istvánnal az élén folyamatosan hangsúlyozza, hogy a tisztességtelen vagyongyarapodásokat, a rablóprivatizációt, a csalárd bankkonszolidációs ügyeket le kell leplezni, vissza kell szorítani, a dolgokat megfelelő helyükre kell tenni. Azonban, tisztelt képviselőtársaim, 1993 óta ez nem így történik. Sorban, folyamatosan vannak bankkonszolidációk, és meg kell mondjam, hogy az 1988, a gazdasági rendszerváltozás kezdete, és 1997 közötti időintervallumban a magyar nemzeti vagyon 90 százaléka privatizálásra, eladásra került, és talán nincs is olyan frakciója jelenleg a magyar parlamentnek, amely ezt a privatizációt akár a cementgyárak, akár az élelmiszer-ipari üzemek, akár a különböző koncessziós tevékenységek bérbe, magánkézbe adása kapcsán ne kifogásolta volna.
Egy pénzmosás elleni törvényt egy feltörekvő piacgazdaságban, mint amilyen a magyar, csak úgy van értelme hatályba léptetni, ha a privatizáció és a bankkonszolidáció Magyarországon teljeskörűen felülvizsgálatra kerül. Tisztelt Képviselőtársaim! Hol van ez a kormányzati előterjesztés? Hol van a szándék a kormányzatban arra, hogy a csalárd privatizációra, a magyar államnak több ezer milliárd forintos kiadást jelentő bankkonszolidációs ügyletekre, az emögött álló pénzügyi hitelezési panamákra, visszaélésekre fényt derítsen? Mondhatnánk azt is, hogy aki bújt, bújt, aki nem, nem, megyek. Tehát lefolyt a privatizáció, lefolytak a több ezer milliárd forintot kitevő bankkonszolidációs eljárások. Az a pénz, ami egy-egy banknál veszteségként jelentkezett, és ezt az állam kisegítette az adófizetők pénzéből, ne legyünk naivak: valahol megvan; ez a pénz magánkezekben van; ez a pénz ott van a tőkepiacon. Igen, ezek a pénzek, nevezhetjük őket akár forró pénzeknek is, már kimentek Ciprusra; Ciprusról, a Jersey-szigetekről valamikor visszajöttek, és jelentős részük magyar állampapírokban van.
7300 milliárd a Magyar Köztársaság bruttó belföldi adóssága. Ebben az évben, 2001-ben 4300 milliárd forintra tehető az Államadósság-kezelő Központ adatai szerint az államháztartás bruttó finanszírozási igénye. Igen, ezt állampapírokkal kell lefedni. Kik veszik meg ezeket az állampapírokat? Ne essünk ámulatba: nem a nyugdíjasok, nem a minimálbéren élők, nem az akut jövedelmezőségi problémákkal küszködő mezőgazdasági termelők. Nem, kérem szépen, hanem a privatizációs ügyletekből, a bankkonszolidációs ügyletekből kicsalt pénzek jönnek vissza kerülővel - egy ciprusi, egy kajmán-szigeteki kerülővel - Magyarországra, és itt kiszürkülnek.
A kérdés, még egyszer: miért most, 2001 novemberében jön elő ezzel a törvényjavaslattal a Fidesz-kormány? Azok a parlamenti pártok, amelyek oly nagy egyetértéssel vannak a törvényjavaslat iránt, mint a Kisgazdapárt vagy az MDF, az első ciklusban, 1990-94 között, miért nem ezzel kezdték az intézkedéseiket, hogy ne lehessen névtelen, anonim betéteket nyitni? Hogy a közjegyzőket, az ügyvédeket, a könyvvizsgálókat ne kelljen elszámoltatni, ha bűncselekménygyanús ügyleteket tapasztalnak? Miért burkolták be az egész magyar privatizációt, az egész magyar banki életet a banktitok és az üzleti titok leplével?
Képviselőtársaim! Terroristapénzek: 1998-ig, ameddig a 150 milliárd forintos veszteségéről elhíresült CW Bank működött, a bécsi székhelyű bankban, ráadásul magyar bankban, nem voltak terroristapénzek? Akkor 1994-98 között ezek miért nem kerültek leleplezésre? A pénzmosás elleni törvény akkor, az MSZP ideje alatt miért nem született meg? Igen, terroristapénzek voltak az MDF-kormány alatt is és voltak Németh Miklós kormányzása alatt is. Pénzmosás elleni törvények miért nem születtek? 1998 tavaszától, a polgári kormány hatalomra kerülésétől kezdve miért telik el három és fél év, hogy a pénzmosás elleni törvények megszülessenek? Ez a törvény valójában nem a terroristák, nem az off-shor cégek ellen irányul, nem a fegyverkereskedelemből legalizált pénzek kiszürkítését, azok leleplezését célozza. Ezek a nagy, eredeti tőkefelhalmozások, a tisztességtelen pénzek lecsapolásai, magánzsebekbe vándorlásai valójában már megtörténtek.
(17.10)
Ez a törvényjavaslat egy eső utáni köpönyeg, a folyamat mind a bankpiacon, mind a tőkepiacon, mind a privatizáció tekintetében le van játszva.
Befejezésül a törvényjavaslat kapcsán, talán szerencsésebb lett volna a polgári kormánynak 1998 nyarán, rögtön az első törvények között ezzel, helyesebben egy ehhez hasonló, de önálló magyar kormányzati akaratot tükröző törvényjavaslattal előhozakodni, és nem most, az utolsó pillanatokban kapkodva, a nagyobb halakat elengedve ennek a törvényjavaslatnak az előterjesztésével előhozakodni. Ám akkor, amikor ennek a törvényjavaslatnak a sürgősségi indítványozása megtörtént, mi nem tettünk obstrukciót, magának a törvényjavaslatnak a megtárgyalására igennel szavaztunk. Ez az igen szavazat valójában azt fejezte ki, hogy ennek a problémának a megbeszélésére, többszöri újragondolására igenis szükség van, de még egyszer mondom, a privatizációs, bankkonszolidációs pénzek kiszürkítése megtörtént, késő az intézkedés. Az egész bankprivatizációt, bankkonszolidációt, privatizációs ügyleteket kellene felülvizsgálni, hogy ez a törvény megfelelőképpen érvényesülhessen!
Befejezésül: azt szeretnénk a MIÉP részéről, ha annak az évezrednek, amelybe néhány hónappal ezelőtt beléptünk, majd olyan kormánya lenne és olyan független parlamentje lenne, amely törvényeket önállóan, saját elhatározásából kíván meghozni.
Köszönöm a figyelmüket.
