KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. (Kovács Kálmán: Jó lenne, ha a kormány képviseltetné magát, elnök asszony! - Font Sándor: A teremben kell lennie! Bent van a teremben!) Azzal szeretném folytatni, a szocialista frakciónak dokumentuma van arról, hogy a kormány június 22-e után hogyan vélekedett a pénzmosással kapcsolatos kérdésekről. Ugyanis azok után, hogy sajnálatos módon felkerültünk a feketelistára a pénzmosás ellen küzdő szervezet jóvoltából, én magam a frakció nevében írásbeli választ igénylő kérdést fogalmaztam meg a pénzügyminiszter úrhoz, hogy hogyan vélekedik az FATF listájának veszélyéről hazánk tekintetében maga a pénzügyminiszter. Mert mi úgy ítéltük meg már júniusban, hogy bizony az, hogy a feketelistára felkerültünk, a befektetői bizalmat nyilván csökkenti az ország tekintetében, és az EU-csatlakozás szempontjából is kedvezőtlennek ítéltük ezt a folyamatot.
Mi volt a válasz erre? Az volt a pénzügyminiszter úr válasza, hogy a feketelista előtt az FATF felhívja az illetékes hatóságok figyelmét a feltárt gyenge pontokra, aztán a szabályozási rendszert és a gyakorlatot érintő javító intézkedéseket sürgeti. Ez történt június 22-e előtt. Vagyis a miniszter úr világosan leírta, hogy itt előzményeknek kellett lenni, tehát nem véletlenül esett be ez a feketelista június 22-én, kellett hogy tudjon az aggályokról a kormány, mert világossá tették ezeket az aggályokat. Meg kell állapítani ezek után, hogy a kormány nem vette komolyan az aggályokat, nem vette komolyan a tárgyalásokat sem, hiszen tárgyalások is folytak ebben az ügyben. Úgy gondolom, hogy a kormány - ezt megállapíthatjuk - nem vette komolyan a sürgető figyelmeztetést, és ezért kerültünk fel a listára, tisztelt Ház; ezért kerültünk olyan helyzetbe, hogy arról kell beszélnünk, hogy sürgős lépéseket kellett volna már annak érdekében tenni, hogy erről a listáról lehetőleg minél előbb lekerüljünk.
(18.30)
S nyilván a pénzügyminiszter úr - kiderül a válaszából - abból indult ki még júliusban, mert akkor született meg a válasz, hogy az FATF a feketelistára helyezett országokkal üzleti kapcsolatba lépőkkel szemben óvatos magatartást tanácsol ugyan, de úgy vélte a miniszter úr, hogy a tagoknak közösen végrehajtott ellenintézkedéseire, így a pénzügyi tranzakciók korlátozására nem kerül sor. Tehát azt vélelmezte a pénzügyminiszter úr, hogy fölkerültünk a listára, aztán nem lesz ezzel olyan különösebb probléma.
Tehát én még egyszer szeretném megismételni, hogy akkor, amikor nem vette komolyan a figyelmeztetést, a tárgyalásokat, nem pontosította a szabályozással szembeni elvárásokat, súlyos hibát követett el. Itt nem arról van szó, hogy az elmúlt hónapokban egészen mást akart az EU, mint akart volna júniusban - nem! Akkor is ugyanúgy azt akarta, hogy lépjünk fel határozottan a pénzmosással szemben. A kormány - ki kell mondani világosan - fél évig úgy gondolta, hogy ahogy erre a kétperces viták is már utaltak, a 2000. év végi törvény módosítása elégséges lesz majd, vagyis hogy valamikor 2007-ig kifuttatjuk az anonim betéteket. Mind júliusban, mind szeptemberben azt vélelmezte, hogy elégséges megszüntetni az anonim betéteket, miközben a mai egyeztető tárgyaláson világossá vált az, hogy a valós személyek megtalálása legalább ilyen súlyú kérdés, és a gyanús ügyletek jelentése hasonlóan fontos kérdés.
Tisztelt Ház! El lehet olvasni, hogy mit válaszolt a pénzügyminiszter úr nekem, nekünk júliusban. A júliusi válaszában arra a kérdésre, hogy hogyan kezeli a magyar törvényhozás, illetve a jogalkalmazás a pénzmosás tényét, egyszerűen összefoglalta számunkra a hatályos szabályokat, pedig ha akkor komolyan veszi a kérdést, ma előrébb tartanánk a megoldáskeresésben.
Tisztelt Ház! Ezek után nyújtotta be a kormány a pénzügyi csomag keretén belül - ahogy erre ma már többször utaltunk - szeptemberben a takarékbetétekről szóló törvényerejű rendelet módosítását, majd októberben azt a törvényjavaslatot T/5216. szám alatt, amelyet egyébként most tárgyalunk. Összekapcsolta a pénzmosás megakadályozásának sürgős intézkedéseit a terrorizmus elleni küzdelemmel. De ki kell mondanunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy bár a terroristák pénzmosás útján is forrásokhoz juthatnak, az összekapcsolás ilyen formában egyáltalán nem indokolt. És ezt bizonyítani is szeretném: 2000-ben keletkezett egy kötelezettségünk a pénzmosással összefüggésben, aminek a megoldását a kormány halogatta, késleltette, és most úgy gondolta, hogy úgy tud a legjobban eleget tenni ennek a feladatnak, ha összekapcsolja a szeptember 11-ei események következtében szükséges intézkedésekkel.
2001. szeptember 11-ét követően a nemzetközi szervezetekkel történő hatékony együttműködés érdekében - mi is azt mondjuk - szükség van arra, hogy a kormány különleges felhatalmazást kapjon a terrorizmus elleni küzdelemben. Ez az a javaslat, amivel kapcsolatban mi azt szerettük volna elérni, hogy külön jelenjen meg itt, a Házban. Erre vonatkozóan tettünk javaslatot. És nemcsak hogy külön jelenjen meg, hanem egyeztetve az ellenzékkel, ha nagyon sürgős elfogadását akarja a kormány.
Ez a terrorizmus elleni intézkedéscsomag nagyon jelentős felhatalmazásokat ad a kormánynak, rendelettel tudja a gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi és egyéb ügyekben - az "egyéb" itt meglehetősen tág fogalom, erre szeretném felhívni a figyelmet - a tilalmat és a korlátozást megfogalmazni, természetesen csak nemzetközi kötelezettségvállalás alapján. Én most nem megyek abba bele - bár érdemes lenne, mert erről a miniszter nem szólt -, hogy ez tulajdonképpen mit jelent az állampolgárok, a társadalom számára, merthogy leszűkítette a húszperces expozét tíz percre, pedig nagyon fontos kérdéseket érint most a Ház. De én helyette most nem fogom megtenni azt a rendelkezésemre álló szűkös keretben, hogy elmondjam, hogy ez milyen súlyú intézkedéseket jelent. Egy dolgot szeretnék mondani: mi elfogadjuk, hogy a kormány igényli azt, hogy kapjon felhatalmazást különböző tiltó-korlátozó intézkedésekre. De azt nem tudjuk elfogadni, hogy ezt úgy kapja meg, hogy semmiféle tájékoztatási kötelezettsége az Országgyűlés felé ne legyen.
Adott esetben, ha törvényt kell módosítani majd ahhoz, hogy ezek a tiltások, korlátozások életbe lépjenek, akkor meg kell jelenni az Országgyűlés előtt is. De hogy ez ne a 90 nap után derüljön ki, ameddig lehetősége van a kormánynak ezeket az intézkedéseket megtenni, ezért amikor ő megteszi, akkor mindenképpen szükséges a tájékoztatási kötelezettség előírása.
Nekem nagy örömömre szolgált az, hogy a mai hatpárti egyeztetésen tulajdonképpen ezen javaslatunkat is a Fidesz és a Kisgazdapárt is elfogadta, sőt még államtitkár úr is pozitívan állt hozzá.
Már utaltam arra, hogy a szeptemberi pénzügyi törvénycsomagban nem volt benne a pénzmosásról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslat. Mi azt mondjuk, hogy ez nagyon fontos törvénymódosító javaslat, erre mondtuk azt, hogy ennek a kitárgyalására időt kellene hagyni, mert a mai vita után is még számos észrevétel fog megfogalmazódni a képviselőkben. S egyszerűen lezárul ma az általános vita, és nem lesz lehetőségünk módosító javaslatot benyújtani. Ráadásul úgy kell tárgyalnunk erről a javaslatról, hogy a kormány semmiféle elemzést nem adott erről a problémáról. Tehát ha ma megkérdezik az emberek, hogy mit értünk mi pénzmosás alatt, miről beszélünk, mi a napi gyakorlat, mit kell nekünk megakadályozni, tudunk jó néhányan példát mondani erre, de azt gondolom, hogy az emberek felvilágosítása ebben a kérdéskörben elmaradt. És nyilván nagyon nehéz korrekt módosító javaslatokat is megfogalmazni.
Azt gondolom, hogy éppen a pénzmosásról szóló törvény módosításánál kellene még árnyaltabb megoldásokat találni. Azt is szeretném megfogalmazni, hogy mi abban is gondolkodunk, hogy bizonyos területen még szigorúbban kellene fellépni a pénzmosások ügyében. Úgy hiszem, hogy ha megnézzük a kormány által benyújtott javaslatokat, akkor azt is kell látni, hogy bizony számos törvényi szakaszt - idő hiányában most ebbe nem megyek bele - nem sikerült úgy megfogalmazni, hogy az a végrehajtás szempontjából egyértelmű legyen.
Ami a törvény hatályának a kiterjesztését illeti: ezzel mi sem tudunk egyetérteni, de erre nem térek ki, hiszen Hankó Faragó Miklós képviselőtársam nagyon szemléletesen és nagyon alaposan indokolta azt, hogy miért aggályos a hatálynak a kibővítése.
Vannak olyan előírások, kötelezettségek, amelyek szankció nélküliek. Úgy nem ér semmit valami, ha nincs mellé téve adott esetben a megfelelő szankció arra az esetre, hogyha valaki a jelentési kötelezettségnek, a változásbejelentésnek nem tesz eleget. A vitában már szóba került egy új előírás, hogy a határon az egymillió forint feletti készpénzt be kell jelenteni. De ne legyünk naivak! Adott esetben valaki kint egy bankkártyát kivált, és azzal behoz akármennyi pénzt, tehát ilyen szempontból én azt gondolom, hogy a valós életet kellene célul kitűzni és azt szabályozni.
Én azt gondolom, azt is nagyon fontos lenne szabályozni a kormányzat számára, hogy ha adott esetben egy magyarországi bank észleli az off-shore cégek felé irányuló átutalást, ott valami jelentési kötelezettség jelenjen meg, és akkor is jelenjen meg jelentési kötelezettség, ha a vállalkozás tevékenységébe nem illeszkedő pénzügyi műveleteket hajtanak végre.
A Btk. módosítására már nem térek ki; én azt gondolom, hogy teljes mértékben nem arra irányul a szabályozás, amire illett volna. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Elöljáróban elmondtam, hogyan viszonyulunk a törvényhez. Elvárjuk a kormánytól, hogy a módosító javaslatainkat érdemben mérlegelje és fogadja el döntő jelentőségében.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
