DR. DANCSÓ JÓZSEF
DR. DANCSÓ JÓZSEF
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sajnálom, hogy ilyen kevesen vannak, különösen az ellenzéki padsorokban, hiszen az elmúlt alkalommal elég hosszas, úgy gondolom, jó vitát folytattunk arra vonatkozóan, hogy mi is egyáltalán a tőkepiacok szerepe, milyen feladatai vannak, és ez hogyan tükröződik a tőkepiac szabályozásáról szóló törvényjavaslatban.
Akkor is elhangzott, elmondtam, és részben Takács képviselő úr is megerősítette, hogy mi a törvény célja: nyilvánvalóan egy olyan befektetői környezet elősegítése, megteremtése, amely lehetővé teszi azt, hogy a befektetők védelme megvalósuljon, a befektetések jól szabályozottan áramoljanak át azokra a területekre, ahol beruházások valósulnak meg, ahol tőkére van szükség, és ehhez olyan intézményi háttér álljon rendelkezésre, amely olajozottan, jól szabályozottan, jól koordináltan és nem utolsósorban ellenőrizhető módon tudja ezeket a megtakarításokat átpumpálni, átszivattyúzni az arra szükséges területekre.
A vita során többször felmerült az, hogy mi van a magyar tőkepiaccal, miért torpant meg. Úgy gondolom, ez a felvetés nem helyénvaló, mert a magyar tőkepiac működik, többé-kevésbé jól működik, hiszen 1990-91 óta már olyan szabályozórendszer van, amely tulajdonképpen az intézményeket megteremtette; egy bizonyos feltételrendszert is alkotott, amely elindította ezen szervezetek működését, és bizony produkált olyan időszakot, amikor valóban nagyon látványosan működtek ezek a piacok. Úgy gondolom, különösebb baj jelenleg sincs, hiszen egy nagyon régi, befektetésekkel, tőzsdével foglalkozó könyv valamikor az 1920-as években arról értekezett, hogy nemcsak azokra van szükség, akik hosszra játszanak, hanem bizony a kontreminőrökre is szükség van, és legalább olyan fontosak, mint azok, akik áremelkedésre spekulálnak. Azt kell mondani, bizony van egyfajta korlátozó, önszabályozó szerepe is a tőzsdének, amikor meghatározza azt, hogy milyen árfolyamok alakuljanak ki, illetve ez jellemző az egész tőkepiacra.
Ráadásul, mivel Magyarország nyitott kis ország - mint ezt nagyon sokszor elmondják, elmondjuk -, bizony a külföldi hatásoktól, a világpiac hatásaitól nem mentesítheti magát; például az, ami bekövetkezett 1998-ban az elhíresült orosz válság kapcsán, sajnos a magyar tőkepiacokra, a magyar tőzsdére is, a magyar befektetési piacra hatással van. Ez alól senki nem tudja kivonni magát, hiszen Magyarországot egy nagy blokként kezelik, különösen a külföldi, nyugat-európai és amerikai intézményi befektetők, és amikor valamilyen válságjelet tapasztalnak - igaz, mondjuk, tőlünk ezer kilométerre -, akkor az a magyar tőkepiacokra is hatással van, és a forró pénzek azonnal valamilyen más irányba áramolnak.
Ilyen szempontból a magyar kormányon számon kérni azt, hogy miért működik kevésbé látványosan a tőzsde, mint, mondjuk, 1998 augusztusáig, úgy gondolom, nem helyénvaló felvetés, hiszen mint mondottam, ez elsősorban nemzetközi tendenciáknak köszönhető. Mégis van szerepe a kormánynak abban, hogy a tőkepiacok megfelelő koordináltsággal működjenek, épp ez a törvényjavaslat is ezt a célt szolgálja. Ha jobban elmélyedünk ebben a törvényjavaslatban, láthatjuk, hogy olyan eszközök is vannak, bár nagyon korlátozott mértékben... - hiszen a kormánynak, illetve a parlamentnek nem az a feladata, hogy olyan törvényt alkosson, amely, mondjuk, azonnal ezer vagy kétezer pontos emelkedéseket eredményez, hanem az, hogy olyan szabályozott keretet teremtsen, amely lehetővé teszi, hogy a piaci szereplők döntsenek szabad elhatározásukból, hogy milyen jellegű befektetéseket hajtanak végre. Amint említettem, van egy ilyen fontos ösztönző elem a törvényben, amely arra vonatkozik, hogy ki, milyen sajáttőke-követelménnyel és milyen működési időtáv révén léphet a tőkepiacokra és vonhat be a saját tevékenységére vonatkozóan friss tőkét. Ez jelentős könnyítés az eddigi szabályozástól eltérően.
Nagyon örülök annak, amit Takács képviselő úr felvetett, amikor arról beszélt, hogy a harmadik piacok az értékpapírokkal kapcsolatosan milyen fejlődésen mennek át és milyen kiszélesedésen mentek keresztül. Nagyon örülök ennek, hiszen épp ma vitatkoztam erről Keller képviselő úrral, akinek épp ellentétes volt a véleménye, szerinte ez nem figyelhető meg. Nagyon örültem, amikor Takács képviselő úr végül is jóváhagyta azt az elképzelést, illetve azt a tényt, amiről én is kifejtettem Keller képviselő úrral szemben az álláspontomat.
Felmerült az általános vita során - és egy kicsit most más területre tévednék - a tőkepiaci törvénnyel kapcsolatban az, ami arról szólt, hogy a befektetési intézményekkel, a befektetések közvetítésével foglalkozó szolgáltatók bizony-bizony ellehetetlenülnek, mondta Kovács Tibor képviselő úr, az MSZP soraiból. Az új tőkepiaci szabályozás következtében elsősorban a felügyeleti díj mértékére gondolt, de ezt megerősítette Tardos képviselő úr is. Nem tudom, hogy ők ezt mire alapozták, de ennek apropóján a felügyelet készített egy számítást arra vonatkozóan, hogy hogyan alakul a felügyeletdíj-struktúra a befektetési szolgáltatók esetében. Az a számszerűsített tény került megállapításra, hogy a jelenlegi szabályozás a régi szabályozáshoz képest 98 százalékos felügyeletidíj-bevételt eredményez, tehát magyarul: 2 százalékos felügyeletidíj-csökkenés következik be.
(19.00)
Én tudom, hogy ez egy átlagszámítás, ezért elvégezték azt a számítást, amely arra vonatkozik, hogy ha mintát vettek a kisszolgáltatók, a közepes és a nagyszolgáltatók befizetéseiből, akkor az látható, hogy épp ellentétesen - ahogy Kovács képviselő úr jelezte -, a kisbefektetési szolgáltatók esetében jelentős díjcsökkenés fog bekövetkezni, míg a közepesek esetében a szinten maradás, némi enyhe csökkenés, viszont a nagybefektetési szolgáltatók esetében valóban jelentősebb díjtétel-növekedés, illetve megfizetési kötelezettség állhat be. Tehát úgy gondolom, ilyen szempontból nincs arról szó, hogy a kisbefektetési szolgáltatók hátrányos helyzetbe kerülnek, épp ellentétesen: ez a szabályozási módszer - amint mondottam, modellezték a felügyelet szakemberei - jelentős könnyebbséget fog jelenteni számukra.
A képviselő úr is szóba hozta az előbb a tőzsdével kapcsolatban a 10 százalékot, illetve a részvénytársasági formát, de úgy gondolom, hogy ezt a kérdést az elkövetkezendő időben még egyszer végig kell gondolni. Azt hiszem, abban nincs vita közöttünk, hogy részvénytársasági formában kell működnie. A tulajdoni hányaddal, a tulajdoni korlátokkal kapcsolatban egyrészt nyilván a tőzsde szakembereire is hagyatkozni kell, akik önszabályozó mechanizmuson keresztül dolgoznak, hiszen minden tőzsdének ez a lételeme, hogy önszabályozás révén alakítsák ki a szabályrendszerüket, amely végül is egy nagy törvényi keretnek megfelelően működik, de alapvetően egy önszabályozó szervezetről van szó. Úgy gondolom, az ő elképzeléseiket is figyelembe véve, illetve a magyar nemzet hosszú távú érdekeit is szem előtt tartva kell meghatároznunk azt, hogy tulajdonképpen milyen tőkepiaci indikátorral, azaz tőzsdével találkozzunk az elkövetkezendő időszakban, hiszen itt is megfigyelhetőek olyan folyamatok, hogy tőzsdék egyesülnek, nagyobb szervezetként működnek.
Nyilván nagyon fontos az az informatikai fejlődés, amely bekövetkezett, ezt sem lehet figyelmen kívül hagyni. Az elektronikus aláírás megjelenése sem figyelmen kívül hagyható tényező. Tehát nagyon sok olyan elem van, amelynek mindenképpen be kell épülnie a jelenlegi törvényjavaslatba is.
Felmerült az általános vita során, hogy a tisztelt ellenzéki képviselők részéről támogatható, jó törvényről van szó, de mivel egyeztetések nem történtek velük, ezért tartózkodással fogják kifejezni a fenntartásaikat. Erről többször vitáztunk. Sajnos, egyetlenegy konkrétum nem hangzott el arról, hogy a törvény mely eleme nem megfelelő az ellenzéki képviselőknek. Sajnos, erre nem kaptunk választ. Azt tudom ezzel kapcsolatban mondani, hogy két és fél éves, hosszú szakmai egyeztetés zajlott a szakmai szereplőkkel. Én úgy gondolom, nagyon nagy hiba lett volna, hogyha politikai szereplők, politikai pártok kapcsolódnak be ebbe idő előtt, hiszen ez egy szaktörvény, le kell tisztulnia, a szakma által elfogadottá kell válnia, és úgy tudom, így került be a tisztelt Ház elé.
Ezért kérném ismételten a tisztelt ellenzéki képviselőket arra, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.
