HOMA JÁNOS
HOMA JÁNOS
HOMA JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor három évvel ezelőtt, az 1999. évi költségvetés vitájában a millenniumról szóltam, magam sem gondoltam, hogy ez a program, mármint a millennium megünneplése ilyen sikeres lesz, merthogy ez a több mint másfél éves rendezvénysorozat roppant sikeressé vált, és újból összehozta a magyar nemzetet. De nézzük a részleteket!
Mint ismert, a 2000. és a 2001. esztendő rendkívüli alkalommal ajándékozott meg bennünket. Szent István koronázásának, az állam alapításának és a keresztség felvételének ezredik évéhez érkeztünk mi, magyarok akkor, amikor a világ a kétezer éves kereszténységet ünnepelte.
Az Orbán Viktor vezette kormány 1998 őszén irányelveket fogadott el a magyar millenniumról, melyben kimondták: a 2000. év január 1-jétől 2001. augusztus 20-áig terjedő ünnepnek elő kell segítenie, hogy mindnyájunk nemzeti önbecsülése és polgári önbizalma megerősödhessen.
A magyar millennium kormánybiztosa, Nemeskürty István 1999. január 4-én felhívással fordult a települési önkormányzatokhoz, a polgári és az egyházi közösségekhez, s 3500 jelentkezés érkezett. A jelentkezések nagy száma, a bennük feltüntetett programok sokasága bizonyította, hogy a magyar államiság megünneplése olyan nemzeti ügy, amely mozgósítja az ország lakosságát és a határon túli magyarságot is. A szervezők kezdeményezték, hogy az ünnep ideje alatt minden településen tartsanak millenniumi emléknapot, mely alkalommal a helyi önkormányzat átveszi a Magyar Köztársaság millenniumi emlékzászlaját.
Az elmúlt hónapokban együtt ünnepelt az egész nemzet. Hála istennek, elhallgattak a fanyalgó hangok, amelyek a tervezés időszakában hallatszottak. Hiszen emlékezhetünk rá, hogy a parlamentben a legkülönfélébb javaslatok születtek arról, hogy mire kellene költeni a millenniumra szánt pénzt; közöttük a mezőőri szolgálat létrehozásától kezdve a kutyamenhely kialakításáig minden előfordult. A siker nyomán aztán megszűnt a gyalázkodás.
(21.40)
Az első emlékzászlót Orbán Viktor miniszterelnök adta át 2000. január 2-án Bajóton, majd minden település a maguk választotta napon, az általa választott kormányzati tisztségviselőtől vehette át a zászlót.
Ezek mellett, a Határon Túli Magyarok Hivatala közvetítésével, mintegy félszáz határon túli szervezet kapott emlékzászlót. Az ünnepségek többsége templomban zajlott, ezzel is aláhúzva a tényt: a magyarság ezeréves államisága milyen mélyen gyökerezik a kétezer éves kereszténységben.
A magyar millennium elmúlt hónapjaiban megmozdult az egész nemzet; soha nem ünnepelt még így, ahogy Nemeskürty István fogalmazott, önkormányzati mivoltában. Azelőtt központi ünnepeink voltak, évente kétszer-háromszor, melyeknek megrendezték a helyi változatát. A gyökeres fordulat abban volt, hogy minden település maga döntötte el, hogyan üli meg ezt a jeles napot. A zászlóátadáson kívül még sok más is történt mindenütt. A települések helytörténeti kiadványokat jelentettek meg, emlékműveket emeltek, vagy a millennium egyéb jelképét alkották meg.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma több mint 20 pályázattal szólította meg az országot. Ezek közül említést érdemelnek: az épített örökség megóvása, a kertek, a parkok, a síremlékek, az Árpád-kori templomok rendbetételére kiírt felhívások, amelyek jóvoltából megannyi egyházi és világi műemlék, kert és park szépült meg. Mint tudjuk, az 1896-os honfoglalási millennium a gyönyörű Hősök terével, nagyszabású budapesti épületekkel ajándékozta meg a magyarságot. Most országnyi nagyságúra tágult a tér. Minden falu és város gazdagodott valamivel; ez új dimenziókat nyitott meg, aminek felmérhetetlen a jelentősége.
Közel kétszáz új szobrot avattunk, közöttük Melocco Miklós, Kő Pál és Szervátiusz Tibor alkotásait. Az elmúlt időszakban konferenciákat és kongresszusokat is meghirdettek, s ezek sok helyen kapcsolódtak össze értékes találkozókkal, az elszármazottak, a kitelepítettek hazahívásával. És lehetne hosszasan sorolni a rendezvényeket, amelyek közül ki kell még emelni a Szent Korona Parlamentbe történő átszállítását, illetve azt a millenniumi olvasókönyvet, amelyet minden elsőosztályos tanuló megkapott.
A kormány 63 milliárd forintot fordított a millennium megünneplésére; ebből jutott a királyi városok rekonstrukciójára, a budavári Szent György tér rendbetételére is. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Összességében elmondható, hogy a tervezés időszakától eltérően az ellenzék nagyobbik része is elismerte a millennium sikerét. (Az elnök ismét jelzi az időkeret lejártát.)
