BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök Asszony! Köszönöm a szót. A miniszter úr expozéjában úgy aposztrofálta a szabadfoglalkozású orvoslás bevezetését, hogy a jobbágyfelszabadítás analógiáját használta. Az analógia valójában nagyon távoli. Azt kell megvizsgálni, hogy mit nyer és mit veszít az orvos, a szakorvos azzal, hogy szabadfoglalkozásúvá válhat. Hogy mit veszít, arra elég egyértelmű a válasz: elveszíti a biztonságot. Ugyanúgy, ahogy valamikor a jobbágy azt a minimális szinten lévő biztonságot, amit a földesura tudott neki nyújtani, elveszítette a jobbágyfelszabadítással.
Az a kérdés, hogy mit nyer, nyer-e valamit. Mit nyerhet? Nyerhetne magasabb bért. A szakorvosok rendkívül alacsonyan bérezettek, különösen a járóbeteg-szakellátásban. Hogy példát is mondjak, egész konkrét a példa: 18 éves gyakorlattal nettó 70 ezer forintot vihet haza járóbeteg-szakellátásból orvos, olyan területen, ahol hálapénz sincs, teszem hozzá, vagy legalábbis nem jelentős a hálapénz. Igen, nagyon fontos lenne ezt az alulfinanszírozott helyzetet megszüntetni.
Az a kérdés, hogy miből fog a kht. - amivé átalakult a szakellátó intézmény -, mondjuk, kétszer akkora bért fizetni a szakorvosnak, mint eddig. Abból a hitelből, amit felvett, abból a hitelből, amivel kapcsolatban mérlegelheti, hogy nincs miből visszafizetni, hiszen finanszírozási reform - még egyszer hangsúlyozom - nem történik a javaslat mentén?
Azt gondolom, hogy ami itt szakorvosi ellátás szintjén szabadfoglalkozású orvoslásként ígérve van, az mézesmadzag (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), olyan madzag, amin nincsen méz.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
