TÓTH ANDRÁS
TÓTH ANDRÁS
TÓTH ANDRÁS (MSZP, országos lista): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Úgy látom, hogy ennek a napirendi pontnak a vitája kamaraprogrammá fog átalakulni, ezzel együtt kérem a figyelmüket (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.) annak érdekében, hogy egy olyan állásfoglalásról beszélhessünk, amely nemcsak jelenleg, hanem a Ház működése szempontjából a jövőre vonatkozóan is tanulságos, és épp ezért nem mindegy, hogy a Ház ezt az állásfoglalást fönntartja vagy elutasítja.
Az ügyrendi bizottság idézett állásfoglalása álláspontunk szerint nincs összhangban az alkotmány 27. §-ának rendelkezésével, és nincs összhangban a Házszabály kérdésekre vonatkozó előírásaival, ezért az MSZP képviselőcsoportja ennek az állásfoglalásnak az elutasítását kezdeményezi.
Az előzményekről röviden: öt ellenzéki képviselő írásban megválaszolandó kérdéseket intézett a miniszterelnököz, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez, valamint Boros Imre tárca nélküli miniszterhez, aki 2001 tavaszán megbízott FVM-miniszter volt. A kérdések egyébként az FVM volt politikai államtitkárai hivatali tevékenységére, valamint a kormányzat és az FVM kapcsolatrendszerére irányultak.
Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt irányító miniszter, egy tájékoztató levelet küldött, amely két részben foglalkozott az ügyekkel, egyrészt a kérdés feltevőit kioktatta, másrészt nem válaszolt a feltett kérdésekre. Idézek néhány sort ebből a levélből: "Önök olyan ügyben kívánnak kutakodni, amely kormányzati közigazgatási szempontból teljes mértékben lezártnak tekinthető. A történtek firtatása kizárólag az önök pártpolitikai érdekét szolgálja, amit a végrehajtói hatalomnak és a közigazgatásnak nem kötelessége erején felül támogatni. Nincs joguk arra sem, hogy a kormány tagjainak fejében kutakodjanak." Ebben a stílusban válaszolt a miniszter a feltett kérdésekre. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Elképesztő!)
(21.50)
Az állásfoglalással kapcsolatban három gondunk van. Az egyik gond, hogy az a megközelítés, amelyet az ügyrendi bizottság kialakított, miszerint egy válasszal is eleget lehet tenni a feltett kérdésekre, kérdéskörökre, ellentétes az Országgyűlés több mint egy évtizedes töretlen gyakorlatával, és nem következik a Házszabály hatályos szövegéből. Köztudott, hogy mindennapos az a gyakorlat, hogy a feltett kérdés keretein belül a képviselő több olyan kérdést is feltesz, amely kapcsolódik az alapkérdéshez. Eddig ezekre a kérdésekre, különösen, ha írásban kértük a választ, minden esetben tételesen kaptunk választ. Ezt a gyakorlatot töri meg egyrészt Stumpf miniszter úr és az az állásfoglalás, amelyet az ügyrendi bizottság kialakított.
A másik gondunk az, hogy az állásfoglalás szerint miniszter helyett a jövőben helyettesként bármikor miniszter is válaszolhat, függetlenül attól, hogy van vagy nincs politikai államtitkár a miniszter mellett. Ez szélső ponton azt a gyakorlatot eredményezheti, hogy például a Miniszterelnöki Hivatalt ellátó miniszter összegyűjtheti valamennyi írásban feladott kérdést, és egy ütemben válaszolhat azokra, függetlenül attól, hogy melyik miniszter kapta a kérdést, és van-e politikai államtitkár vagy nincs az adott miniszter mellett.
Harmadrészt az a gondunk, hogy az állásfoglalás szerint a miniszter több írásbeli kérdést bármikor összevonhat, függetlenül attól, hogy kinek tették fel a kérdést, és ebben az esetben egy összevont választ adhat. Szerintünk ez a Házszabály normaszövegéből nem következik. Eddig a Házszabály előírásaiból csak akkor következett egy gyakorlat, ha azt a gyakorlatot a Házszabály lehetővé tette. Ha ilyen lehetőség nem volt a Házszabályban, akkor az ügyrendi bizottságnak minden esetben az volt az állásfoglalása, hogy nincs lehetőség, hiszen az ügyrendi bizottság nem állapíthat meg olyan normát, amely a Házszabály normaszövegéből nem következik.
Összességében az elmondott érvek alapján az említett általános érvényű állásfoglalás elutasítását kérjük. Kérjük azért, mert ennek nincs más célja, mint hogy Stumpf minisztert a házszabálysértés elkövetésétől megmentse, másrészt ezáltal az Országgyűlés kormányt ellenőrző szerepe tovább szűkül, és ez adott esetben az Országgyűlés tekintélyének további romlását, csorbítását eredményezi.
Köszönöm a meghallgatást. (Taps az MSZP soraiban.)
