TÓTH ANDRÁS
TÓTH ANDRÁS
TÓTH ANDRÁS (MSZP, országos lista): Tisztelt Ház! Nem fogom az öt percet kihasználni. Három dolgot szeretnék az üggyel kapcsolatban elmondani.
Az egyik: maga az állásfoglalás - mindenki jól tudja - teljesen felesleges abból a szempontból, hogy ha egy képviselő tíz-tizenöt kérdést kíván feltenni egy kérdéskörrel kapcsolatban írásban, akkor ezek után meg fogja tenni, hogy a tíz-tizenöt kérdést tíz-tizenöt önálló kérdésként teszi fel. Kinek jó ez? (Mécs Imre: Ez blődség!) Ennek értelme nincs, hiszen egy kérdéskört akkor most szét fogunk szedni, darabonként fogjuk feltenni, és ebben az esetben ugyanúgy meg kell válaszolni, mint most normális válaszként - ha megtette volna a miniszter, hogy egy kérdéskörre egy komplex választ ad -, és ahogy minden miniszter tette idáig. Számos kérdést tettünk fel korábban több olyan tárcának, amelynek a képviselője most nincs itt a teremben - azért nem mondok példákat -, és minden esetben sorszámszerűen hat-nyolc-tíz-tizenkét kérdésre tételesen válaszoltak. A tartalmával nem foglalkoztunk, nem is ügyrendi kérdés, de válaszoltak. Ezek után az lesz a gyakorlat, hogy feltesszük a tizennyolc kérdést, és tizennyolc választ kell tenni. Ha ez jó a Háznak, ám tegye!
A második kérdés: az a gyakorlat, amely a kormány néhány miniszterét ma jellemzi, nemcsak ezzel összefüggésben érhető tetten, hanem azzal összefüggésben is, hogy egyszerűen a kormányzat képviselői nem hajlandók a képviselők kérdéseire válaszolni. Két példát mondok csak az állításom alátámasztásául. Ez év márciusában Nagy Sándor frakcióvezető levelet küldött Stumpf miniszter úrhoz, ebben a levélben - egyébként a felső-tiszai árvízzel kapcsolatban - javaslatokat tett. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy önök sem, úgy ő sem kapott a mai napig semmifajta választ erre a felvetésére. A belügyminiszter szeptemberben kapott egy levelet, amely levélben egy bizonyos kérdésben a frakcióvezetés kért választ. Itt vagyunk november elején, két hónap elteltével a belügyminiszter úr nem volt hajlandó válaszolni. Nemcsak arról van szó, hogy a Házszabály rendelkezéseit megsértik, hanem arról is szó van, hogy egyszerűen a kormány figyelmen kívül hagyja a parlamentet, nem kíván a parlamenttel minimális együttműködést sem kialakítani.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, akik most megszavazzák - illetve nem hiszem, hogy meg tudja szavazni, tud ma az Országgyűlés dönteni ebben a kérdésben -, támogatják ezt az állásfoglalást, ezt a magatartást, az Országgyűlés tekintélyének rombolását fogják igazolni. Mi azt mondjuk, hogy ezt nem kellene tenni. Nemcsak máról szól a történet, hanem a következő ciklusról is, és nem hiszem, hogy értelme van olyan állásfoglalásokat kialakítani, amelyeknek nincs haszna, egyetlenegy értelme van: egy vitatható magatartást legitimáljon, szentesítsen.
Azt kérjük, hogy ennek alapján az Országgyűlés utasítsa el az állásfoglalást. Köszönöm a meghallgatást. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
