DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER
DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER
DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A képviselők feladatairól, jogállásáról alapvetően három jogszabály rendelkezik: első maga az alkotmány, aztán az 1990. évi LV. törvény a képviselők jogállásáról, és szól a képviselők jogállásáról maga a Házszabály is. Az alkotmány egyértelműen és világosan leszögezi, hogy az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogok gyakorlása során biztosítja a társadalomban érvényesülő jogállamiságot, és ezt az országgyűlési képviselők, képviselőcsoportok és az Országgyűlés bizottságai útján gyakorolja. Az alkotmány biztosítja azt is, hogy egy képviselőnek munkája végzése érdekében mentelmi joga lehessen, amely - mint tudjuk - azt jelenti, hogy a tettenérés kivételével nem lehet képviselőt letartóztatni, és egyáltalán büntetőeljárást vele szemben csak akkor lehet kezdeményezni, ha ehhez előzetesen az Országgyűlés hozzájárult.
Magáról erről a mentelmi jogról az alkotmány aztán több rendelkezést nem tartalmaz, hanem az 1990. évi LV. törvény rendezi részleteiben a mentelmi jog mikéntjét, hogyan kell a mentelmi bizottságnak előzetesen tárgyalni a kérdést, hogy tesz javaslatot az Országgyűlésnek, és a többi. Tehát ennek az egész eljárási rendjét ez a jogszabály tartalmazza. Ennek a jogszabálynak az indokolása azt is leírja, mintegy megmagyarázza, hogy miért szükséges ez a mentelmi jog. Azért szükséges a mentelmi jog, hogy a képviselő, aki az alkotmány szerint az Országgyűlés feladatait látja el személyében, zavartalanul tudjon működni, tehát semmi olyan akadály ne lehessen vele szemben felállítható, amely az Országgyűlésben betöltött munkáját akadályozza, és akadályozhatja, mondjuk, egy ellene lefolytatandó vagy lefolytatott büntetőeljárás. Ezért a többi képviselő feladata és hatásköre felülvizsgálni, dönteni abban a kérdésben, hogy vajon egy adott büntetőeljárás ténylegesen zavarja-e a képviselő Országgyűlésben betöltött munkáját. Nyilvánvaló, hogy egy olyan képviselővel szemben, aki amúgy sem végez munkát az Országgyűlésben, ezt a jogszabályt eleve elég nehéz alkalmazni, de ettől függetlenül szükségszerű.
Többről nem rendelkeznek ezek a jogszabályok, de kialakult mégis a mentelmi bizottságban egy gyakorlat az elmúlt tíz év során, nevezetesen, hogy azért mégis különválaszt bizonyos cselekményeket, és közbűntény alapos gyanúja előtt mindig a mentelmi jog felfüggesztését javasolja, és ezt általában az Országgyűlés mindig jóvá is szokta hagyni. Miért? Kettős okból; erre a mentelmi bizottság hozott is egy határozatot. A kettős ok pedig az, hogy egyrészt maga a képviselő tudja tisztázni magát mielőbb az alapos gyanú alól, másrészt pedig hogy az Országgyűlés tekintélye megköveteli ezt, megkívánja ezt, mert hiszen ha az Országgyűlés feladata egyrészt az alkotmányos rend biztosítása az országban, akkor nyilvánvaló, hogy az ezt végző képviselőkkel szemben és egyáltalán a közszereplőkkel szemben fokozottan fennállnak mindazok a követelmények, amelyek minden más emberrel szemben is. Tehát ezeket a fokozott követelményeket érvényesíteni kell itt nekünk is akkor, ha egy más társunk mentelmi jogának a felfüggesztéséről van szó. Még akkor is így van ez, ha esetleg az ismert adatokban az összegek a korábbi ügyekhez képest csekélyek, tehát mondjuk, a Tocsik-ügyben szereplő százmilliókhoz képest adott ügyben potom összegekről van szó. Mégis ezek a potom összegek a közpénzekből vannak elvéve, az állampolgárok befizetéseiből, adóiból, tehát nem mindegy az mégsem - bármekkora összegről is legyen szó -, hogy ebben a képviselők hogyan döntenek.
Ugyanis önmagában véve elég nagy baj az, ha egy képviselő olyan helyzetbe kerül, hogy vele szemben büntetőeljárást kelljen kezdeményezni. De ha az országgyűlési képviselők nem járulnak ahhoz hozzá, nem segítik elő ennek a büntetőeljárásnak a lefolytatását, tehát hogy tisztázza magát a képviselő, akkor maguk is bűnösök. Ezért alkalmaztam Illyés Gyulának ezt a mondatát, hogy "mert növeli, ki elfedi a bajt". De lehet ezt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) durvábban is fogalmazni, úgy is lehet fogalmazni, hogy falazás történik, amit, a szó értelmét nem kell bővebben megmagyaráznom (Az elnök ismét csenget.), de kétségtelen, hogy a falazást végző az falazó. Ettől óvom a tisztelt Házat. (Dr. Hegedűs Mihály tapsol.)
