BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/5098. számú törvényjavaslathoz a Fidesz gazdasági kabinetje részéről az alábbi észrevételeket, felszólalást teszem.
Mi mindannyian utasként, gyalogosként vagy járművezetőként részt veszünk a közlekedésben. Magyarországon a labdarúgáson kívül a közlekedéshez ért a legtöbb ember - látszólag. Kiemelkedő jelentősége van ezért a közlekedésben részt vevők tevékenységei, érdekei összehangolásának, együttműködésének, és e törvény emellett tesz tanúbizonyságot.
A közlekedés szabályozást, a szabályozás pedig állandó kontrollt és indokolt esetben módosítást igényel, mint ahogy ezt tesszük most is. A törvényjavaslat a közlekedés három meghatározó területének legfontosabb szabályait tartalmazó alágazati törvényeket veszi sorra, így a közúti közlekedésről szóló '88. évi I. törvényt, a vasútról szóló '95. évi XLV. törvényt és a légi közlekedésről szóló XLVII. törvény módosítását foglalja össze. A javalat célja elsősorban a jogharmonizáció, de helyet kaptak a törvényjavaslatban a gyakorlat által indokolt, szakmai jellegű módosítások és a jogalkotást elősegítő pontosítások is, továbbá az értelmezést megkönnyítő és így a jogbiztonságot erősítő új fogalommeghatározások is. Ezekre rendkívül nagy szükség van.
A közlekedés gyorsan fejlődik, így a törvényben meghatározott keretszabályok mellett a részletszabályokat megállapító végrehajtási jellegű jogszabályok is fontosak lesznek. Erre figyelemmel a törvényjavaslat több szabályozási felhatalmazást is tartalmaz.
A közúti közlekedési törvény módosítása alapvetően a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény szövegének változásait követi, ezzel összefüggésben pontosítja a közútkezelő fogalmát. A módosítás ezenkívül kiterjed az autópályák használatáért fizetendő úthasználati díjjal kapcsolatos rendelkezésre is, amely a polgári kormány autópálya-fizetéssel, -használattal, -fejlesztéssel kapcsolatos alapvető törekvései közé tartozik. A koncessziós törvény taxatív módon meghatározza a koncesszióköteles tevékenység végzésére jogosultak körét, amelybe beletartozik a tartós kisebbségi állami tulajdonú részesedés esetén szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkező gazdálkodó szervezet is.
(21.20)
Az ágazati törvény jelen módosítása ezt vezeti be a közúti közlekedési törvényben. Harmonizációs okból a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról, a közúti áru- és személyszállításról, a közúti járművezetők képzéséről, továbbá a járművezetők szakirányú továbbképzéséről szóló jogszabályok felülvizsgálatot és módosítást igényelnek.
Egyes képzési formák, engedélyek és alkalmassági vizsgálatok lezárását követően a hatóság természetesen engedélyt ad ki. A nyilvántartásoknak a közlekedési hatóság által történő kezeléséhez törvényi szintű szabályozás szükséges. Ennek érdekében ki kell egészíti a közúti közlekedési törvény vonatkozó rendelkezéseit, mivel azok jelenleg a járművezető-képzéssel összefüggő személyes adatkezelést szabályozzák csupán.
A vasúti törvény módosításának célja, hogy megteremtse az alapokat és a kereteket a közösségi joggal összeegyeztethető további hazai jogalkotás számára. A javaslat előkészítésénél három vasúti tárgyú irányelv rendelkezéseit vették figyelembe, ezek alapvető szabályokat tartalmaznak a vasutak működésére és szervezeti kialakítására vonatkozóan. Az új irányelvek nemrégiben jelentek meg, ezért tagállami tapasztalatok még nem vagy kevésbé állnak rendelkezésre. A jogharmonizációt és az ehhez kapcsolódó intézményi átalakítás megkezdését azonban sürgeti az a körülmény, hogy a kormány a 2001. év őszén szeretné lezárni a közlekedéspolitikai fejezet tárgyalásait, amire jó esélyeink vannak, aminek elengedhetetlen feltétele, hogy a korábban vállalt vasúti jogharmonizáció és ezzel együtt a közösségi elvárásokkal összeegyeztethető intézményi háttér kialakuljon, és a tényleges végrehajtás megkezdődjék.
A vasúti törvény túlnyomórészt összhangban volt és van a vasutat szabályozó közösségi acquis-val, közösségi vívmánnyal; az új, idén megjelent közösségi irányelvek miatt azonban szükséges, hogy ez a törvénytervezet kiegészítse, illetőleg pontosítsa a döntő lépést ahhoz, hogy a közösségi joggal való teljes összeegyeztethetőség e területen is megvalósuljon. A teljes körű összeegyeztethetőséghez azonban további kormányzati és miniszteri szintű rendeleteket kell megalkotni.
Mint ahogy a miniszter úr is beszélt erről, a pályavasút és a vállalkozó vasút eddig is lehetséges számviteli szétválasztása mellett a személyszállítás és az árutovábbítás számvitelileg is váljon szét, így nyíljon lehetőség külön személyszállító vasúti társaság létesítésére is. A javaslat alapján létre kell hozni az országos közforgalmú vasúti pályakapacitás elosztása és a pályahasználati díj megállapítása céljából a személyszállító és az árutovábbító vállalkozó vasúttól számvitelileg elkülönített, önálló egységet. A teljes szerkezeti, szervezeti elválasztást 2004. január 1-jével lehet és kell elvégezni. A hatályos vasúti törvény szerint a miniszter szerződést köt az állam tulajdonába tartozó vasúti pályák és tartozékaik tekintetében a pályavasúttal, illetőleg a pályavasút feladatait is ellátó vasúti társasággal.
Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Nagyon fontosnak tartom és tartjuk a törvényjavaslatnak a légi közlekedési törvény módosítását tartalmazó szabályait, amelyek meghatározzák a légi szabadságjog tartalmát, megállapítják a légi közlekedési hatóság adatkezelési jogosultságát az általa kezelt, a légi közlekedési és azzal összefüggő tevékenység folytatásához szükséges engedélyek kiadásával összefüggésben, továbbá meghatározzák az engedély kiadásának a feltételeit. A javaslat tehát kiegészíti a légi közlekedési törvényt, különösen a közös felhasználású katonai és polgári repülőtér fogalmával, mint ahogy arról a miniszter úr az expozéjában említést tett.
A javaslat módosítja a légi közlekedési törvény koncesszióról szóló szabályait azzal, hogy a működtetés fogalmi körébe vonja az üzem- és kenőanyag, az áru és postai küldemények kezelésére szolgáló létesítmények üzemeltetését. A koncessziós törvénnyel összhangban jogosulttá válik a működtetésre az állam kisebbségi részesedése esetén szavazatelsőbbségi részvénnyel működő gazdálkodó szervezet is - ez rendkívül fontos változás.
Kiegészül továbbá a légi közlekedési törvény a légi közlekedés biztonságának fokozását szolgáló szabályokkal. Ez napjainkban rendkívül fontos és szükséges lépés. Ezek egyrészt a szakszolgálati engedéllyel rendelkezők, másrészt a repülőtéri munkavállalók szigorúbb ellenőrzését teszik lehetővé. Mivel az ellenőrzés személyes adatok kezelésével jár, a javaslat megteremti ennek törvényi alapjait: felhatalmazást ad a belügyminiszternek arra, a közlekedési és vízügyi miniszterrel egyetértésben, hogy rendeletben állapítsa meg a légi közlekedés védelme érdekében az ellenőrzése alá vonható munkavállalók körét.
A javaslat, az említett fontosabb szabályokra épülve, a közösségi joghoz, továbbá a harmonizációjához és a jogalkalmazás elősegítéséhez kapcsolódóan további pontosító rendelkezésekkel egészül ki, így többek között a repülőtéri földi kiszolgálás, a menetrend szerinti légi járat fogalmával. A törvényjavaslat elfogadása, amiben bízunk, és a módosító javaslatainkat megfogalmazzuk, rendkívül jelentős előrelépés lesz a jogközelítés területén, és elősegíti a közlekedési fejezet 2001 őszére tervezett lezárását.
A tisztelt Házat kérem, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg, pontosító javaslatokat fogalmazzon meg. Meggyőződésem, hogy a módosítások elősegítik majd a jogbiztonságot, a közlekedés biztonságát, jobban fogunk illeszkedni a nemzetközi közúti, vasúti és légi közlekedéshez, ezáltal lehetővé válik további kibontakoztatásuk a belföldi közúti és légi közlekedés területén.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
