BODZÁS FERENC
BODZÁS FERENC
BODZÁS FERENC, a területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítására előterjesztett törvényjavaslatot a területfejlesztési bizottságban az MSZP-frakció - benne az Agrárszövetség képviselői -, az SZDSZ-frakció és a MIÉP-frakció képviselői általános vitára nem ajánlják.
Abban minden képviselő egyetértett, hogy szükség van a termőföld helyzetét rendbe tevő jogszabályokra. A jelenlegi törvénytervezet viszont nem felel meg a célnak sem formájában, sem tartalmában. A probléma ott kezdődik, hogy nem a földrendező bizottságokról szóló törvény módosítása a legfontosabb, annál is inkább, mert ez már volt módosítva ebben a ciklusban, hanem a birtokrendezési törvényt kellett volna behozni, amely a minisztériumban már 1997-ben elkészült.
Igen ám, de ahhoz támogatási háttér kell, hogy a tulajdonos maga is törekedjen a megélhetését biztosító birtoknagyság kialakítására, és az állam érdeke is ennek támogatása éppen a versenyképes gazdaságok előnyei miatt. Ezzel szemben e törvényjavaslat arra ösztönzi az elaprózott földrészletek tulajdonosait, hogy öt évig saját maguk vállalják a művelést, ha a kimérés költségeit az államra akarják hárítani, ez pedig ugye nem kevés pénz. Tehát megvan az a veszély, hogy egy osztatlan tábla a megosztás után tiszta tulajdonviszonyokat teremt, de a kisparcellák piacképtelenek lesznek, ismét lejjebb csúszik a jövedelmezőség.
A törvény előterjesztője ki is mondta, hogy a módosítás egyik célja a tulajdonnal való rendelkezés megkönnyítésén túl az, hogy ne tudjanak a nagyüzemek könnyen haszonbérbe venni földrészleteket. Ez kétélű fegyver, mert lehet, hogy a szétaprózott parcellákat nem is akarják tovább használni, és a tulajdonos issza majd meg a levét.
A törvényjavaslat pongyola megfogalmazást tartalmaz, amikor azt mondja, hogy a megosztást lehetőség szerint a földrészlet legjobb minőségű területén kell kezdeni. Ehhez nyomban kell egy másik törvényt alkotni, amelyik meghatározza, hogy melyik a legjobb minőségű földrészlet.
A törvényjavaslat védelmezőinek érvei szerint a beterjesztés okai között szerepel az európai uniós csatlakozás is, ugyanakkor a javaslat meg sem említi a külföldiek földszerzési és földhasználati helyzetét, nyilván azért, mert a választás előtt ez politikailag kényes ügy a kormány számára.
Alkotmányellenesség is fellelhető bizonyos csoportok diszkriminálása miatt, illetve a tulajdonosok közössége jogainak csorbítása okán. A legnagyobb baj viszont az, hogy nagyon áttételesen alakulhatnak ki a versenyképes gazdaságok. A kárpótlási törvényhez hasonlóan hamarabb jutnak előnyhöz a falvakból elkerült más foglalkozást űzők, mint a parasztok.
E célok megfogalmazásával a családi gazdaságok segítése - tájvédelem és a többi - szerepel, de a családi gazdaság működésének feltételeit nem képes bemutatni a hosszú távú koncepció hiányában egyik agrártörvény sem. Ezt csak nemzeti összefogással lehetne megalkotni.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
(10.30)
