BORKÓ KÁROLY
BORKÓ KÁROLY
BORKÓ KÁROLY, a területfejlesztési bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! A parlament területfejlesztési bizottsága 2001. október 31-én tárgyalta az előttünk fekvő törvényjavaslatokat.
A bizottság a három törvényt szolid ellenzéki részvétel mellett együtt tárgyalta, de külön szavazott a törvényjavaslatokról. A bizottság a törvénymódosítások területfejlesztéssel összefüggő vonatkozásait elemezte elsősorban. Az ülésen a kormány tájékoztatóját követően élénk vita alakult ki a törvénytervezetről. Én a nemzeti földalapról kívánok beszélni.
A nemzeti földalappal kapcsolatban annak céljaként elhangzott, hogy az elsődlegesen a családi gazdaságok kialakítását szolgálja; olyan versenyképes, termelésre alkalmas gazdaságok területének kialakítását, amelyek a gazdáknak, a gazdálkodó családoknak tisztes megélhetést, a családtagoknak biztos munkalehetőséget nyújtanak. Versenyképes gazdálkodást tesznek lehetővé a birtoknagyság vonatkozásában, s reményeink szerint a már 2004-ben bekövetkező európai uniós csatlakozás után az Európai Unióban gazdálkodó családokkal lesznek versenyképesek a magyar gazdaságok.
Az ilyen módon kialakuló, maximálisan 300 hektár nagyságú birtokok létrejötte területfejlesztési szempontból a jelenlegi helyzethez képest kimondottan jobb helyzetet teremt a gazdálkodóknak, hiszen az ilyen méretű gazdaság hitelezése már a bankok szempontjából is kívánatos. Egy ekkora gazdaság jelentős termelési értékkel bír, beruházásigénye nagy, a befektetett eszközérték a földdel együtt már olyan vagyontömeg, amely hitelezési versenyhelyzetet teremthet a következő időszakban a pénzintézetek között. Ennek révén forrásokhoz juthat az eddig a hitelezés szempontjából mostohán kezelt, nagy tőkeigényű egyéni gazdálkodó, családi gazdaság.
A nemzeti földalap a birtokszerkezet módosításán túl alapvetően befolyásolja a földhasználatot is. Nyilvántartási kötelezettsége van a gyenge minőségű, természetvédelmi, vízgazdálkodási, ár- és belvízvédelmi szempontból felhasználható területekre. Módja lesz a nemzeti földalapnak arra is, hogy azoknak a közgazdaságilag határtermőhelynek minősülő szántóterületeknek a sorsáról döntsön, amelyek mezőgazdasági művelésre az európai uniós csatlakozás után nem lesznek gazdaságosak. Más módon lesz célszerű ezeket a területeket hasznosítani a tulajdonosaiknak. Ismerjük, hogy a csatlakozás után hozzávetőleg egymillió hektár olyan szántóterület, jelenleg szántó művelési ágú terület van, amelyet a művelésből ki kell vonni, amelynek hasznosítására elsődlegesen az erdőtelepítés jöhet számításba. Úgy gondolom, hogy ez mindenképpen szolgálja a racionális földhasznosítást.
Elhangzott a bizottságban is az ellenzék részéről, hogy a nemzeti földalap célja a klientúraépítés. Amennyiben a család, a magyar vidéken élő majdani családi gazdálkodók családja klientúrának nevezhető, akkor a kormánypárti képviselők vállalják ezt a vádat. Csak mint érdekességet jegyzem meg - ez a karóügy már több ízben előjött -, hogy volt olyan ellenzéki képviselőtársunk, aki a nemzeti földalap, illetve a földtörvénykezés elsődleges célját abban jelölte meg - igaz, csak vicces formában -, hogy bizonyára valamely kormány közeli karógyártó cégnek van szüksége megrendelésekre.
Ezeken túl a bizottság kormánypárti többsége a nemzeti földalapról szóló törvényt a gazdálkodók, a gazdálkodó családok érdekében álló törvénynek tekinti, ennek megfelelően a kormánypárti képviselők 13 igen szavazata mellett az ellenzék 6 ellenszavazatával az Országgyűlésnek a törvénytervezetet általános vitára ajánlja, majd a szükséges módosítások után elfogadásra javasolja.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
