DR. KIS ZOLTÁN
DR. KIS ZOLTÁN
DR. KIS ZOLTÁN, a területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Ahogy a többségi vélemény előadójától hallottuk, szerény ellenzéki részvétel mellett folyt ez a vita.
(10.10)
Szerényen, valóban, megpróbáltuk érveinket előadni, bár az elnök úr erélyes felhívása miatt, miszerint közelednek az ünnepek, fogjuk rövidre mondandónkat, speciel nekem sem sikerült mind a három törvényről elmondani azt, amit szerettem volna. (Horváth Béla: Megsértődtél és kimentél, Zoli!) Ennek ellenére a kisebbségi vélemény természetesen kialakult, és nemcsak a karógyártó kft.-k vonatkozásában, hanem a nemzeti földalap vonatkozásában arról a gondról, amely ezt az ágazatot '92 óta a föld viszonylatában feszíti.
Nyilvánvaló, hogy rendezni kell, de nem úgy, hogy intézményeket hozunk létre, amelyekkel állami előjogokkal, állami pénzekből elővásárlási jogot biztosítva kvázi a földet államosítjuk, és később használatba vagy tulajdonba adjuk a számunkra kedves és hozzánk közel álló köröknek, hanem úgy, hogy azokat a gazdálkodókat, akik most bérelt vagy föld nélküli területeken kénytelenek élni vagy nehezen gazdálkodni, azokat hozza helyzetbe.
Nem számolt az előterjesztés azzal, hogy a nemzeti földalap megteremtésének vonatkozásában milyen pénzügyi feltételrendszer áll rendelkezésre, jóllehet, a jogalkotási törvény előírja, hogy gazdasági hatástanulmányt kell készíteni. Ez, feltételezvén, hogy a költségvetésből ismerten az erre az évre öt milliárd forinttal, majd a következőre ismételten öt milliárd forinttal létrehozandó földalap földvásárlásait, egy százezer forintos hektáronkénti földvásárlási árat is figyelembe véve, összességében nem több, mint százezer hektár, amelyet, mondjuk így, meg tudna venni, nyilvánvalóan ez 2 százaléka körül van a termőföldnek, nem lesz végrehajtható, tehát igazából nem oldja meg sem a pénzügyi háttérrel, sem az intézményrendszerrel azt a problémát, amiről szó van. Ráadásul nincs meg az a koncepció, amelynek alapján a birtokot rendezni akarja. Nincs meg az az elképzelés, hogy milyen birtokszerkezetet akarunk ebben az országban, amelyhez természetesen jogi és nem utolsósorban közgazdasági preferenciák is szükségesek.
Az ellenzék véleménye az, hogy a birtokrendezési folyamatok elősegítésére azoknak a mezőgazdasági termelőknek kell támogatást nyújtani, akik jelen pillanatban önerőből nem képesek földet vásárolni. De ne az állam vegye meg és adja oda majd később azoknak, akiknek ő jónak látja, hanem helyzetbe kell hozni azokat, akik már most a gazdálkodásban ilyen kényszerű körülmények között munkálkodnak.
Felvetődött és komoly problémát jelent, hogy ez a jogintézmény kettős irányítás alatt működik, a tulajdonosi jogokat a földművelési és vidékfejlesztési miniszter gyakorolja, ellenben a menedzsment kiválasztása, annak irányítása miniszterelnöki hatáskörbe tartozik, nevezetesen mind az igazgató, mind a felügyelőbizottság tagjai. Ez később konfliktusokat idézhet elő.
Nem tartottuk szerencsésnek azt, hogy a nemzeti földalap jogosítványai között - mind a később szóba kerülő termőföldtörvénynél, mind pedig a földalap létrehozásáról szóló törvénynél - olyan nem tisztázott jogintézmények kerülnek be a rendszerbe, amelyek azokat a problémákat vetik fel, amelyekkel már korábban is találkoztunk, hogy mit is jelent az a sorsolás, hogyan választom ki az elővásárlási jogosultak közül én mint nemzeti földalap azt, akit kedvezményezni akarok. Az ilyen, jogszabályilag nem kellően definiált rendszerek mindig magukkal hozzák a régi sérelmek felelevenítését; lásd a földrendező, földkiadó bizottságokról szóló törvényt, amelynek problémáit a mai napig nem tudjuk megoldani a közös tulajdon megszüntetése vonatkozásában.
Ebben az előterjesztésben így a nemzeti földalapot, mint egy olyan intézményt, ami mögött birtokrendezési koncepció nem áll, a gazdasági háttér nincs rendezve, és sajnálatos módon a birtokpolitikához kapcsolódó jövedelemtermelő képesség sem realizálódik, az ellenzéki képviselők ezt elutasították, és kisebbségi véleményükkel annak adtak hangot, hogy általános vitára nem tartják alkalmasnak.
Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.)
