DR. KURUCSAI CSABA
DR. KURUCSAI CSABA
DR. KURUCSAI CSABA, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kevés olyan jogszabálytervezet volt a tisztelt Ház előtt, amelyet a hazai közvélemény olyan érdeklődéssel várt, mint a termőföldről szóló anyagot. Várta az a csaknem hárommillió ember, aki az agráriumban valamilyen szinten érdekelt. Várta az a kétmillió, amely a mezőgazdaságból kíván megélni. Várták ugyanakkor azok a honfitársaink is, akik naponta kaptak sokkoló híreket a suttogó propaganda és sajnos néha a média útján és annak közvetítésével a külföldiek mértéktelen földvásárlási lázáról.
A Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója nevében a termőföldről szóló politikai vitanap alkalmával kifejtettem, hogy meg kell akadályozni azt, hogy a termőföld a spekuláció tárgya legyen, és elő kell segíteni, hogy a gazdálkodó ember a földből meg tudjon élni. Ezen cél szem előtt tartásával, úgy vélem, az előttünk levő törvénycsomag figyelemre méltó kezdeményezés. Alkalmas arra, hogy a családi gazdaságok felvirágzását célzó kormányzati szándék kereteit biztosítsa.
Az időkorlátokra és az FKGP-frakción belül munkamegosztásra figyelemmel csak a termőföldtörvénnyel kapcsolatos észrevételeimre kívánok most szorítkozni. A törvénymódosítás meghatározza a családi gazdaságokra vonatkozó fogalmakat és az elővásárlás intézményét. Aggályosnak tartom, hogy a családi gazdaságokra vonatkozó javaslatok nem a tulajdonszerzés oldaláról, hanem az elővásárlási jog gyakorlása felől közelítik meg a szabályozandó kérdést. Nem értem, hogy a tervezet szerkesztői miért nem vállalták az Európai Unió Bizottságával a tőke szabad áramlása ideiglenesen lezárt fejezetében rögzített rendező elvek fogalmi kifejtését. Kétségtelen, ezek az elvek a tervezetben valamilyen formában megjelennek, nem alkotnak a földtulajdonszerzés szempontjából koherens rendszert. Ezért a termőföldtulajdonról szóló törvénymódosításban rögzíteni kellene, hogy kit értünk és mit értünk önfoglalkoztató gazda alatt; a tőke szabad áramlása fejezet ugyanis ezt a fogalmat következetesen használja mint kategóriát.
Egyértelműbben kellene meghatározni, hogy a földtulajdonszerzés szempontjából kiket tekinthetünk legálisan Magyarországon tartózkodónak, és főleg folyamatosan helyben lakónak. Gondosabban kellett volna megfogalmazni a tervezetben az élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozás kritériumait is. A piacgazdasági feltételek megerősödésével ma már nem életszerű az a meghatározás, amellyel a törvényszerkesztő él. Úgy vélem, sokkal célszerűbb az élethivatásszerűséget a tevékenységből származó árbevétel arányához kötni.
Meggyőződésem, hogy a fenti fogalmak egzakt és pontos törvényi meghatározása hosszú távú megoldást kínálhat a nyitott kérdések kormányrendeletben vagy ágazati jogszabályokban való rendezéséhez.
Tekintettel arra, hogy a Független Kisgazdapárt frakciója képviseletében képviselőtársaim részletesen kifejtik véleményüket a törvénytervezettel kapcsolatosan, én csupán néhány elvi jelentőségű aggályomra szeretném most a figyelmet felhívni. Így mindenekelőtt súlyos ellentmondásnak érzem, hogy a termőföldtulajdonról szóló javaslat 3. §-a diszkriminatív rendelkezéseket tartalmaz a tulajdoni formákat illetően. Addig, ameddig a magánszemélyek kétségtelenül meghosszabbítható módon 10 évre köthetnek haszonbérleti szerződést, addig a tervezet a nemzeti földalap kht. tekintetében a haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartamát 50 évben jelöli meg. Ez már nem haszonbérlet, hanem tartalmában örök haszonbérlet. Piacgazdasági viszonyok között az ilyen fokú különbségtétel mélyen a versenyhelyzet ellen hat (Egy taps az MSZP soraiból.), és pont azt a családi vállalkozót sújtja, aki tízévente meg kell hogy küzdjön az elkövetkező időszak haszonbérleti szerződése számára elfogadható újabb feltételeiért. (Dr. Géczi József Alajos: Igaza van a Rogánnak!)
Úgy vélem, felettébb különös rendelkezéseket tartalmaz a termőföldről szóló törvénymódosítás 11. §-ának (3) bekezdése is. Az én olvasatomban a fenti rendelkezés azt jelenti, hogy a zsebszerződéseket be kell jelenteni. Ezzel önmagában nincs is semmi gondom. A probléma a későbbiekben áll elő: ha valaki ezt nem teszi, azt meg kell bírságolni, és erről nyilvántartást kell majd vezetni. Ez felettébb érdekes feladatnak bizonyulhat, a klasszikus államigazgatási paródiák egyikévé teheti ezt a rendelkezést.
Számomra nehezen értelmezhető, hogy a tervezett módosítás tekintetében a központi igazgatás miért képtelen az életszerű helyzetek gyors és hatékony kezelésére. Ez év júniusában Körömi Attila fideszes és Font Sándor MDF-es képviselőtársammal együtt önálló képviselői indítvány keretében kezdeményeztük, hogy az önkormányzatok bizonyos törvényi feltételek megléte esetén mentesüljenek a földvédelmi járulék megfizetése alól. A korábbi hatályos törvény mentességet biztosított a földvédelmi járadék fizetése alól az önkormányzatoknak, ha a termőföldet belterületbe vonáskor lakótelek kialakítására használták fel. Ezt a rendelkezést azonban egy 1999. évi törvénymódosítás hatályon kívül helyezte.
(11.50)
A tisztelt Ház előtt lévő tervezet szerkesztői érezték, hogy az 1999. évi törvénymódosítás az önkormányzatok érdekei ellen hat, és a jelenlegi tervezet 14. §-ában egy negyed fordulatnyi visszalépést tettek a korábbi rendelkezés irányában, csakhogy ez a kezdeményezés az ország legalább 2800 települése tekintetében tökéletesen életszerűtlen. Meggyőződésem szerint legalább ennyi önkormányzatnak esélye sincs arra, hogy bérlakást építsen. Arra inkább lenne lehetősége, hogy a maga szerény keretei között földterületet parcellázzon, az ebből befolyó bevételből gyarapodjon.
Miért nem lehet előírni, hogy ezen többletbevételt el kell különíteni, és kötelezően a település infrastrukturális fejlesztésére kell fordítani? A jelenlegi korlátozó rendelkezések mellett úgy vélem, hogy egyszerre két ponton is korlátozzuk az önkormányzatok lehetőségeit. Jelenleg is szűkös anyagi körülményeik között nem tudnak telekalakításba kezdeni, másodszor, nem tehetnek szert olyan többletforrásra, amelyet egy esetleges ez irányú törvényi kötelezettség mellett is infrastrukturális fejlesztésre fordíthatnának.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ennyi fért az időkeretembe, nem szeretném, ha az előbbiekben ismertetett gondolataim arra a következtetése késztetnék a tisztelt Házat, hogy elfogadhatatlannak tartom az előttünk álló hármas szabályozási javaslatot. Igenis nagy horderejű, jelentős kezdeményezésnek tartom a kormányzati szándékot, de megnyugtatóbbnak éreztem volna, ha a fogalmi elemeket tekintve összhangba hoztuk volna a szabályozásunkat az európai elvárásokkal és a jogos belföldi magyar igényekkel. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Így van! - Taps az MSZP soraiban.)
Köszönöm a figyelmüket, megértésüket.
