DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS, a környezetvédelmi bizottság előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A bizottsági ülés során megállapítást nyert, hogy ezen javaslat legfontosabb célja a termőföld tulajdonjogára vonatkozó rendelkezések kijátszásának a felszámolása. Lényeges, kardinális terület az elővásárlási és az előhasznosítási jog preferencia-sorrendjének meghatározása, annak felállítása.
A másik fontos és lényeges cél a földből élő, élethivatásszerűen gazdálkodó családi gazdaságok földigényének a kielégítése. A helyben lakók jussanak elsősorban földhöz, és alakuljon ki az egészséges, egységes birtokszerkezet. Az ellenzék azt mondta, hogy ennek az lesz a legnagyobb akadálya, hogy a földnyilvántartás és a földhivatalok miatt megvalósíthatatlan lesz majd ez a cél. Szerintük - ez is teljesen irreális vélemény volt - az ország minden megyéjében vehet ma valaki, illetve ezen törvény után 300 hektárt, ami nyilvánvalóan képtelenség, hiszen egyszerre nem lakhat valaki két megyében.
Aggódnak a külföldiek földbérleti lehetősége miatt - de kérem szépen, ez eddig is így volt! Ez megint nem más, mint riogatás.
Felvetették azt - és igazából nem is lehet érteni -, hogy a nemzeti földalap és azt ÁPV Rt. miért került olyan előkelő helyre a prioritásoknál. Azt gondolom, hogy úgy az elővásárlásnál, mint az előhaszonbérlet terén, úgy a földalapot, mint az ÁPV Rt.-t még nagyon sok fontos, lényeges és preferált előzi meg, és miért lenne baj a nemzeti földalap előkelő helye, hiszen a nemzeti földalap azoknak fog földet juttatni, akik a földből szeretnének megélni és élethivatásszerűen a mezőgazdaságból szeretnének megélni. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból.)
A kormánypárt oldaláról egyértelműen megvilágításra került, hogy a célok és az abból következő részcélok jól láthatók a javaslatban. Azt gondolom, hogy néhány pontosításra és kiegészítésre szükség van, elsősorban a fogalmaknál, hogy egyértelmű legyen, és mindannyian ugyanazt lássuk benne.
Nagyon lényeges kérdés - és én azt látom, hogy ez a parlamenti beszélgetések során is előjön - a helyben lakó fogalmában a 15 kilométer pontosítása, illetve a kárpótlási törvénnyel való összhang megteremtése, tehát a korábban földhöz jutottak rendezése. Tehát a 15 kilométert pontosítani kell.
Azt gondolom, hogy a nemzeti földalap elővásárlási jogát fenyegetésnek venni a prioritási sor végén, több mint túlzás az ellenzék részéről. A földalap kilicitálása ismét durva megfogalmazás, mert nincs eladási és haszonbérleti kényszer. Úgy tesznek ellenzéki képviselőtársaink, mintha az eladónak kötelessége lenne, kényszerítve lenne, hogy adja el; ő eladja, ha akarja, a nemzeti földalap pedig megveszi, haszonbérbe adja, ha tudja.
A ciklus végi döntés elhangzott már a többi törvénynél is, ezt nem kívánom megemlíteni.
Itt is megerősítést nyert, hogy aki mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozik, az lakjon is ott, és az viszont, ha szeretne földhöz jutni, jusson is földhöz; ebben segít a törvényjavaslat, illetve majd a törvény.
A vita végén szerencsére az MSZP is elismerte, hogy ezeket a törvényeket már meg kellett volna alkotni, és végül is jó, ha megalkotjuk most is. Ez a korábbi álláspontjukról elmozdulás volt. (Dr. Orosz Sándor: Ilyen elmozdulás nincs.)
Felmerült az uniós szabályozás, ahol nagyon helyesen az agráriumra, a mezőgazdaságból élő családokra telepítették le a természet- és a környezetvédelmet és vele együtt a termőföld védelmét, amihez természetesen kapcsolódik az agrár-környezetvédelmi támogatás, amit nekünk is át kell venni, át is fogunk venni, és a jövőben el is indul az agrár-környezetvédelmi program.
A törvény most azt a diszkriminációt is feloldja, ami eddig nem engedte meg, hogy a természetes személyek olyan méretű földterülethez, olyan méretű földrészlethez jussanak, mint a jogi személyiségek.
Mindezen észrevételek mellett - nem árulok el önöknek újat - a környezetvédelmi bizottság a törvényjavaslatot 10 igen és 2 nem mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
