PÁSZTOHY ANDRÁS
PÁSZTOHY ANDRÁS
PÁSZTOHY ANDRÁS, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A parlament mezőgazdasági bizottságának kisebbségi véleménye az alábbiakban összegezhető.
A földtörvénycsomaggal kapcsolatban is, de e törvénytervezet tárgyalásánál is kihangsúlyozták, hogy a törvények benyújtási sorrendje alapjaiban elhibázott. Először a kormányváltást követően az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvénynek megfelelően a kormánynak a parlament elé kellett volna terjesztenie a középtávra szóló agrárstratégiai programját, melyet követhetett volna az ezzel összhangban lévő törvények benyújtása.
Sajnos, mindez elmaradt, így nem kerülhetett sor az agrárágazat fejlesztését szolgáló több törvény megalkotására, így a korszerű agrártámogatási és piacszabályozási törvényekre, melyeket követhetett volna sorrendben a földbirtokrendezésről, a nemzeti földalapról, a termőföldről és a földkiadó bizottságokról szóló törvények benyújtása. Mindezek hiányában elmaradt a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló források biztosítása is.
Tehát az alapprobléma az képviselőtársaim szerint, hogy úgy a sorrendiséggel, mint az időbeliséggel is súlyos problémák vannak. Szerintünk nem a választás előtt hat hónappal kellett volna teljesen koncepciótlanul benyújtani e törvényt. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Így igaz!)
A másik nagy hiányossága e törvénynek - csakúgy, mint az egész törvénycsomagnak - sajnos az, hogy nem konszenzuson nyugszik. Annak ellenére, hogy mind a miniszterelnök úr, mind a miniszter úr is több ízben hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságot érintő alapvető kérdésekben kompromisszumra van szükség, arra kell törekedni az érintettekkel, az érdekképviseletekkel, a vállalkozásokkal, a termelőkkel és a pártokkal is, sajnos ez egyik esetben sem történt meg.
Azt tapasztaljuk, hogy e törvény is abba az irányba hat, hogy a kormány mindenáron új tulajdonosokat akar kreálni, mégpedig úgy, hogy a jelenlegi tulajdonosokat és földhasználókat háttérbe szorítja.
(9.10)
Azzal egyet lehet érteni, hogy a földbirtok-koncentráció fontos, mert csak így lehet a hitelfedezetnél is felhasználni a földet, hiszen a mezőgazdaság nemcsak jövedelemhiányos, hanem súlyos tőkehiánnyal is küzd.
Ugyanakkor a másik hiányossága ennek a törvénynek, hogy a közös tulajdonban lévő föld kiparcellázásának átgondolatlan erőltetése szerintünk nem szolgál alapvető gazdasági érdeket. Sajnos, már most tapasztalható, hogy a különböző külföldi és belföldi érdekeket szolgáló úgynevezett strómanok a települések foglalkoztatásában és fejlesztésében is részt vállaló társas- és nagyvállalkozások elől vonják ki a földet - nagy valószínűséggel spekulációs szándékkal.
A ma már osztatlan tulajdonként bejegyzett földek erőszakos felparcellázása sem támogatható, mivel az nem a tulajdonosok közös akaratán nyugszik. Nem tartjuk alkotmányos megoldásnak, hogy azok, akik 2002. április elsejéig kérik a parcellázást, állami pénzekből megvalósíthatják, míg a többieknek állniuk kell a költségeket. Az sem erkölcsös, hogy a parcellázást a legjobb földrészeknél a kérelmezővel kell kezdeni, és öt évig kell használni, működtetni, míg a többiek nyilvánvaló hátrányba kerülnek ezáltal is.
A kimérésnél a megközelítési szempontokat is figyelembe kell venni, valamint azokét is, akik osztatlan tulajdonközösségben kívánják hasznosítani földjüket, hogy ők se kerüljenek hátrányba. A jó részek kimazsolázása egyébként azzal a veszéllyel is jár, hogy a többi területet nem biztos, hogy bérbe veszik a tulajdonostól.
Az is alkotmányosságba ütköző, hogy a törvénytervezet ügydöntő szerepet szán az államnak. A véleményükkel kisebbségben maradt képviselőtársaim szerint - akik között egyébként földtulajdonosok és gazdálkodók is vannak, tehát személyes tapasztalatuk is azt mondatja velük - a földkiadó bizottságokról szóló törvény, csakúgy, mint a másik két törvény, koncepciótlan, nem szolgálja a versenyképes, biztonságos gazdálkodást. Így általános vitára nem tartjuk alkalmasnak.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
