BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt mondta az imént Szabó József Andor képviselőtársunk, hogy azért kell ezt a törvénycsomagot meghozni, mert az élet ezt megköveteli. Nos, a kérdés az, hogy ezt követeli-e az élet. Mert hogy követel valamit az élet, az biztos. De hogy ezt követeli-e, ez a kérdés.
Kiindulásképpen azt szeretném felidézni önöknek, hogy amikor húsz-huszonöt évvel ezelőtt ment az ember az M3-ason Budapestről Miskolc felé, és elérkezett Borsod megye határához, az országút felett volt egy vörös színű transzparens, és az volt rá kiírva - ugye, tudják, hogy mi? -: "Tovább a lenini úton". Ugye? Nos, ez a törvényjavaslat-csomag arról szól, hogy tovább a lenini úton. (Mayer Bertalan: Így van!) Miért? Mi a lenini út az agrárpolitikában?
A kollektivizálás, a szövetkezet, a kolhoz volt a sztálini út. Ezt megelőzően a lenini út abból állt Oroszországban, hogy néhány tíz millió családi kisgazdaság - de földpiac az nincs. Az első dolga az volt a bolsevik rendszernek, hogy odaadni a földet a parasztoknak, és megtiltani a föld adásvételét. Ez a lenini út, amihez a Szovjetunióban egészen a Szovjetunió felbomlásáig ragaszkodtak; még most is vitatkoznak arról, hogy kerülhet-e föld magántulajdonba, el szabad-e adni.
Amit önök most csinálnak ezzel a nemzeti földalappal, sőt amit elkezdtek a '94-es földtörvénnyel, az magánkisgazdaságok földpiac nélkül, a föld adásvételének korlátozásával. Én nem azt mondom, hogy odáig elmennek, mint a bolsevikok Oroszországban, tehát nem teljesen tiltják be a föld adásvételét, csak olyan feltételeket teremtenek, mindenekelőtt a vevők körének korlátozásával, hogy gyakorlatilag a földpiac Magyarországon megbénuljon. '94 óta meg is bénult. És mit csinálnak most? Azt csinálják, hogy behozzák ezt a nemzeti földalapot, államosítják a földmozgást, állami ellenőrzés... (Dr. Kis Zoltán: Így van!) - hát miért, nem ezt csinálták a bolsevikok?
Tisztelt Képviselőtársaim! Ugye, azt mondják önök, hogy a mezőgazdaságban a fő kérdés a föld. Hát igen. 1917-ben a földdekrétum idején az volt. No de azóta eltelt nyolcvan-egynéhány év, és ma már a mezőgazdaságnak két fő kérdése van: a föld és a tőke. Az, amit önök csinálnak, amit csináltak '94 áprilisában, és amit most folytatnak ezzel a törvénycsomaggal, az arra jó, hogy tőke a mezőgazdaságban továbbra se legyen.
Az SZDSZ kétszer is benyújtott egy törvényjavaslatot, amely arról szólt, hogy mozduljon meg a földpiac, arról szólt, hogy az is vehessen földet, aki tőkét is tud a mezőgazdaságba hozni, és azzal, hogy megmozdul a földpiac, jöhessen tőke a mezőgazdaságba. Ezt a földtörvényjavaslatot önök másfél évvel ezelőtt sem, két hónappal ezelőtt sem engedték napirendre venni. Nem kell tőke önök szerint a mezőgazdaságba, legfeljebb 413 milliárd forint az államtól, az adófizetők pénzéből. Magántőke nem kell önöknek a mezőgazdaságba! Márpedig ha elfogadták volna a szabad demokraták javaslatát, és megmozdulna a földpiac, akkor meg is indulna a földár.
Önök azt mondják, hogy addig nem lehet felszabadítani a földpiacot, egy lépést sem, amíg alacsony a földár. A közgazdasági logika azonban fordítva van! A földár akkor fog megindulni, a földnek akkor lesz értéke, ha a földpiacot elkezdik lépésről lépésre felszabadítani, ha új vevőket engednek be a földpiacra, mint ahogy azt a szabad demokraták javasolták; akkor lesz a földnek ára, akkor tudunk bemenni Európába. Ha viszont földpiac helyett földalap lesz, ha önök beeresztik a nemzeti földalapot mint vevőt, sőt kötelezővé teszik ezzel az elővásárlási joggal, meg eladót, hogy ő osztja a földet, akkor mi lesz a földárral? Semmi! Akkor ott marad, ahol most van.
Arról beszélnek önök, amikor indokolják ezt a törvénycsomagot a nemzeti földalapról, hogy a nemzeti földalap majd piaci áron fogja megvenni a földet azoktól, akik el akarják adni. Nagyon jól hangzik, csak azt nem mondják meg, hogy milyen lesz ez a piaci ár: olyan, mint ma. Olyan alacsony marad, mint ma. Azt is mondják, hogy a földalap majd kedvező áron adja a földet annak, akit önök kijelölnek. (Francz Rezső: Na, ezt elhisszük!) Mit jelent ez, tisztelt képviselőtársaim? Azt jelenti, hogy külön határozzák meg a keresleti árat, és külön határozzák meg a kínálati árat a hivatalban. Ezt hívják úgy, hogy tovább a lenini úton. No de, tisztelt képviselőtársaim, ugye önök azt is tudják, hogy ahol külön szabják meg a keresleti árat és külön szabják meg a kínálati árat (Francz Rezső: És kijelölik a vevőt!), ott mi jön? Na mi jön? (Dr. Pap János: A télapó!) A korrupció! Mindenütt, ahol a keresleti és kínálati ár nem egy ár, ahol nem ugyanazon az áron lehet eladni meg venni, ott van a korrupció. Ezt meg lehetett tanulni az elmúlt évtizedekben.
Tisztelt Képviselőtársaim! A lenini út bizony, abban a pillanatban, amint nem szigorúan veszik, mint a bolsevikok, hanem olyan lazán, mint önök, abban a pillanatban tömeges korrupcióhoz vezet. (Francz Rezső: Így van!) Azt, hogy önöket ez nem zavarja, ez után a három és fél év után én értem. Ebben önök jól érzik magukat, kétségtelenül! Nem csak az agrárszektorban, de ott is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az is elhangzott ma sokszor, mindenkitől szinte, még Medgyasszay képviselő úrtól is, hogy azé legyen a föld, aki megműveli. Mintha ezzel mindenki egyetértene. Egészen addig, amíg nem egy társas vállalkozás műveli meg a földet. (Dr. Kis Zoltán: Ja, ja!) A társas vállalkozásra önök szerint ez a szép elv nem vonatkozik. Márpedig ha a társas vállalkozást kizárják, akkor a legfontosabb potenciális vevőt kizárják, akkor a földpiac ott marad, ahol van, akkor a földnek nem lesz értéke, és akkor egy lépéssel sem leszünk alkalmasabbak arra, hogy a magyar mezőgazdaság is belépjen Európába.
(17.00)
Kis Zoltán képviselőtársam a vezérszónoklatában már idézte a jelenlegi miniszterelnököt, aki nem átallotta az televízióban azt mondani - hadd idézzem még egyszer, hogy megtanulják! -, hogy "A Szabad Demokraták Szövetségének egyébként jó előterjesztését, amely tartalmilag egybeesik egy bizonyos ponton a miáltalunk benyújtott indítványokkal, nem lehetett az őáltaluk elgondolt benyújtáskori időben, mintegy egy-másfél évvel ezelőtt tárgyalni, mert meg kellett hozzá várni az uniós tárgyalásokat."
(Németh Zsoltot a jegyzői székben dr. Vidoven Árpád váltja fel.)
Tisztelt Képviselőtársaim! Most tegyük félre azt a kérdést, hogy ezt másodszor is benyújtottuk az uniós tárgyalások után, és akkor eszerint nyugodtan lehetett volna tárgyalni, és önök... - jól emlékszem, hogy leszavazták a tárgyalásbavételt? Ugye, jól? (Közbeszólások az MSZP-frakció soraiból: Jól! - Bólogatások a kormánypártok soraiban.) Köszönöm szépen.
Van azonban itt egy komolyabb probléma is, tisztelt képviselőtársaim: hogy a miniszterelnök úr elfelejtette valamelyik dakota közmondását, és fordítva ült fel a lóra. Ő azzal indokolta, hogy a magyar földtörvényt azért nem lehetett korábban meghozni, mert nem volt meg az uniós megállapodás. Mi, szabad demokraták ebben a kérdésben fordítva gondolkodunk (Dr. Kis Zoltán: Igaz!): nem aszerint kell a földkérdésben engedményt tenni az Európai Uniónak, hogy az Európai Unió mit akar és hogyan akarja liberalizálni Magyarországon a földtulajdonviszonyokat, hanem Magyarországnak kell eldöntenie a magyar mezőgazdaság érdekei alapján, annak alapján, hogy a magyar mezőgazdaságnak szüksége van tőkére, szaktudásra, ismeretre, és magának kell meggondolnia, és nem az Európai Uniónak, hogy ehhez milyen formában, milyen korlátok között, hogyan akar esetleg külföldi know-how-t, külföldi tőkét, külföldi szaktudást is behozni. Mert a mezőgazdaságon kívül az egész magyar gazdaság attól lendült fel és attól szárnyal úgy az exportja, hogy az elmúlt tizenkét évben beengedtük oda a külföldi tőkét. A mezőgazdaságban, elfogadom, úgy nem kell, mint az iparban meg a közlekedésben meg a kereskedelemben, de talán valahogy kellene tőke a magyar mezőgazdaságba is, és ha nem az adófizetőktől, akkor a magánszektortól.
Medgyasszay képviselő úr - az én megdöbbenésemre - néhány perccel ezelőtt amellett érvelt Szanyi Tiborral szemben, hogy a magyar mezőgazdaságnak fel kell készülnie arra, hogy majd egyszer fel kell oldania a korlátokat, és akkor majd bejönnek a külföldiek - mondta Medgyasszay László, aki az államtitkár volt akkor, amikor '94-ben teljesen megtiltották mindenféle gazdasági társaság földhöz jutását, azért, hogy véletlenül be ne tegye a lábát, be ne settenkedjen a külföldi tőke. (Dr. Kis Zoltán: Igen!) Emlékeznek rá, ez volt '94-ben, Medgyasszay László volt az előterjesztő. Most meg azt mondja Medgyasszay László, hogy elő kell készítenünk a magyar mezőgazdaságot és a magyar földtulajdonviszonyokat arra, hogy mindjárt jön a külföldi tőke - mert Orbán Viktor engedményt tett az Európai Uniónak.
Nos, mi azt gondoljuk, hogy nem fordítva kell ülni erre a lóra, hanem előre, és azt kell mondani: meg kell gondolni azt, hogy a magyar mezőgazdaság korszerűsödéséhez milyen földtulajdonviszonyokat kell kialakítani, meg kellett volna hozni hozzá a törvényt, amikor a szabad demokraták ezt másfél évvel ezelőtt javasolták, és annak a birtokában, hogy mi itt milyen törvényt hoztunk, kellett volna elmenni Brüsszelbe tárgyalni (Dr. Kis Zoltán: Úgy van!), és olyan módon megállapodni Brüsszellel, ahogy azt a magyar igények kívánják, és nem a magyar földtörvényt igazítani ahhoz, hogy mit sikerült Brüsszelben kialkudni annak fejében, hogy a magyar munkavállalók lehetőségeit is sikerült korlátozni.
Úgyhogy azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezt az egész földügyet a feje tetejéről a talpára kellett volna állítani, pontosabban önök '94-ben voltak szívesek a talpáról a feje tetejére állítani, aztán amikor mi megpróbáltuk a feje tetejéről a talpára állítani, akkor ez ellen egy népszavazási kampányt indítottak. Gondolom, akkor még Medgyasszay úr sem azt mondta, amit most, hogy fel kell készülni arra, hogy jön a külföldi a mezőgazdaságba, hanem ő is lelkesen gyűjtötte az aláírásokat abban a... (Font Sándor: Ő kezdeményezte!) Ő kezdeményezte, úgy van, és most... (Font Sándor: De majd mindjárt elmondom, hogy miért!) Tudom, tudom, és most az ellenkezőjét papolja itt Szanyi képviselő úr észrevételére. (Font Sándor: Nem! Pont te mondod az ellenkezőjét! - Dr. Kis Zoltán Font Sándornak: Majd elmondod! Majd te elmondod, hogyan csinálják ezt Kiskőrösön!) Szóval én azt gondolom, hogy a talpára kell a kérdést állítani, a talpa pedig az, hogy földpiacra van szükség.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mintha mindenki egyetértene abban, hogy az elaprózott magyar földtulajdon helyett földkoncentráció kell. Oké, rendben van. De ahol eddig hatékony földkoncentráció volt, azt mindig a földpiac hozta létre, és sohasem az állam azon a néven, hogy nemzeti földalap - kiváltképp, ha egy olyan kormány veszi kezébe a nemzeti földalapot, amelynek az egész tevékenysége bűzlik a korrupciótól. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Naaa!) Akkor mi mást csinálna a nemzeti földalapnál, mint ugyanazt?! Azért tartott mostanáig ez a vita, mert amikor még Torgyán József volt a miniszter, nem tudták eldönteni, hogy a kisgazdáké lesz a Földművelésügyi Minisztériumban vagy a Fideszé lesz az ÁPV Rt.-nél. Most, hogy már a minisztérium is a Fideszé, most már lehet a Földművelésügyi Minisztériumban.
A szabad demokraták számára a kérdés nem így néz ki. Minekünk nemcsak kisgazda klientúraképzés nem kell egy nemzeti földalap ernyője alatt, mi fideszes klientúraképzést sem tartunk elfogadhatónak egy nemzeti földalap ernyője alatt - sőt még a rendkívül kiterjedt szabad demokrata falusi klientúrát sem akarjuk továbbépíteni (Derültség.) egy nemzeti földalap ernyője alatt, semmiféle klientúrát semmiféle nemzeti földalap ernyője alatt nem akarunk.
A mi véleményünk szerint, tisztelt képviselőtársaim, földpiacnak kell a földkoncentrációt, a földtulajdonviszonyok korszerűsödését biztosítania. Természetes, hogy ennek egy szabályozott földpiacnak kell lennie, és a szabályozás legfontosabb eszköze például egy birtokpolitikai törvény lenne, amit önök elfelejtettek benyújtani; meg az a földvásárlási támogatási rendszer lenne, amit mi annak idején bevezettünk, önök meg gyorsan megszüntettek. (Dr. Kis Zoltán: Bizony!) Mert a földvásárlási támogatás azt jelenti, hogy a vevő dönti el, hogy ki a vevő, és az állam csak hozzáteszi a pénzt. Az önök felfogásában viszont az állam dönti el, hogy ki a vevő, és odaadja a földet, kikapcsolva a pénzt, ahogy azt a lenini úton annak idején mindenki megtanulhatta. (Dr. Kis Zoltán: Ja!)
Ezért azt gondoljuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy nem ilyen nemzeti földalap kell vagy olyan nemzeti földalap kell, hanem semmilyen nemzeti földalap nem kell a magyar mezőgazdaságnak. Azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy ehhez a törvényjavaslathoz emiatt a szabad demokraták még módosító javaslatot sem fognak benyújtani. És egyetlen rendelkezése van ennek a nemzeti földalapról szóló törvényjavaslatnak, amit mi üdvözlünk: az, amelyik arról rendelkezik, hogy ki és hogyan szüntetheti meg a nemzeti földalapot.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP- és az SZDSZ-frakció soraiban.)
