TÓTH ANDRÁS
TÓTH ANDRÁS
TÓTH ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A földtörvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatról szeretnék néhány gondolatot megosztani önökkel. Kicsit sajnálom, hogy az ebédből ilyen kevés ellenzéki képviselőtársunk érkezett vissza. (Göndör István: Eggyel több, mint kormánypárti! - Derültség az MSZP soraiban.) De legalább az itt lévőknek megpróbálom elmagyarázni, hogy mi is ennek a törvényjavaslatnak a célja, az igazi küldetése.
Már a mezőgazdasági bizottság többségi álláspontjának ismertetésekor is megpróbáltam három pontba szedni, hogyan látom, mi ennek a törvényjavaslatnak a küldetése, a célja, célkitűzése. Ez a három pont: egyrészt a családi gazdaságok támogatása, másrészt a termőföldet művelők földszerzésének a segítése és nem utolsósorban a tulajdonszerzési, földhasználati korlátok kijátszása elleni küzdelem.
Engedjék meg, hogy egy idézettel kezdjem: az idézet Az új évezred küszöbén elnevezést viselő kormányprogramból származik. "A családi gazdaságok legfontosabb társadalmi feladata a vidék polgárosodásának előmozdítása. Ezek nemcsak a nemzeti össztermékhez való hozzájárulásukkal mozdítják elő a közjót, szerepük ennél sokkal több. Hozzájárulnak a vidéki népesség helyben tartásához és a megélhetés biztosításához, a hagyományok megőrzéséhez és az embert körülvevő természet és a következő generációk sorsáért való felelősség megerősítéséhez." Úgy gondolom, ez az idézet igen körültekintően fogalmazza meg azt, hogy miért is törekszik a polgári kormányzati többség a családi gazdaságok kiemelt erősítésére.
Tisztelt Képviselőtársaim! A földtulajdon, illetve a földhasználat a kilencvenes évek elején bekövetkezett sajátos privatizáció következtében élesen elvált egymástól. Ez egyfajta bizonytalanságot is okozott a termelésben. Egyetérthetünk abban, hogy a termelés biztonsága szempontjából sokkal kedvezőbb, ha a bérleti hasznosítás helyett igazi tulajdonos igazi tulajdonosként, megfelelő méretű gazdaságban tud dolgozni. A kormányzatnak is meg kell találni azokat az eszközöket, amelyekkel az ilyen farmer típusú gazdaságok kialakulását segítheti. Megfelelő eszközökkel kell segíteni az optimális földtulajdonméret kialakulását, a szétszórt parcellák egyesítését. Ideális állapot az, ha a gazdálkodó család, akár a termelés helyszínén lakva, birtokát koncentrálva tud dolgozni, a piaci követelményekhez igazodva. Egy ilyen ösztönző eszköz lehet a földtörvény módosítása is.
Nézzük konkrétan, hogy a törvényjavaslat miben is felel meg ennek a hármas küldetésnek! A családi gazdaságok támogatását, illetve a termőföldet művelők földszerzésének a segítését szolgálja a törvényjavaslat 4. §-a. Ez a 4. § a föld elővásárlására jogosultak körét szabályozza. Az alaprendelkezésben jelenleg a földhaszonbérlőknek, feles bérlőknek, részes bérlőknek biztosít a földtörvény ilyen elővásárlási jogot. Ezt egészíti ki a törvényjavaslat, és ha jól számolom, nyolc különböző kategóriában, megfelelő sorrendben biztosítja ezeket az elővételi jogokat.
S hogy mennyiben felel meg a törvényjavaslat annak a küldetésnek, amit említettem, csak rá kell nézni, hogy melyek azok a kategóriák, amelyek elsősorban fel vannak sorolva. Első a családi gazdálkodó, illetve ennek a családi gazdálkodónak a családtagja; a következő: a közös háztartásban élő családtag; aztán a helyben lakó szomszéd; a helyben lakó, és így folytatódik. Tehát egyértelműen megállapíthatjuk: ezek a kategóriák mind azt szolgálják, hogy elsősorban ezek a kategóriák kerülnek az elővásárlási jog alá, hogy egyrészt a családi gazdálkodást folytatókat, másrészt a helyben élőket, az egyébként a földjükön gazdálkodást folytatókat helyezi elővételi jogosultságba.
Hasonló szabályozás van a 7. §-ban, itt gyakorlatilag az előhaszonbérlet sorrendjét határozza meg a törvényjavaslat. Ebben szintén bővítésre kerül sor. Korábban - hasonlóképpen, mint a földelővásárlásra való jogosultság esetében - itt is elég szűk elő-haszonbérleti jogosultságot biztosított; itt szintén elsősorban a családi gazdaság, illetve a termelők, a kisebb termelők előhaszonbérlete az, ami preferenciát élvez. Szintén a magántermelőket segíti az, hogy a haszonbérlet korábbi megkülönböztető kettéválasztása az előhaszonbérlettel, illetve a haszonbérlettel használható földterület nagyságára vonatkozóan egységesül, illetve egyfajta törekvés jelenik meg a törvényjavaslatban ennek irányába. A törvényjavaslat ugyanis kimondja, hogy gyakorlatilag nem tesz különbséget magánszemély és gazdálkodó szervezet között, hanem 2500 hektár, illetve 50 ezer aranykorona mértékig engedi az előhaszonbérletet, bár valamilyenfajta megkülönböztetés még mindig megmarad azzal, hogy ebből kiveszi a gazdasági társaságok és szövetkezetek esetében a tagtól, illetve a gazdasági társaság tagjától, részvényesétől való bérbevétel nagyságát.
Mennyiben szolgálja a törvényjavaslat a 3. pontként föltüntetett küldetését, tehát azt, hogy a tulajdonszerzési és a földhasználati korlátok kijátszására törekvő szerződések elleni küzdelmet vállalja föl ez a törvényjavaslat? Segíti a küzdelmet az, hogy módosításra kerül azoknak a köre, akik egyáltalán földtulajdont szerezhetnek. Korábban az volt a tendencia, hogy kizárólag magánszemélyek, illetve az állam szerezhessen tulajdont, azonban benne maradtak bizonyos jogi személyek is a jelenleg hatályos rendelkezésben. Ennek a további szűkítésére törekszik a törvényjavaslat. Ennek megfelelően ebből a kategóriából kiemelésre kerülnének az erdőbirtokossági és legelőbirtokossági társulások. Úgy ítéljük meg, hogy ezeknek a megléte a kivételezettek körében mindenképpen egyfajta visszaélésre adott és ad jelenleg is lehetőséget. Nem tartjuk szükségesnek azt, hogy ez a két kategória továbbra is kivétel legyen ebből szempontból.
A törvény 3. §-a abban nyújt segítséget, hogy a jelenlegi földnyilvántartási viszonyok közepette nem mindig van mód arra, hogy tisztán lássuk, betartják-e az egyes földtulajdonosok ezeket a korlátozó rendelkezéseket. Tudniillik, a különböző földhivatalok között nincsen megfelelő információs kapcsolat, tehát előfordulhat, hogy mindenféle tiltás ellenére a valóságban akár több földterülettel rendelkezhet az egyes egyén, mint ami a törvényben megengedett. Hogy ez ne így legyen, amikor egy új tulajdonos, egy szerző fél megszerzi egy ingatlan tulajdonjogát, a 3. § értelmében ezt követően rögtön nyilatkoznia kell a földhivatal irányába annak megfelelően, hogy tulajdonképpen földszerzési korlátozás alá nem esik ez az ingatlanszerzése. Ez egy felelősségteljes nyilatkozat lesz a törvény szövegéből következően. Amennyiben ez a nyilatkozat nem felel meg a valóságnak, ez gyakorlatilag semmissé, érvénytelenné teszi a földszerzést.
A törvényjavaslat 5. §-a foglalkozik a haszonélvezeti jog és a használati jog szerződéssel történő alapításával. Kezünkbe került, képviselőtársam mutatta meg, gyakorlatilag bevett szokás, hogy kvázi tulajdonszerzést biztosít egyes emberek, egyes befektetők számára az, ha holtig tartó haszonélvezetet kötnek ki vagy használati jogot biztosítanak bizonyos szerződésekben adott területekre vonatkozóan.
(14.40)
Nyilván nem megengedett forma az elképzeléseink szerint az, hogy egy kvázi tulajdonszerzéssel gyakorlatilag korlátlan mennyiségben földtulajdont szerezzenek ezek a személyek, ezért az 5. § előírása értelmében az ilyen jellegű ingatlanok, amire haszonélvezeti jogot vagy használati jogot alapított a szerző fél, ezeket a területeket össze kell vonni a tulajdonnal, és egyértelmű az, hogy a tulajdonszerzési korlátozások alá ezt az összevont együttes területet kell majd bevinni, és eszerint kell majd vizsgálni a tulajdonszerzés lehetőségét.
Úgy gondolom, segíti a tisztánlátást és a jogszabályok kijátszása elleni küzdelmet az, hogy a földhasználatra vonatkozóan, illetve a földhasználati nyilvántartásra vonatkozóan bizonyos szigorításokat javasol bevezetni a törvényjavaslat. Ilyen szigorítás például az, hogy mindenféle földhasználatot be kell jelenteni a továbbiakban, kivéve az erdő művelési ágú földrészletekre vonatkozó használatot. A földhasználat bejelentésével egyidejűleg nyilatkozatot kell tenni - hasonló módon, mint ahogy az előbb említettem a földtulajdonszerzés esetében - arra vonatkozóan, hogy a szerzési korlátokat nem haladta meg a szerzés ilyen formája sem.
Komoly szankciókat is ír a törvénymódosítási javaslat arra vonatkozóan, ha ez a bejelentés elmulasztásra kerül, tehát a használati szerződés bejelentése elmulasztásra kerül. Ez gyakorlatilag érvénytelenné teszi a be nem jelentett szerződéseket, ráadásul komoly mértékű bírsággal sújtandó ez a cselekedet. További szigorítást jelent az is, hogy nemcsak a be nem jelentett tulajdonszerzés esetében, hanem a be nem jelentett földhasználati szerződés esetében is, ha a földhivatal ilyet észlel az ellenőrzése során, akkor az ügyészséghez fordulhat, tehát ez megint bővíti annak a körét, ahol megfelelő szigorral szankcionál a törvény.
Még egy említésre méltó vagy általam említésre érdemesnek tartott törvényhelyet szeretnék kiemelni, ami a 11. § (2) bekezdésében van megfogalmazva: "A haszonbérlet időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó törvényi előírásokba ütköző szerződés vagy szerződési kikötés esetén" szintén azokat a törvényhelyeket kell alkalmazni, mint az ügyészség esetében, tehát ezeknek az előírásoknak a megszegése gyakorlatilag a semmisséget, illetve az érvénytelenséget vonja maga után.
Összességében úgy értékelem, hogy a törvényjavaslat, tehát a földtörvény módosításáról szóló törvényjavaslat felszólalásom elején is megfogalmazott küldetésének minden tekintetben eleget tesz. Mint ahogy a bizottsági vélemény ismertetésekor is néhány kormánypárti képviselőtársam felszólalásából is azért kiderült, szükség van itt pontosításokra is. Azonban úgy gondolom, hogy a szükséges módosításokkal együtt ez a törvényjavaslat mindenképpen pozitív irányú elmozdulást jelent, és támogatásra ajánlom képviselőtársaimnak.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
