DR. BRAUN MÁRTON
DR. BRAUN MÁRTON
DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Végre, miután az ellenzék elérte a célját, és lezárult az Európai Bizottság Magyarországról készült jelentése, Magyarország mint a pénzmosásban nem együttműködő ország fog szerepelni sajnos a jelentésben. Valószínűleg megkapjuk az ezzel kapcsolatos elmarasztalást. Semmi akadálya most már annak, hogy érdemben is beszélhessünk az előttünk fekvő törvényjavaslatról.
A T/5216. számú javaslathoz összesen 30 módosító indítvány érkezett, ebből 12-t jegyeztek az ellenzéki képviselőtársaim. Gyakorlatilag a hétfőn még vadul hangoztatott számos szakmai kifogás ebben a 12 módosító indítványban merült ki. Különösen érdekes az számomra, hogy azzal az észrevétellel kapcsolatban, miszerint az SZDSZ és az MSZP szerint több indítványt ki kellene venni a törvényből, csak egyetlenegy módosító indítvány érkezett. Jómagam Dancsó József képviselő úrral közösen több módosító indítványt nyújtottam be - ezekkel szeretném kezdeni.
A 13. szám alatt a javaslat 2. §-át egy új (6) bekezdéssel javasoljuk kiegészíteni. Az új bekezdés azt biztosítaná, hogy a jogi képviseletet vagy perbeli védelmet ellátó ügyvédi iroda a rá vonatkozó titoktartási kötelezettség értelmében nem köteles a bejelentési kötelezettségének eleget tenni, ha az ügyfélre vonatkozó, pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény a bírósági eljáráshoz, illetve büntetőeljáráshoz kapcsolódóan az eljárás során jutott a tudomására. Azt hiszem, ez pontosítaná azt az általános vitában is kifogásolt tételt, amely tényleg, valóban az ügyvédi titoktartással kismértékben ellentétben áll. Egyébként a kettő közötti ellentétet feloldhatónak látom abban az esetben, amikor az ügyvéd vagy ügyvédi iroda átveszi a megbízást, akkor jól felfogott érdeke az, hogy adjon egy tájékoztatást az ügyfélnek arról, hogy amennyiben a megbízás ilyen jellegű akcióra, tehát pénzmosásra irányulna, abban az esetben fennáll a bejelentési kötelezettsége az ügyvédnek.
A 19. sorszám alatt pontosítani javasoljuk a takarékbetét fogalmát, és meghatároznánk a hitelintézet számára, hogy az okiraton a betétes, illetve a kedvezményezett milyen azonosító adatait kell feltüntetni.
A 25. sorszám alatt az indítványunkban a pénzváltókkal szemben támasztandó személyi előfeltételeket szigorítanánk, mégpedig oly módon, hogy figyelemmel a pénzváltási szolgáltatásban rejlő fokozott kriminális kockázatokra, indokoltnak tartjuk, hogy a személyi előfeltételeket oly módon szigorítsuk, hogy bizonyos előéleti követelményeket iktassunk bele a törvénybe.
A következőkben szeretnék más képviselőtársaim indítványaira reagálni. A javaslat két jól elkülöníthető részre tagozódik, az egyik a terrorizmus elleni küzdelem, a másik pedig a pénzmosás elleni küzdelem. A terrorizmus elleni küzdelemben a kormány kivételes felhatalmazottsága mellett tényleg indokolt a parlament tájékoztatása, tehát ezt a bizottság támogatni tudta, sajnos az ellenzéki képviselőtársaink távollétében, de megértettük az üzenetet, és a kormánypártok magukévá tették a javaslatot.
A képviseletekkel kapcsolatban a képviselőtársunk említette, hogy lenne értelme kiterjeszteni a képviseletekre is a pénzmosással kapcsolatos kötelezettségeket. Nekem van egy szakmai gondom ezzel kapcsolatban: maga a hitelintézeti törvény nem engedi meg a képviseleteknek azt, hogy pénzügyi szolgáltató tevékenységet végezzenek; nem látom értelmét annak, hogy ezt most visszategyük a törvénybe.
A következő annak a bizonyos kétmillió forintos összeghatárnak az eltörlése, ez valóban nem egy túl szerencsés javaslat. Ha belegondolunk, hogy eltöröljük a kétmilliós összeghatárt, az azt jelenti, hogy valamennyi banki tranzakció bejelentésköteles lenne. Én elmondtam a bizottsági vitában is, hogy valószínűleg Keller képviselőtársunk magáévá tette a kormány munkahelyteremtő programját, és a banki dolgozók létszámának az emelését támogatná ezzel, hiszen ez olyan adminisztrációs terhet jelentene a bankoknak, hogy véleményem szerint körülbelül duplájára nőne a háttérben dolgozóknak a létszáma. Egyébként olyan nyomás volt a szakmai szervezetek részéről, hogy esetleg az összeghatárt érdemes lenne felemelni, de a kormány - szerintem nagyon helyesen - ragaszkodott az eredeti törvényben szereplő kétmillió forintos összeghatárhoz. Valamilyen összeghatárt érdemes meghúzni.
Az a felvetés, amit a képviselőtársam a bekezdés végére kiegészítésként fűzött, az az értelmes szerintem. A magam részéről annyit mondanék, hogy 13 évig dolgoztam bankban, a banki dolgozóknak a figyelmét erre felhívják. Tehát nem kellett külön szabályozást ezzel kapcsolatban bevezetni, a bankban ez a szokatlan tevékenység benn van. Ha úgy gondolja, külön is fogalmazzuk bele, részemről állok elébe, tehát nem probléma, csak szerintem eddig is így működött a dolog.
A 10. pontban valóban nem szerencsés, kevésnek tartom én is ezt a "képviseletére jogosultakat". Itt a képviselőtársunk hosszasan részletezné, hogy milyen adatokat kell felvenni. Véleményem szerint ezt egy törvényben ennyire részletesen szabályozni talán nincs értelme, de ha úgy módosítanánk a szöveget, hogy a "képviseletre jogosultakat", és nem lenne a "nevét és beosztását", akkor nyilvánvalóan az adatok között ez értelemszerűen szerepel, amit ön javasol, és mégse kellene egy felsorolást a törvényben kibontani.
Az az érvelés, hogy a szeptember 11-ei támadás a magyar büntető törvénykönyv 261. §-a, vagyis a terrorcselekmények törvényi tényállása alapján nem lenne büntetendő, valóban így van, de ne ijesztgessük a kedves rádióhallgatókat és a képviselőtársainkat, azért ezt a cselekményt a magyar büntető törvénykönyv büntetné, tehát ilyen szempontból probléma nincs. Szerintem a világon még egyelőre nem sikerült olyan általánosan elfogadott, terrorizmusra vonatkozó fogalommeghatározást adni, amely egzakt lenne, és széles körben elfogadott lenne; éppen a szerencsétlen vagy sajnálatos szeptember 11-ei események után vannak ilyen kezdeményezések. Amennyiben sikerülne egy nemzetközi összhangot megteremteni, vagy egy nemzetközi egyetértésre jutni ebben a kérdésben, akkor célszerű átvennünk ezt nekünk is.
Itt az értékpapírtörvényre vonatkozó módosítás kivétel a törvényből. Nem vagyok benne biztos, hogy a két képviselőtársunk ugyanarra gondol, tehát én úgy éreztem Keller képviselő úrnak a javaslatából, hogy azért javasolja kivenni, mert egyébként a tőkepiaci törvényben szerepel, Göndör képviselőtársam kicsit másról beszélt. Felmerült bennem, és az általános vitában beszéltem erről, valóban kivesszük a tőkepiaci törvényből is, és gyakorlatilag az állampapírok vonatkozásában lenne csak bizonyos eltérés. Van egy olyan álláspont a kormány részéről, amely szerintem elfogadható, hogy legyen ez egy demonstratív jellegű törvény, tehát legyen benne ebben is. Én úgy gondoltam, és a bizottságban is ezt az álláspontot képviseltem, hogy maradjon.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)
