KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Azzal szeretném kezdeni, hogy a terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak a vitája a költségvetési bizottságban meglehetősen méltatlan körülmények között zajlott.
Ezt mindenképpen el kell most mondanom, hiszen sajnos úgy kerül most sor a részletes vitára, hogy a kormánypárti képviselők jóvoltából a bizottsági ülésen az ellenzéki képviselők nem tudták kifejteni véleményüket. Az volt ugyanis a kormánypárti képviselők javaslata, hogy miközben nagyon gyorsan tárgyaljuk itt, a Házban is ezt a bizonyos törvényjavaslatot, azt a korlátozó intézkedést vezették be a költségvetési bizottságban, hogy gyakorlatilag az ellenzéki pártok minden egyes ajánlási ponthoz egy percben szólhattak volna hozzá.
Ilyen még nem volt sem a parlament, sem a költségvetési bizottság történetében, hogy ilyen korlátozó intézkedéseket vezessenek be. Borzasztóan sajnálatos dolog ez, hiszen az általános vitában nem lehetett beszélni a módosító javaslatokról, és ahhoz, hogy a bizottsági támogatást megkapja az ember a módosító javaslataihoz, ahhoz bizony érvelni kellett volna a költségvetési bizottsági vitában. És az, hogy ellenzéki képviselőknek ilyen lehetőséget sem biztosít a kormánypárti arrogáns többség, azt gondolom, elfogadhatatlan.
Ami a módosító javaslatokat illeti, mindezek ellenére örülök annak, hogy legalább egy módosító javaslatomat az előterjesztő is és a kormány is támogatja. Ez nagyon lényeges módosító javaslat, hiszen a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos törvényi szigorítások bizony a kormánynak komoly lehetőséget adnak arra, hogy bár jól meghatározott esetben, különböző tiltó-korlátozó intézkedéseket foganatosítson.
Azt javasoltam és javaslom is, hogy a különböző korlátozó és tiltó rendelkezésekről mindenképpen haladéktalanul tájékoztassa az Országgyűlést a kormány. Azt remélem - és csak azért merem szóba hozni ezt az ajánlás 1. pontjában foglalt javaslatot -, hogy ezt a támogató hozzáállását a kormányzat továbbra is megőrzi legalább a szavazások időpontjáig.
Az ajánlás 5. pontjában látszólag jelentéktelen kiegészítésre tettem javaslatot, de úgy gondolom, hogy ez mégsem jelentéktelen. Ugyanis arról van szó, hogy kire terjed ki a törvény hatálya, mégpedig nem ennek a most tárgyalt törvénynek, hanem annak a törvénynek a hatálya, amelyet módosítani szeretnénk ebben a törvénycsomagban, ez pedig nem más, mint a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos törvényjavaslat.
Egyébként is már eredetileg, amikor '94-ben elfogadásra került a törvény, akkor rögzítésre került, hogy mire terjed ki a hatálya. Most egy bővítő rendelkezést fogalmaz be a kormány, és én azt javaslom, hogy a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet és a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe egészüljön ki azzal, hogy "és a képviselete" vagy más megfogalmazásban "továbbá képviselete is". Ugyanis két-két indokom van arra, hogy ezt a módosító javaslatot megfogalmazzam, és remélem, hogy kormánypárti képviselőtársaim és adott esetben a kormány is ezt támogatja.
Ugyanis ugyanebben a törvényi szakaszban, az ajánlás 10. pontjában került megfogalmazásra egy módosító javaslat, de önmagában a törvény is tartalmazza, méghozzá a 2. § (4) bekezdésében, ahol beszél különböző jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek képviseletéről. Csak úgy lehet a képviseletről beszélni - és ebbe beletartozik a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi képviselete is -, hogyha a képviseletre kiterjesztjük a törvény hatályát, mert egyébként pedig egyszerűen hiába hozzuk be abban az esetben, amikor különböző nyilvántartásokat kell felvezetni a képviseletre jogosultak nevéről és beosztásáról, ha a törvény hatálya nem terjed ki, akkor ez egyszerűen értelmezhetetlen és végrehajthatatlan.
De más szempontból is nagyon fontosnak tartom, hogy terjesszük ki a képviseletet, ugyanis a pénzmosásban, és most nem akarok tippeket adni senkinek, de azt tudjuk, hogy Magyarországon... - és remélem, ezzel az államtitkár úr is tisztában van, annak ellenére, hogy sajnos itt, a Házban az általános vita keretén belül nem beszéltünk a pénzmosási technikákról, amit szeretnénk mi megakadályozni. Tehát ismert ma Magyarországon az az adóelkerülési, adócsalási technika, amit tulajdonképpen pénzmosásnak is nevezhetünk, amikor külföldi székhelyű vállalkozás vagy off-shore bank képviseletén keresztül történik a pénzmosás végrehajtása, akkor, amikor megpróbálják elkerülni a járulékfizetést és az adó megfizetését különböző cégek.
Most tudatosan nem említek egyetlenegy cégnevet sem, mert nem hiszem, hogy a piacon egyetlenegy cég alkalmazza ezt a technikát. Azt mondom, hogy bizony itt az off-shore bankok magyarországi képviseletei, nem zárható ki, hogy a pénzmosásnak a részesei lehetnek, és éppen ezért nekünk a törvény hatályát mindenképpen ki kell terjeszteni erre a területre is.
És hogy a kormány viselkedését most én alkalmazzam: aki nem támogatja az én módosító javaslatomat, az tulajdonképpen egyetért azzal, hogy a pénzmosás ezen a területen folyik ebben az országban, úgyhogy ezért is különösen szeretném kérni azt, hogy ha már ezt a módosító javaslatot nem támogatták, amit az ajánlás 5. pontjában megfogalmaztam, akkor legalább a kapcsolódó módosító javaslatomat támogassák, hiszen én megpróbáltam új helyzetet teremteni, és megfogalmazni, egy kis módosító változtatással ezt a képviseletet újra visszahozni a bizottsági részletes vitába. Remélem, hogy ott megkapom a támogatást.
(13.30)
Az ajánlás 6. pontja egy meglehetősen bonyolult törvényi szakasz, itt is a pénzmosással kapcsolatos törvény egyik sarkalatos pontjának a módosításáról kell beszélnünk. Ha valaki elolvassa ezt a 2. § (1) bekezdésének helyébe lépő szövegrészt, amit most javasol a kormány, állítom, hogy senki nem tudja ezt a törvényi szakaszt végrehajtani. Ugyanis ez azt mondja ki, hogy ha a pénzügyi szolgáltató szervezet összesen kétmillió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű forintban - és nem sorolom - megbízást kap valakitől, akkor csak úgy fogadhatja el ezt a megbízást, ha a megbízást adó személyt megfelelően, különböző okmányokkal beazonosítja. Ez így nagyjából rendjén való is lenne. De mi van akkor, ha nem kétmillió forintos megbízást ad, hanem ennél kisebb összegű megbízást ad? Akkor, ha valaki csak ezt a szakaszt olvassa, nem kell nyilvántartásba venni, mert nem éri el azt az értékhatárt a megbízása, amit a törvény rögzít.
Igen ám, csak ugyanennek a szakasznak a befejező része azt is rögzíti, hogy tulajdonképpen össze kell számítani azokat a megbízásokat, amelyek egyébként kisebbek, mint kétmillió forint, és nem kerül sor az ügyfél azonosítására, és akkor kell először beazonosítani, amikor az összeg már meghaladta a kétmillió forintot. Tehát ha kis megbízásokkal operál valaki, valamelyik pénzmosó, akkor látszólag el tudja azt kerülni, hogy beazonosításra kerüljön a megbízó személye, viszont aki a megbízásokat kezeli, attól meg elvárják, hogy ha elérte a kétmilliós határt, akkor beazonosítsa. Nagyon szeretném kérni államtitkár urat, valóban nézzék meg, hogy a végrehajtás szempontjából a Pmt. 2. § (1) bekezdésének helyébe lépő rendelkezés vajon megfelelő-e.
Azt elismerem egyébként, hogy az a módosító javaslat, amit most benyújtottam, és az ajánlás tartalmazza a 6. pontjában, nem egy korrekt megoldás. Ez abból fakadt, hogy nekünk nagyon gyorsan kellett a vitában is részt venni, meg módosító javaslatot is benyújtani. A módosító javaslatommal csak a problémára akartam felhívni a figyelmet, és úgy gondoltam, hogy ezt majd a későbbiek során megfelelően képes vagyok módosítani. Ezt a kapcsolódó módosító javaslatot egyébként én magam be is nyújtottam, és azt remélem, hogy majd támogatásra is kerülhet. Ennek egyébként az a lényege, hogy megítélésem szerint az értékhatárt, ami fölött a beazonosítást végre kell hajtani, lejjebb kellene vinni, és a szakasz utolsó mondatát pedig, ami lehetetlenné teszi a végrehajtást, el kell hagyni.
Módosító javaslatom tulajdonképpen tartalmaz egy kiegészítő megfogalmazást is, amely úgy szól, hogy a pénzügyi szolgáltató szervezetnek ezenkívül kötelessége az ORFK-nak és az APEH-nek jelentést tenni, amennyiben azt észleli, hogy az ügyfél saját tevékenységi köréhez nem illeszkedő pénzügyi tranzakciót hajt végre. Ezt a javaslatot azért tettem, hogy fölhívjam a figyelmét a Pénzügyminisztériumnak már az általános vitában arra, hogy vannak olyan magyarországi gazdálkodó szervezetek, amelyek off-shore cégen keresztül, költségszámlákkal itt-ott megspékelve megpróbálják kimenteni a pénzt. Ezt nyilvánvalóan az adott cég bankja érzékeli, tehát ha egy teljesen idegen területre kell utalni a banknak, akkor az nyilván fel kell hogy tűnjön a bank munkatársainak. Különböző belső szabályzatok az ő figyelmüket egyébként erre a kérdésre fölhívják, de ha már egyszer a pénzmosás ellen küzdünk, akkor törvényben kell felhívni arra a figyelmet, hogy bizony lehet az ügyfélnek olyan, tevékenységéhez nem tartozó számlázása, amelynek következtében pénzt mosnak ki az adott gazdálkodásból.
Időközben rájöttem, hogy nem a megfelelő helyre tettem, és nem hiszem, hogy ezt az ORFK-nak kell jelenteni. Megpróbáltam elhelyezni a kapcsolódó módosító javaslatomban megfelelő helyre ezt a passzust, és megelégszem azzal, ha a jelentési kötelezettség a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére áll fenn. Tehát azt javaslom, hogy az ajánlás 6. pontjában megfogalmazott módosító javaslataimat úgy korrigáljuk, ahogy elmondtam, és ahogy a kapcsolódó módosító javaslatok tartalmazzák, de mindenképpen szükséges mind a két problémát kezelni, amiket jeleztem ebben a módosító javaslatomban.
A következő ajánlási pont a 10., amiben megfogalmaztam módosító javaslatot. Már az előbb is érintettem ezt a kérdéskört, amikor is a törvény azt mondja, hogy jogi személynél vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetnél a képviseletre jogosultak nevét és beosztását rögzíteni kell. De ez önmagában kevés, mert nem tudjuk beazonosítani egyébként a képviselőket. Tehát azt mondom, hogy mindazokat az azonosító kódokat vagy azonosító intézményeket, adatokat mindenképpen rögzíteni kell a képviseletre jogosultaknál is, amelyek általában a természetes személyeknél rögzítésre kerülnek.
Az elmúlt éjszaka még áttanulmányoztam ezt a módosító javaslatot, és úgy vélem, valóban nem a legjobban sikerült megfogalmazni azzal, hogy a sok felsorolásba beletettem a természetes személyeknél értelmezhető h) pontot is. Most azt javaslom, hogy ez kerüljön elhagyásra, de mindenképpen egy részletes adatrögzítés legyen a képviseletre jogosultak esetében, a nevén és a beosztásán kívül.
Szeretnék még szólni két módosító javaslatomról. Az ajánlás 21. pontjában azt javasoltam, hogy amikor átalakításra kerül az anonim betét, és 2002. június 30-át követően köteles is ezt a hitelintézet megtenni, annál, akinél kétmillió forintot meghaladó takarékbetét van anonim módon elhelyezve, az ORFK-t mindenképpen értesíteni kell. Először azt javasoltam, hogy az ORFK-n kívül az APEH-et is célszerű lenne értesíteni. Ez a javaslat alapos megfontolás után született, hiszen úgy gondolom, ma nem kevesen vannak olyanok - adott esetben még felelős állami tulajdonú cégnél is -, akik hosszú időn keresztül nem tesznek adóbevallást. Ez fel sem tűnik az adóhivatalnak, ugyanakkor köztudomású, hogy óriási vagyonnal rendelkeznek. Adott esetben lehet anonim betétjük is a sok-sok jelentős értékű tárgyi eszköz mellett, és amikor átalakításra és nevesítésre kerül ez az anonim betét, akkor célszerű megnézni az APEH-nél azt is, hogy vajon az az illető, aki 2002. június 30. után lesz névleg is tulajdonosa egy anonim betétnek, vajon rendben van-e adózás szempontjából minden vonatkozásban.
Ezt a javaslatomat is utólag korrigálom, és egy kapcsolódó módosító javaslattal azt indítványozom, hogy abban az esetben, ha az ORFK megkapja az adatot a hitelintézettől, és úgy ítéli meg, hogy nincsen alapos gyanú arra, hogy pénzmosás esete forog fenn, akkor biztonságképpen küldje át az APEH-hez ezt az adatot; ha az APEH is úgy gondolja, hogy itt nincs pénzmosás, akkor rendben van a dolog
(13.40)
De semmiképpen nem akarom azt, hogy most minden egyes adatot az ORFK küldjön át, de amiben bizonytalan, azt mindenképpen át kellene küldeni. E törvényi szakasz (2) bekezdése az ORFK-nak megadja azt a lehetőséget, hogy nem ír vissza a hitelintézethez, és amennyiben nem jelez vissza, akkor a hitelintézet nyolc napon belül teljesíti a pénzügyi megbízást. Tehát én azt mondom, hogy mindenképpen keresse meg az APEH-et, és csak akkor tehesse meg az ORFK, hogy nem reagál a hitelintézet felé, ha az APEH véleményét kikérte, meggyőződött arról, hogy az adóhivatal is azt mondja, hogy semmiféle pénzmosásra okot adó gyanús tényező nem merült fel.
Az értéktőzsdével, az értékpapírok forgalomba hozatalával kapcsolatos módosító javaslatomat szintén nem támogatja a kormány. Teljesen értelmetlen ebbe a törvényi javaslatba behozni, amikor ennek szinkronban kell lennie a tőkepiaci törvénnyel. Én azt javasoltam az ajánlás 23. pontjában, hogy maradjon el ez a törvényi szakasz, hiszen a tőkepiaci törvényben ez mindenképpen kezelhető.
Az ajánlás 28. pontjában is megfogalmaztam egy módosító javaslatot, ugyanis látható módon a kormány által megfogalmazott Btk.-módosítás nem írja le azt az esetet, amely szeptember 11-én történt. Módosítjuk ugyan a Btk.-t, de a szeptember 11-ei terrortámadásban közreműködők a mi Btk.-nk szerint gyakorlatilag nem lennének felelősségre vonhatók. Én nem akarok jogászkodni, nem is vagyok jogász, de azt gondolom, mindenképpen ki kell egészíteni ezt a paragrafust azzal, hogy akik közreműködtek a különböző terrorcselekmények végrehajtásában, azokra terjedjen ki a törvény hatálya, és a Btk. alapján lehessen őket elítélni.
A költségvetési bizottságnak is van egy módosító javaslata, amelyre szeretném felhívni a figyelmet. Nem akarok mellette érvelni, csak az egész helyzet komikumát világosan mutatja. A költségvetési bizottság a kormány támogatásával azt indítványozza, hogy ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lépjen hatályba. Ez helyes, ezt én is támogatom. Node, tisztelt kormánypárti képviselők, mire volt jó ez az egész balhé, amit most itt űztek velünk? Mindenképpen tegnap meg kellett volna lennie a szavazásnak, mert az eredeti törvényjavaslat úgy szólt, hogy kihirdetése napján lép életbe. Tehát önöknek az volt a céljuk, hogy minél előbb, lehetőleg már tegnap lépjen hatályba a törvény. Önök már tegnapelőtt vagy egy héttel korábban benyújtattak a költségvetési bizottsággal egy olyan javaslatot, hogy ennek a törvénynek nem kell hatályba lépnie a kihirdetése napján, hanem elég a kihirdetését követő 15. napon - és ezt támogatja a kormány.
Ez a módosító javaslat mutatja, hogy mennyire álságos a kormány. Eljátssza azt, hogy nemzetközi szerződések alapján mindenképpen szükséges, hogy a tegnapi nap során szavazás legyen a törvényről, miközben ő maga sem gondolja azt, hogy hatályba akarja léptetni ezt a törvényt úgy, ahogy azt eredetileg gondolta, amely gondolattal egyébként végigérvelte és végigházalta a televíziót, a sajtót és mindent, hogy a szocialisták nem támogatják a sürgős tárgyalását ennek a törvénynek (Font Sándor: Úgy van, ez igaz!), és nem akarják a terrortámadásokkal kapcsolatos fellépést. (Font Sándor: Ez igaz!) Messze nem igaz, itt is lehullott az álarc a kormányról, egészen más volt a szándéka! Csak azért rakta be a törvényjavaslatba azt, hogy a kihirdetése napján lépjen hatályba, hogy el tudja terelni a figyelmet a társadalom más problémáiról. Egészen más mezőbe próbálta helyezni ezt a törvényjavaslatot, de ezzel a költségvetési bizottsági módosító javaslattal lehullt a lepel, világossá vált a kormány szándéka: az országjelentés összeállítása előtt ő maga sem akarta ezt a törvényt hatályba léptetni.
Erről szól a történet és ezért nagyon képletes az ajánlás 29. pontjában megfogalmazott módosító javaslat. Elnök asszony, köszönöm szépen a figyelmet.
