DR. CSÁKABONYI BALÁZS

Teljes szövegű keresés

DR. CSÁKABONYI BALÁZS
DR. CSÁKABONYI BALÁZS, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kollégám megkönnyítette a dolgom, ugyanis többségi vélemény nem lévén a bizottsági ülésen - mert ilyen felszólalás nem hangzott el -, gyakorlatilag ismertette az elhangzott kisebbségi véleményt, amit nem is kívánok megismételni, hiszen majdnem minden lényeges kérdést elmondott belőle. Azonban szeretném hozzátenni, hogy a törvényjavaslat első részével - az ügyvitellel és a Büsz.-nek a törvénybe történő emelésével kapcsolatos résszel - semmiféle problémája nem volt az ellenzéknek, így a kisebbségi véleményben ezt nem is kívánom megfogalmazni, mert egyetértünk mind a megoldás módjával, mind pedig a megoldás céljával, ami a mostani államtitkári expozéban is elhangzott.
A kisebbségi vélemény leglényegesebb része az, hogy összefüggésbe hozza a felülvizsgálati kérelem elbírálásával kapcsolatos új szabályozást a Legfelsőbb Bíróságra háruló munkateherrel, ami egyébként megfogalmazódik a törvényjavaslat miniszteri indokolásában is. A bizottsági ülésen részt vevő dr. Szabó Győző, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese is külön kitért erre a témára.
(8.20)
Ő számokkal támasztotta alá, hogy milyen jelentős számban vannak ma is elbírálatlan felülvizsgálati kérelmek, és nem vitásan mi is nagyon jól tudjuk azt, hogy bizony több mint két év az átlagos átfutási ideje egy felülvizsgálati kérelem elbírálásának. Gyakorlatilag a problémát mi abban jelöltük meg, hogy ez a helyzet azért állt elő, mert az 1997-ben elindított igazságszolgáltatási reformnak a táblabíróságok felállításával kapcsolatos része elmaradt. Ugyanis ez a munkateher a táblabíróságok felállítása után nem jelentkezne a Legfelsőbb Bíróságon, és a Legfelsőbb Bíróság végezhetné azt a bírói gyakorlat egységesítésével kapcsolatos feladatát, amit egyébként a törvény és az alkotmány részére meg is határoz.
A felülvizsgálati eljárás az 1992-ben született alkotmánybírósági határozat szerint a törvényességi óvás intézményét váltotta fel. Ennek aztán a fejlődéséről nem szóltunk a bizottsági ülésen, és most sem kívánok róla szólni, államtitkár úr az expozéjában említette ezeket a különböző módosításokat. Végül is tény, hogy gyakorlatilag egy kvázi rendes jogorvoslati fórumként működik ma a felülvizsgálati kérelem, és ez a magyar társadalomban így is ismert. Az ügyvédi gyakorlatból tudom, hogy azzal jönnek a megyei bíróság ítélete után, hogy ügyvéd úr, menjünk tovább, menjünk a Legfelsőbb Bíróságig. Itt vetődik fel egy probléma, mégpedig az, hogy a felülvizsgálati kérelmek érdemi elbírálása során igen-igen jelentős számban talál a Legfelsőbb Bíróság anyagi jogot sértő másodfokú jogerős bírósági döntést. Tehát gyakorlatilag a koncepcióváltás következtében a jelenlegi törvényi szabályozás nem teszi lehetővé, csak nagyon-nagyon szűk esetekben azt, hogy az anyagi jogot sértő jogerős határozat felülvizsgálatra kerülhessen, de nemcsak az anyagi jog sérelme miatt és nem is elsősorban azért, hanem ennek a sérelemnek jelentősnek kell lenni, és az ítélet érdemére ki kell hatnia, továbbá van a konjunktív feltételnek egy másik lába is, ami azt mondja, hogy ez is csak abban az esetben alkalmazható, ha ez jogegységi határozatba, avagy elvi döntésbe vagy irányelvekbe ütközik, illetőleg szükséges ahhoz, hogy az igazságszolgáltatási gyakorlatot egységesítse.
Megítélésünk szerint az a problémafelvetés, hogy az anyagi jogi erő nem tud érvényesülni, ez valóban élő probléma; tudniillik, bizonytalanná teszi a másodfokú ítéleteket, ezt nem vitatjuk. Azonban amíg ilyen nagy számban fordulnak elő anyagi jogot sértő másodfokú döntések - és ezt a statisztikák mutatják is, a nagy számot viszonyszámként próbálom megítélni, ugyanis mindenkinek a saját ügyében, ha csak egyetlenegy jogszabálysértés van benne, az is nagy számnak minősül -, erre való tekintettel mondtuk mi elsősorban azt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy a jogfejlődés jelenlegi szakaszában ennek a bevezetése nem célszerű.
Köszönöm szépen.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem