HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Először is köszönöm a csere lehetőségét Boda Ilona képviselőtársamnak.
Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény két rendkívül lényeges területét érinti. A felülvizsgálati eljárás szabályainak koncepcionális jellegű változtatása a felülvizsgálatnak mint rendkívüli jogorvoslatnak, a gyakorlat által felvetett igényeknek, valamint az Európai Tanács által meghatározott követelményeknek megfelelő szabályozás bevezetését célozza. Az eljárások ésszerű időn belül történő befejezése, a jogorvoslati fórumok számának és a jogorvoslat terjedelmének arányos korlátozása mellett azonban egyenrangúan fontos szempont a polgári eljárásokban az is, hogy a felek garanciális jogait a törvény megfelelően biztosítsa.
Ennek egyik eszköze, hogy a felek jogait és kötelességeit érintő rendelkezéseket magában a törvényben kell elhelyezni. Ezen szabályok egy része azonban jelenleg nem megfelelő jogalkotási szinten, a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 123/1973. számú IM utasításban, a Büsz.-ben kerül szabályozásra.
A törvényjavaslat ezért a felülvizsgálati eljárás szabályainak koncepcionális jellegű módosítása mellett rendelkezik néhány rendkívül jelentős szabálynak a Büsz.-ből történő átemeléséről. Ezek a szabályok közvetlenül érintik a feleket, illetve a bírósági eljárással érintettek garanciális jellegű jogaira, ezek feltételeire és korlátaira vonatkoznak, vagy a jogok érvényre juttatásának szabályait állapítják meg. A szabályok átemelése nem mechanikusan, szó szerint történt. A polgári perrendtartás rendelkezései a Büsz.-ből átemelt garanciális jellegű szabályok lényegével egészültek ki, elvégezve egyben a szabályozás szükséges korszerűsítését is.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatban végrehajtott ezen módosítások egyik csoportját a jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezések adják. A polgári perrendtartás hatályos rendelkezése előírja, hogy a tárgyalásról, a felek szóbeli meghallgatásáról, valamint a tárgyaláson kívül foganatosított meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv - mint közokirat - a percselekményeken elhangzottak rögzítésén túl anyagot szolgáltat az érdemi döntés meghozatalához is. A módosítások kisebb része a jegyzőkönyv teljességét biztosító kiegészítő rendelkezéseket tartalmazza, nagyobb része a jegyzőkönyv kijavítására, továbbá a hangfelvétel útján rögzített jegyzőkönyv írásba foglalására vonatkozó szabályokat iktatja be.
A törvényjavaslat a jegyzőkönyv kijavításának eseteit három csoportban szabályozza. Amennyiben a jegyzőkönyv elkészítésére az eljárási cselekménnyel egyidejűleg kerül sor, a jegyzőkönyv hivatalból, vagy az elnök engedélyével a felek megjegyzései alapján módosítható. Akkor viszont, ha a jegyzőkönyv elkészítése nem az eljárási cselekménnyel egyidejűleg történt, az eljárási cselekményen jelen levő felek, ha a jegyzőkönyv részükre kézbesítésre kerül, a kézbesítést követő 8 napon belül, ha nem kerül kézbesítésre, akkor az eljárási cselekménytől számított 15 napon belül kérhetik a jegyzőkönyv kijavítását. Ehhez természetesen szükséges, hogy az eljárási cselekményről távol maradó fél utóbb a jegyzőkönyv tartalmának megismerése érdekében maga tegyen lépéseket. A javaslat értelmében a jegyzőkönyv bármilyen jellegű módosítása esetén a törvény folytán szükségtelenné vált részeket úgy kell törölni, hogy a törölt szövegrész olvasható maradjon.
A hatályos szabályozásnak megfelelően a jegyzőkönyvet és a jegyzőkönyvben végrehajtott módosításokat a tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A törvényjavaslat ezt a szabályozást egészíti ki azzal, hogy ha a bíróság tanácsban jár el, a tanács elnökének akadályoztatása esetén a jegyzőkönyvet a helyettesítési minőség feltüntetésével a tanács egy másik tagja írja alá.
További kiegészítést tartalmaz a javaslat arra az esetre, amikor az eljárási cselekmény rögzítése hangfelvétellel történt. Ekkor a hangfelvétel írásban történő áttétele során a leírást végző bírósági dolgozó aláírásával igazolja, hogy a leírást a hangfelvételnek megfelelően készítette el. A tanács elnöke a jegyzőkönyvet ebben az esetben is aláírásával hitelesíti.
A polgári peres eljárás során is, csakúgy, mint az eljárási jogokban általában, rendkívül nagy jelentőségük van az eljárás során keletkezett iratoknak. A polgári perrendtartás rendelkezései jelenleg nem tartalmaznak rendelkezést az iratok elvesztésének vagy megsemmisülésének esetére. Az erre vonatkozó rendelkezéseket eddig kizárólag a Büsz. tartalmazta, ezért szükséges ennek megfelelő jogforrási szintre történő emelése. Az iratok elvesztése vagy megsemmisülése esetén a javaslat szerint a bíróság elnökének azonnal jelentést kell tennie.
Az elveszett vagy megsemmisült iratok pótlása érdekében az eljáró tanács elnöke a javaslatban példálózóan felsorolt intézkedések megtételére jogosult, így elrendeli az iratok teljes vagy részleges pótlását, meghallgatja az eljárásban részt vett személyeket, kiadmányokat, iratmásolatokat szerez be.
Mellőzhető azonban valamennyi elveszett irat pótlása abban az esetben, ha az iratok alapján már határozat született, és a határozat jogerős és végrehajtható. Ez utóbbi esetben a felektől a határozat hiteles kiadmányának másolatát szükséges csak beszerezni.
Az iratok elvesztéséhez hasonlóan nincs rendelkezés a polgári eljárásról szóló törvényben az iratokhoz csatolt okiratok kiadásáról. A csatolt okiratokra a feleknek a polgári eljárás időtartama alatt bármikor egyéb jogviszonyaik rendezése értelmében szükségük lehet, ezért szükséges az ezek kiadására vonatkozó szabályok törvényben történő elhelyezése. Így a per eldöntése szempontjából fontos körülmény igazolására szolgáló iratok esetében, valamint azoknál az iratoknál, ahol a bíróság szükségesnek látja, az iratok kiadására csak hiteles másolat ellenében kerülhet sor. A hiteles másolat készítésének viszont olykor éppen az lehet az akadálya, hogy az eredeti irat a bírósághoz beadatott, és egyéb hiteles másolat nem áll a felek rendelkezésére. Kiegészítő szabályként kerül ezért meghatározásra, hogy ilyen esetekben a fél kérelmére és költségére a hiteles másolatot a bíróság készíti vagy készítteti el.
Tisztelt Képviselőtársaim! A polgári perrendtartás hatályos szabályozása a bíróság tevékenységét területi korlátok közé szorítja nemcsak az illetékességi okok tekintetében, hanem később, az eljárás folyamán is, amikor a bíróság eljárási cselekményeket végez. Ha a bíróságnak saját területén kívül kell az ügyben eljárnia, a törvény két utat biztosít. Az első esetben maga a bíróság járhat el, figyelmen kívül hagyva a területi korlátokat, a másik esetben viszont ahhoz a bírósághoz kell fordulnia, amelynek területén az eljárási cselekményt foganatosítania kell. Ez a megkeresés.
(9.00)
A bíróság saját területén kívül csak kivételes esetekben járhat el. Ilyen eset, amikor ez a területe határán foganatosítandó eljárási cselekmény befejezéséhez szükséges, vagy ha sürgősség vagy más fontos érdek áll fenn. A bíróságnak ekkor indokolnia kell, hogy eljárására miért volt szükség, ugyanakkor előre értesítenie kell azt a helyi bíróságot, amelynek területén az eljárási cselekményt végzi.
A polgári perrendtartás azonban nem tartalmaz részletes rendelkezéseket az eljárási cselekmények megkeresés útján történő végrehajtására vonatkozóan. A törvényjavaslat ezért kiegészítő jellegű szabályokat tartalmaz azokra az esetekre, amikor a bíróságnak saját területén kívül, megkeresés útján kell valamely eljárási cselekményt foganatosítania.
A törvényjavaslat egyrészt a megkeresés végrehajtásának megkönnyítésére irányuló, másrészt a megkeresett bírósággal szemben fennálló kötelezettségeket tartalmazó rendelkezéseket tartalmaz. Így pontosan meghatározza azokat az adatokat, amelyeket a megkereső bíróságnak a megkeresett bírósággal közölnie kell, ugyanakkor a megkeresett bírósággal szemben 15 napos elintézési határidőt állít fel a megkeresés elintézésére.
A polgári eljárásjogban a határozat jogerejének rendkívüli jelentősége van. A jogerős határozat, amely perorvoslattal nem vagy csak korlátozottan támadható meg, a jogerősen eldöntött kérdésekben irányadóvá válik mind a felekre, mind a később eljáró más bíróságokra vagy hatóságokra. A végrehajthatóság szintén a jogerő beálltával nyílik meg.
A jogerő megállapítására vonatkozó szabályok eddig szinte kizárólag a Büsz.-ben kerültek elhelyezésre. Tekintettel azonban arra, hogy ezek a rendelkezések a felekre is kiható hatályúak, tehát nem tisztán ügyviteli jellegűek, törvényben történő elhelyezésük elengedhetetlen.
A polgári ügyekben hozott határozatok esetében a jogerőt a bíróság záradékkal tanúsítja. Előfordulnak olyan esetek, amikor a teljes határozatnak csak egy részére vonatkozóan, több személy részvételével folyó perben egyes személyekre vagy egyes tárgyakra vonatkozóan is meg lehet állapítani a jogerőt anélkül, hogy az egész határozat jogereje megállapításra kerülhetne. Az első fokon eljárt tanács elnöke a határozatot ekkor az ezt kifejező záradékkal látja el, és a jogerő megállapításáról értesíti az érdekelteket a záradékkal ellátott határozat vagy a jogerőt megállapító végzés megküldésével. Új rendelkezés, hogy a bíróság a jogerőről minden esetben értesíti az érdekelteket.
Sajátosan érvényesül a szabály a házassági perekben, ahol a házasságot felbontó vagy az érvénytelenséget megállapító rendelkezési rész jogerejét az első fokon eljárt tanács elnöke az iratok másodfokú bírósághoz történő felterjesztése előtt köteles megállapítani.
Összegezve: az elkészült törvényjavaslat mind a polgári eljárások ésszerű határidőn belül történő befejezésének, a jogorvoslat korszerűbb rendjének, mind pedig a bírósági eljárással érintett felek garanciális jellegű jogainak biztosítására vonatkozóan megfelelő szabályozást készít elő és nyújt. Ennek fényében ezt a javaslatot a Magyar Demokrata Fórum támogatja, és a módosító javaslatok figyelembevételével a tisztelt Háznak elfogadásra javasolja.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
