DR. KURUCSAI CSABA
DR. KURUCSAI CSABA
DR. KURUCSAI CSABA (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója a tisztelt Ház előtt lévő társadalmi szervezetek és alapítványok nyilvántartásba vételére vonatkozó rendelkezések módosításáról, valamint egyes cég-, csőd- és felszámolási eljárási rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot támogatja, mert az előterjesztő egy újabb szerény lépést tett az egyesülési szabadságot biztosító alkotmányos jog teljessége érdekében.
Felszólalásomban kizárólag a társadalmi szervezetekre vonatkozóan kívánom észrevételeimet megtenni. Mindenekelőtt azért, mert meggyőződésem, hogy egy ország politikai kultúrájának, demokratikus intézményrendszerének legalapvetőbb fokmérője az adott állam viszonya polgárai egyesülési szabadságához. Nem elég alkotmányban vagy más magas szintű jogszabályban deklarálni az egyesülési jog szabadságát. Ilyen kinyilatkoztatás már a hetvenes évektől az egypártrendszerű Magyarországon is volt. Aki próbálta, az tudja, mit jelentett az engedés ellenére a hetvenes, nyolcvanas években Magyarországon egyesületet alapítani.
Gondolataim felvezetéseként azt mondtam, hogy azért támogatja az FKGP parlamenti frakciója a törvényjavaslatot, mert egy újabb szerény lépés az egyesülési szabadság mint alkotmányos jog teljessége felé. Az FKGP frakciójának meggyőződése, hogy a tisztelt Ház előtt lévő javaslat csak részben felel meg az Alkotmánybíróság 6/2001. (III. 4.) számú AB-határozata rendelkezéseinek, kétségtelenül abban a részben, amely az Országgyűlésre hárul. Meggyőződésünk, hogy jelentős feladat hárul az Alkotmánybíróság határozatából a kormányra is. A kormányra háruló feladatok súlyosan érintik az egyesületek létét, és súlyosabban, mint bármi eddig a rendszerváltás óta. A kormány ebbéli kötelezettségét megalapozza a hivatkozott alkotmánybírósági határozat 6. pontja, a zárórendelkezése, amely kimondja: a törvényalkotó alkotmányos kötelessége, hogy tiszteletben tartsa, elismerje, védje és biztosítsa az egyesülési jog zavartalan gyakorlását. Nos, a gond, a nagyon nagy gond az egyesülési jog zavartalan gyakorlásában van.
A pénzforgalomról és a bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) számú MT-rendelet 2. § (1) bekezdése kimondja, a belföldi jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok, ha a jogszabály kivételt nem tesz, kötelesek pénzeszközeiket - készpénzben teljesítendő célokra szolgáló eszközök kivételével - bankszámlán tartani, pénzforgalmukat bankszámlán lebonyolítani, és ennek érdekében bankszámlaszerződést kötni. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején nagy számban jöttek létre olyan egyesületek, amelyeket nyugdíjasok, főiskolások, egyetemisták, aprófalvas települések közösségei hoztak létre kimondottan azzal a céllal, hogy érdeklődésüknek megfelelő önkormányzattal rendelkezzenek. Nagy részük egy-egy tagtárs lakásán vagy önkormányzati tulajdonú irodaépület, intézmény szívességi használatával biztosított helyiségben éli szervezeti életét. Anyagi lehetőségeik az esetek többségében korlátozottak. Széles körű vizsgálataink szerint az átlaglétszám átlagtagdíj-befizetése 25-40 ezer forint között mozog. Az előbb hivatkozott minisztertanácsi rendelet azt jelenti, hogy esetenként a tagdíjbefizetések száz százaléka úgy vándorol a pénzintézetekhez, hogy ezért az egyesületek gyakorlatilag szolgáltatást nem kapnak. Még minimális céljaikra sem tudnak saját befizetéseikből áldozni. Komoly gondot jelent egy-egy körposta kiküldése vagy szakkönyv megrendelése, vagy egy rendezvényen való részvétel, mert a pénz, saját befizetésük a bankokba vándorol.
Terjedelmes az az iratcsomag, amely bizonyítja azokat a köröket, melyeket annak érdekében tettem, hogy a kormány ezt az értelmetlen rendelkezést enyhítse. Valamennyiszer azt a választ kaptam, hogy javaslataim elfogadása esetén nehéz lenne ellenőrizni, hogy melyik társadalmi szervezet folytat gazdasági tevékenységet és melyik nem. Az adott válasz számomra azt tükrözi, hogy a válaszadó vagy nem ismeri az egyesületek rendkívül szoros elszámolási és beszámoltatási kötelezettsége szabályait, vagy az átlagosnál nagyobb közömbösséggel viseltetik az alkotmányos jog, az alkotmányos egyesülési jog iránt. Tudnia kellene, hogy az egyesületeknek minden év február 15-éig a KSH megyei igazgatóságnak és az APEH-nak részletes mérlegbeszámolót kell küldeniük. Ezt a mérlegbeszámolót továbbítani kell a cégbíróságnak is. Javaslatomban nem azt kértem, hogy általános érvénnyel kerüljön a kormányrendeletben a bankszámla-vezetési kötelezettség eltörlésre, hanem azt, hogy csak akkor, ha az egyesület nem folytat gazdasági tevékenységet.
Tisztelt Ház! Novembert írunk, az elkövetkező napok az egyesületi önfelszámolások ideje lesz. Nemsokára megérkezik vagy már megérkezett az egyesületekhez a harmadik negyedévi nemleges pénzforgalmat igazoló banki értesítés. Mint ahogy az a tavalyi évben is történt, idén is több tucat egyesület jut arra a bölcs elhatározásra, hogy nem feltétlenül fontos alkotmányos jogával élnie, mert ebben az évben is négy darab semmitmondó papírért sikerült tagdíjbefizetéseikből 20-30 ezer forint erejéig megszabadulniuk. Természetesen erről az örömteli tényről - és ezt nagyon időben mondom - február 15-éig az APEH-et, a cégbíróságot és a KSH-t még külön tájékoztatják, és ha szerencséjük van, a fenti intézmények évente egyszer ezt a tényt még ellenőrizni is fogják.
Csupán remélni tudom, hogy a kormány részéről a parlament széksorából elhangzó mondataimat valaki tényleg hajlandó lesz végiggondolni, és ezt az értelmetlen kormányrendeletet az ésszerűség kereteihez igazítani. Ezért állítja azt a Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója, hogy a tisztelt Ház előtt lévő parlamenti javaslat egy szerény lépés az alkotmányos jogok teljessége érdekében.
Köszönöm a figyelmüket.
