BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Legyen szabad egy kitérő megjegyzéssel kezdenem! Az államtitkár úr elmondta, illetve utalást tett arra, hogy az érintettek egyetértésével; ugyanezt tette az előző napirendi pontban: a polgári perrendtartás módosítására vonatkozó törvénynél szintén arra hivatkozott, hogy a Legfelsőbb Bíróság meg az egyéb érintettek ezt támogatják, és akkor micsoda dolog az, hogy az ellenzék ezzel szemben az aggályait hangoztatja. Mind a két esetben igaz az, hogy az érintettek támogatása mindig egy adott környezetbeli támogatás, mondjuk, az előző esetben a Legfelsőbb Bíróság egy olyan helyzetben támogatja, amikor megelőzően a jelenlegi kormánytöbbség az igazságügyi reform alappilléreit már kiütötte, a Legfelsőbb Bíróság kénytelen ezzel a helyzettel szembenézni, és ennek a körülményei között támogat egy ilyen módosítást.
(11.50)
Ebben a másik esetben - tisztelt államtitkár úr - ki meri vagy ki kész arra, hogy azt mondja, hogy a saját ellenőrzését nem helyesli? Természetes, hogy mindenki azt mondja, hogy persze, én kész vagyok, amikor önök az ügynöktörvényt terjesztették ki, akkor persze, azt mondták az újságírók, hogy ők állnak elébe. Ez egy kérdés, és egy másik kérdés az, hogy alkotmányos-e az, hogy önök az újságírókat ragadták ki, méghozzá első helyre a különböző lehetséges körökből. Nyilván nem alkotmányos az összes, az ügynöktörvénnyel kapcsolatban általunk ismert alkotmánybírósági álláspont szerint, de ettől még a kritika lehet indokolt és megalapozott.
Ugyanígy vagyunk ezzel a szabályozással is, hiszen sem a törvényjavaslat indoklásában, sem az államtitkár úr expozéjában el sem hangzott az a gondolat, hogy ez a törvény egy jogkorlátozó törvény. Egy jogkorlátozó törvény, hiszen a magyar állampolgároknak a személyes adatuk fölötti rendelkezését korlátozó törvény. Természetesen szabad és sokszor kell alapjogokat korlátozni, csakhogy ha alapjogokat korlátozunk, akkor ezt meg kell indokolni. Meg kell indokolni, hogy a korlátozás miért arányos, és miért alkalmas a cél elérésére.
Amikor a kormány újabb meg újabb vagyonnyilatkozat-ötletekkel áll elő, akkor egy alapvető jogpolitikai, alkotmányossági összefüggésre kell felhívnunk a figyelmet. Miről van szó? Mire hivatkozik az államtitkár úr? Mire hivatkoznak a törvényjavaslat támogatói? Arra, hogy a közélet tisztasága, az állami intézmények iránti bizalom erősítése, a korrupciós veszélyek elleni fellépés teszi szükségessé azt az intézkedést, amelyet önök meg akarnak hozni. Ugyanaz a vita folyik, mint a köztisztviselői törvénynél.
Mit mondunk mi ezzel szemben? Azt mondjuk, hogy a társadalomban fellépő devianciákkal, jogsértésekkel szembeni fellépésnek két alapvető útja van. Az egyik út az, hogy a potenciális jogsértőket előre megfigyeljük. A másik út, hogy ha a jogsértés feltehetően, gyaníthatóan bekövetkezett, akkor a kérdést megvizsgáljuk. Ez a két alapvető lehetőség az élet minden területén.
Egy totális állam - természetesen ismerjük Orwell könyvéből - minden lakásban felszereli a kamerát, az emberek életét totálisan az állam által megfigyeltté teszi, és így lép fel mindenféle deviancia és neki nem tetsző viselkedéssel szemben. A jogállam ezzel szemben tiszteletben tartja a polgárok autonómiáját, személyes adataikhoz való jogát, és csak nagyon szigorúan körülhatárolt körben és feltételek mellett teszi lehetővé a személyes adatokkal való önrendelkezés korlátozását.
Itt ismét arról van szó, hogy a kormány állampolgárok legalábbis tízezreire - hogy mekkorára, azt nem tudja - kívánja kiterjeszteni azt, hogy a felsőbbség, adott esetben a miniszter által meghatározott szerv őriz és kezel állampolgári vagyonnyilatkozatokat, ahol az állampolgár és a házastársa arra van kötelezve, hogy a személyes adatait feltárja a felsőbbség, a főnökség előtt.
Nagyon fontosnak tartom ebben a tekintetben azt, amit az államtitkár úr mondott. Azt mondta, hogy nem tudnak olyan széles kört javasolni a vagyonnyilatkozati kötelezettség elrendelésére, amit ön, államtitkár úr, illetve a kormány ne támogatna. Magyarul: nem tudják elképzelni a személyes adatokhoz fűződő jog olyan széles korlátozását, amit a kormány, illetve államtitkár úr ne támogatna.
Nos, én ezt értem, az első MDF-kormány is így járt el, amikor az általános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget akarta bevezetni, de az Alkotmánybíróság ezt alkotmányellenesnek minősítette.
Az Alkotmánybíróság számos határozatban foglalkozott a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alkotmányosságának kérdésével, és mindeddig egyetlenegy esetet ismerünk, a szocialista-szabad demokrata kormánytöbbség által meghozott, az önök pártjai által elutasított országgyűlési képviselői jogállási törvényt, amikor a vagyonnyilatkozati kötelezettség megállapítását az Alkotmánybíróság alkotmányosnak ítélte. Minden más esetben ez eddig nem így volt, hogy a köztisztviselői törvénnyel mi történik, azt majd meglátjuk.
Azt gondolom, államtitkár úr, illetve megkérdezem: egyáltalán végigolvasták ezeket az alkotmánybírósági állásfoglalásokat, mielőtt önök ezt a törvényt megszerkesztették? Az az érzésem, hogy nem, hiszen ha megtették volna, akkor az indoklásban önöknek érvelniük kellett volna amellett, hogy a személyes adatokhoz fűződő jognak az önök által javasolt korlátozása arányos; arányos abban a tekintetben, hogy ezt önök milyen körre terjesztik ki, és arányos, hogy milyen módon rendelkeznek az adatok felhasználásáról, az adatokhoz való hozzáférhetőségről, és arányos-e abban az értelemben, hogy milyen adatokra terjed ki.
Tehát azt gondolom, hogy önök messze túlmentek az arányosságon, ugyanakkor nem tudják alátámasztani azt, hogy ez az eljárás a célnak megfelel-e; majd erre még visszatérek.
Amikor ennek a ciklusnak az elején Hankó Faragó Miklós képviselőtársammal benyújtottunk egy törvényjavaslatot az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségére vonatkozóan, akkor mi ezt a kérdést nagyon átgondoltuk, és azt mondtuk, hogy önkormányzati képviselők esetében érdekeltségi nyilatkozatot tartunk indokoltnak, de úgy gondoljuk, hogy vagyonnyilatkozatot az országban működő tízezernyi önkormányzati képviselő esetében nem lehet kötelezően elrendelni. Ma is ez a véleményünk. Azt gondoljuk, hogy közalkalmazottak meghatározatlanul széles körére, amit ez a törvényjavaslat tartalmaz, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget elrendelni nem lehet.
Amikor a vita korábbi szakaszában Hankó Faragó Miklós ezt szóvá tette, akkor azt mondta az államtitkár úr egy kétpercesben, hogy: de a miniszter egyáltalán a munkavállalással kapcsolatos minden egyéb feltételt is szabályoz, azt, hogy ki tölthet be egy bizonyos posztot. De ott, tisztelt képviselőtársaim és tisztelt államtitkár úr, nem alapjog korlátozásáról van szó, az nem alapjog-korlátozás, hogy ki tölthet be egy középiskolai tanári vagy egy orvosi vagy hasonló pozíciót. Az azonban, hogy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget kinek írunk elő, ez egy alapjog korlátozása. Ilyen korlátozást miniszteri rendelet hatáskörébe adni, ez, őszintén szólva, megdöbbentő számomra.
Azt gondolom, tisztelt Országgyűlés, hogy sokkal szűkebb körben lehet csak alkotmányos a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elrendelése, úgy, hogy ezt tételesen és pontosan a törvény szabja meg, és nem adja miniszteri hatáskörbe. Sokkal világosabban és pontosabban kell megszabni azt, hogy egy ilyen fontos jogot hogyan lehet korlátozni.
Itt külön kérdés ez a házastársi dolog. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt térek vissza az alkalmasságra, ami szintén egy alkotmánybírósági teszt, hogy alkalmas-e a cél elérésére. Önök azt gondolják, hogy igen, a házastársat kötelezően be kell vonni a körbe, hiszen a házastárshoz is át lehet juttatni a vagyont. De ha önök újságot olvasnak, akkor pontosan tudják, hogy a szülő és a testvér szerepe legalább ekkora. A célt, amit önök állítólag el kívánnak érni, nem lehet elérni, ha a szülőre és a testvérre nem terjesztik ki a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, és csak az ízlésem tart vissza attól, hogy itt a sajtóban megjelent nevek egész sorát soroljam fel vezető fideszes politikusok hozzátartozóival kapcsolatban.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát ez a szabályozás az alkotmánybírósági tesztnek nyilvánvalóan nem felel meg. A kérdés az, hogy a jogsértés, a korrupció elleni fellépésnek ama két eszköze közül, ami az előzetes jogkorlátozás és az esetleges ügyben való fellépés, vizsgálat és eljárás, a kettő közötti egyensúlyt önök teljesen felborítják.
(12.00)
Ugyanis az előzetes jogkorlátozást mérhetetlenül kiszélesítik, államtitkár úr, de abban az esetben, amikor egy ügy fölmerül, és amikor vizsgálódni lehetne és kellene, akkor viszont ez a kormánytöbbség és az eme kormány által irányított hatóságok minden vizsgálódást megakadályoznak és leállítanak. Amikor korrupciós gyanú merül föl a kormánnyal kapcsolatban, és parlamenti vizsgálóbizottságot kellene létrehozni, akkor önök egységesen ezt megakadályozzák, megsértve az alkotmányt és a Házszabályt, három hetenként ismétlődően. Azért csak három hetenként, mert csak három hetenként engednek be minket ebbe az ülésterembe szavazni. Amikor a rendőrségnek kellene vizsgálódnia, akkor a rendőrség egy súlyos korrupciós ügy esetében - ahogy Kuncze Gábor fogalmazta - megkukul. Ugyanakkor köztisztviselők után most közalkalmazottak és mások tízezreit kívánják vagyonnyilatkozat-tételre kötelezni. Tisztelt államtitkár úr, ez egy felborult egyensúlya a különböző eszközök alkalmazásának.
Tisztelt Képviselőtársaim! A miniszterelnök úr nagy előszeretettel beszélt arról, hogy üvegzsebűvé tesszük a politikát. Ugye, itt is erről van szó? Csak éppen a kormányt nem hajlandók üvegzsebűvé tenni, amely a legtöbb közpénzről a legnagyvonalúbban és a leginkább ellenőrizetlenül rendelkezik. Üvegzsebű közalkalmazottak, üvegzsebű köztisztviselők, a miniszter, vagyis a Fidesz által kinevezett személy totális rendelkezésében arról, hogy ki és hogyan fog hozzáférni ezeknek a kisembereknek az adataihoz, és közben nincs semmiféle üvegzseb a kormánynál és a kormány által irányított szerveknél, a Magyar Fejlesztési Banknál, a Reorg-Apportnál, és hosszan folytathatnám a sort.
Tisztelt Államtitkár Úr! Ha van farizeus jogalkotás ebben a magyar közéletben, hát ez az igazán farizeus, igazán képmutató, igazán hazug törvényjavaslat!
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)
