DR. BOGÁR LÁSZLÓ
DR. BOGÁR LÁSZLÓ
DR. BOGÁR LÁSZLÓ, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt jelen lévő Képviselő Urak! Csak remélni merem, hogy a viszonylag csekély létszám elsősorban a korai időpontnak és a hűvös novemberi reggelnek köszönhető, és nem a téma iránti érdeklődés hiányának. (Csige József: Nem viszonylagosan kevés, hanem abszolút kevés!)
Tisztelt Ház! A kormányprogram egyik alapvető célja az információs társadalom létrejöttének elősegítése. Az ezen törekvéseknek jogi keretet adó jogalkotási folyamat indult el az elektronikus aláírásról és a hírközlésről szóló törvény megszületésével, ami tulajdonképpen lerakta az alapjait a további informatikai tárgyú jogszabályok megalkotásának. Ebben a sorban a következő a most a tisztelt Ház elé terjesztett törvényjavaslat is.
A XX. század végén az internet használatának rohamos elterjedése, az információs technológiák ugrásszerű fejlődése jelentősen megnövelte a nyitott kommunikációs hálózatok gazdasági, társadalmi jelentőségét. A gyorsabb és költségkímélőbb információáramlás egyszerűsíti a kapcsolattartást a gazdaság szereplői között, bevezetve az e-biznisz fogalmát az egész gazdasági életben. Ebben az új gazdaságban az elektronikus kereskedelem a világon mindenütt exponenciális gyorsasággal növekszik, és ezzel a növekedéssel kíván Magyarország is lépést tartani, amikor megteremti az elektronikus úton folyó kereskedelem fejlődését, a befektetések ösztönzését szolgáló jogi hátteret.
Az információs társadalom felé vezető úton Magyarország az elektronikus aláírásról szóló törvénnyel már megtette az első lépést; a következő lépés volt az információs társadalom infrastrukturális hátterét biztosító, ezáltal a folyamatban kulcsszerepet játszó, hírközlésről szóló átfogó törvény elfogadása. Az informatikai tárgyú jogalkotási folyamat harmadik eleme a vonatkozó európai irányelvet a magyar jogrendbe átültető új szabályozás, a most a tisztelt Ház elé terjesztett, az elektronikus kereskedelemről szóló törvényjavaslat. Az Európai Unióhoz való csatlakozás időszakában az uniós normákat természetesen a legmesszebbmenőkig figyelembe vettük, így a javaslat eleget tesz az Európai Parlament és az Európa Tanács által 2000. június 8-án elfogadott, az információs társadalomhoz fűződő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem bizonyos jogi kérdéseiről szóló 2000/31. irányelv előírásainak.
Nem hagyható figyelmen kívül a szabályozás során az információs társadalmi kapcsolatok határokon átívelő jellege, ezért elengedhetetlen a nemzetközi szervezetek keretein belül kialakult javaslatok figyelembevétele, továbbá a jogalanyok önszabályozási kezdeményezései, magatartási normái, etikai kódexei megjelenésének támogatása.
A törvénytervezet szakmai és közigazgatási egyeztetése két körben zajlott. Az egyeztetések során huszonnégy szakmai szervezet kapta meg a tervezetet véleményezésre. Mindezek alapján, az átfogó szakmai előkészítésnek köszönhetően - amellett, hogy a törvényjavaslat illeszkedik a már meglévő jogszabályi környezetbe - megfelel a szakma és a magyar társadalom speciális elvárásainak is. A törvényjavaslat alapvető célja a preambulum szerint az elektronikus kereskedelem fejlődése és a gazdasági fejlődés előmozdítása által a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének javítása a fogyasztói érdekek figyelembevételével, az uniós szabályozással összhangban.
A javaslat számos, fogyasztói szempontból nagy jelentőséggel bíró rendelkezést tartalmaz. A távollévők közti szerződéskötésben mindig alapvető fontosságú a felek pontos beazonosíthatósága; különösen a szerződéses jogviszonyból eredő jogviták, követelések felmerülése esetén kell a szolgáltatás igénybe vevőjének tisztában lennie a másik fél személyével. Ezért kötelezi a törvény a szolgáltatókat arra, hogy az azonosításukhoz szükséges adatokat folyamatosan tegyék közvetlenül elérhetővé. Erre tekintettel a javaslat részletesen szabályozza az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtani kívánó szolgáltató átfogó adatszolgáltatási kötelezettségét.
Szintén a felek távolléte okozta félreérthetőség elkerülése érdekében tárgyalja a javaslat kidolgozott részletességgel a szerződéskötés minden lépését, ezzel nemcsak a fogyasztóknak nyújtva garanciákat, hanem a szolgáltatók munkáját is segítve.
A szolgáltatók jogi helyzetének tisztázása céljából további kérdéseket is rendezni kívántunk a törvényjavaslatban. Így például behatóan foglalkozik a törvényjavaslat a szolgáltatók mögöttes felelősségével, mely a szolgáltatók által hozzáférhetővé tett, de nem tőlük származó jogsértő tartalmakra vonatkozik. A javaslat egyik legnagyobb erénye a felelősségi rendszer és az ahhoz kapcsolódó eljárási rend részletes kidolgozása, mely biztosítja az interneten elkövetett jogsértések elleni hatékony fellépést, a szolgáltatók közreműködését a jogsérelem orvoslásában, ezzel mentve fel a szolgáltatót a felelősség alól.
A javaslat külön fejezetet szentel a kéretlen kereskedelmi megkeresésekkel, reklámokkal kapcsolatos kérdéseknek az internetes környezetben; ezekkel a rendkívüli gyorsasággal szaporodó, angol kifejezéssel spameknek nevezett, tulajdonképpen zavaró és kéretlen reklámokkal kapcsolatban. A magyar szabályozás a fogyasztók szempontjából az egyszerűen és gyorsan kezelhető szabályozást részesíti előnyben. A törvényjavaslat alapján a fogyasztó egyetlen aktussal letilthat minden kereskedelmi célzattal érkező, elektronikus úton küldött reklámot, ezen rendszer működését pedig egy központi regiszter felállítása fogja biztosítani, amelyről a kormány a 2271/2001. számú határozatában már rendelkezett is.
(8.10)
Tisztelt Ház! Összegzésképpen elmondható, hogy az információs társadalom újabb kihívásának teszünk eleget, amikor az informatikai tárgyú jogalkotás újabb eredményeként megszületett törvényjavaslatnak kívánunk zöld utat adni. Célja és rendeltetése szerint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény jogi keretet ad az interneten folyó üzletkötés magyarországi vonatkozásainak, másrészt megfelelő kiindulási pontként szolgál majd a részletes szabályozás számára mind az állami, mind az önszabályozás szintjén.
Ezennel megköszönöm kitüntető figyelmüket, és egyben kérem a tisztelt Házat, hogy a javaslatot vitassa meg és fogadja el.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
