SZABÓ ISTVÁN
SZABÓ ISTVÁN
SZABÓ ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Államtitkár úr! Tisztelt Országgyűlés! Az információ alapú társadalmak globális világhálózata, az internetjelenség gyökeresen formálta, formálja át életviszonyunkat. A kialakuló új gazdaság az informatikára, a távközlési hálózatok, az információs technológiák által nyújtott lehetőségekre épül, ami az információs társadalom leglényegibb sajátosságai közé tartozik. Az információs társadalom hazai kiépítésének és fejlődésének fontos eleme az e fejlődéshez hozzájárulni képes, hatékony, a korszerű információs technológiai eszközöket jól kihasználó gazdaság.
A polgári kormány a maga eszközeivel elkötelezetten segíti ezt a fejlődést. Az elektronikus aláírásról szóló és az egységes hírközlési törvényt követően az elektronikus kereskedelemről szóló törvénytervezet is a tisztelt Ház elé került.
A törvényjavaslatról a parlamenti bizottságban lefolytatott viták tapasztalatai alapján fontos leszögezni, hogy mit akar, és mit nem akar szabályozni. Az életviszonyainkat egyre fokozódó mértékben befolyásoló internettel alapvetően három megnyilvánulási formában kerülünk kapcsolatba: az információ- és véleményközlés eszközeként, mint új és tökéletesedő technológiával az információ továbbításában, s a kereskedelmi kapcsolatok közvetítőjeként. Az előttünk fekvő javaslat az utóbbira fókuszál.
A törvényjavaslat a kereskedelem való világbeli és elektronikus fajtája, válfaja közötti jogi esélyegyenlőség megteremtéséhez szükséges fontos szabályozási lépés. Jogi szempontból nem lehet különbség egy úgynevezett off-line, nem elektronikus, hagyományos kommunikáció útján létrejött, és egy on-line, részben vagy teljesen elektronikus kommunikáció útján létrejött ügylet között. Az elektronikus kereskedelem során ugyanis a hatályos magyar polgári jogban szabályozott, távollévők közötti kereskedelmi szerződések jönnek létre, vagyis amit szabad off-line, azt szabad on-line is.
A jogi szempontból további megoldást igénylő kérdések az ügyletek technikai környezetéből fakadnak: így az interneten szolgáltatást nyújtók jogi helyzete, felelősségi viszonyai, a szolgáltató mögöttes felelőssége, az ügyletek létrejöttének és teljesülésének biztosítékai, a technikai szempontból rohamosan fejlődő kommunikációs lehetőségek és az ezek révén megvalósuló üzleti magatartások kiszámíthatóvá tétele. Az előttünk fekvő törvényjavaslat olyan jogi kereteket teremt, amely megfelelő biztosítékot nyújt az üzleti bizalom kialakulásához, és amely nem gátolja túlszabályozással a fejlődést.
A kiszámítható, megbízható, áttekinthető, az elektronikus kereskedelem előtti korlátokat lebontó jogi környezet megteremtése az európai információstársadalom-koncepciók elsődleges céljai közé tartozik. És itt hadd hivatkozzam Frits Bolkenstein, az Európai Bizottság közös belső piac főbiztosának a véleményére, mely szerint az EU irányelvét az elektronikus kereskedelemről modellként szolgálónak nevezte a technológiai változásokkal és az innovációval való időbeli és hatékony lépéstartáshoz szükséges jogszabályalkotáshoz. Olyan mérföldkőnek, amely előmozdítja az elektronikus kereskedelem növekedését Európa-szerte, és lehetővé teszi a polgároknak és az üzleti vállalkozásoknak, hogy a munkavállalás terén, az áruk és szolgáltatások választékában, valamint a piacra jutásban mutatkozó előnyökből nagymértékben profitálhassanak.
Az előttünk fekvő T/5141. számot viselő törvényjavaslat ezt a 31/2000. számot viselő irányelvet követi, azt a lehetséges mértékben átvéve. A jogharmonizáció kapcsán fontos és egyenrangú szempont az EU-irányelvek átvételével a belső jogharmonizáció, a kapcsolódási pontok, a harmonizálandó jog feltárása. Ugyanakkor a harmonizációs kötelezettség alóli kivételek körébe tartoznak, vagyis védelemben részesülnek a feltétlen harmonizációs követelménnyel szemben egyes sajátos területek nemzeti szabályozásai, mint például a közerkölcs, a biztonság, a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem vagy az egészségügy. Azt meg kell állapítani az EU-s szabályozással való összevetéskor, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokkal kapcsolatos jogi szabályozás jelentős része még az Unióban is kezdeti stádiumban van. Mindezen szempontok figyelembevételével jelen törvényjavaslat az információs társadalommal összefüggő jelentős jogharmonizációs lépés.
Tisztelt Országgyűlés! A polgári kormány az első három évben jelentős lépéseket tett az információs társadalom megvalósítása területén. Elkészült a nemzeti információstársadalom-stratégia, ennek jegyében a kormányzat többek között a kis- és középvállalkozások internetes megjelenése, illetve az elektronikus üzletvitel elősegítése érdekében konkrét cselekvési programokat fogalmazott meg és valósít meg ebben a kormányzati ciklusban.
Az internet üzleti célú felhasználása, az elektronikus kereskedelem az érintett szereplők között újszerű és eddig ismeretlen viszonyokat eredményez, például a szereplők általuk ismeretlen féllel kerülnek szerződéses viszonyba, a megszokott gazdasági kommunikációs környezettől eltérő internetes, virtuális környezetben.
Felfogásunk szerint az internet mégsem egy, a való világtól elrugaszkodott dolog; ami a való világban létezik, az fellelhető az interneten is - előbbinek mintegy lenyomata a világháló. Így aztán, mint ahogy a való világban számos dolgot kell szabályozni, számos dologban kell normát alkotni, a virtuális világban is szükség van erre, illetve megkeresni az analógiákat a hatályos normarendszerben. Ezért a következő parlamenti ciklusban több új jogszabályt kell majd megalkotni a tisztelt Háznak az információs társadalommal, az internettel összefüggésben. Ez természetesen megfelelő előkészítést igényel.
A Magyar Országgyűlés ebben az évben már meghozott olyan fontos törvényt, az elektronikus aláírásról szólót, amely az elektronikus kereskedelem szempontjából is alapvető jelentőségű. Az elektronikus dokumentumok biztonsága és joghatálya megteremtése mellett az elektronikus kereskedelem sajátos kérdéseinek szabályozása is időszerű és szükséges.
Le kell szögezni ugyanakkor, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat nem irányul internetes tartalomszabályozásra. Ha és ahol a tartalomszabályozásra irányuló szándék látszatát kelti, akkor és ott a Fidesz-frakció részéről mi magunk is hajlandók vagyunk azt megvitatni, és módosító indítványokkal pontosítani a törvényjavaslat szövegét. Benyújtott módosító indítványaink egyrészt definíciós jellegűek, az értelmező rendelkezéseket érintik, másodsorban a nem kívánt megkeresés elleni védelmet érintik, harmadsorban pedig a javaslatban nem szereplő szankciórendszer beépítését javasolja a jogellenes cselekmények visszaszorítása és megakadályozása érdekében.
(8.20)
A törvényjavaslatot a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója az ismertetett szempontokkal összhangban lévőnek ítéli, támogatja, és elfogadásra javasolja a tisztelt Háznak.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
