DR. LAMPERTH MÓNIKA

Teljes szövegű keresés

DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzatok cél- és címzett támogatási rendszere már jó néhány éve, az önkormányzatok megalakulása óta szolgálja azt a célt, hogy az önkormányzatok, illetve a településen élő emberek számára a közszolgáltatásokban minél jobb színvonalú ellátást tudjon biztosítani. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, és azért volt szükség ennek a támogatási rendszernek a bevezetésére, mert az önkormányzatok - függetlenül attól, hogy milyen kormány kormányozza az országot - a működési költségvetésükből nem tudnak nagyobb beruházást elkezdeni. Ha azt akarjuk, hogy az önkormányzatok, a települések gyarapodjanak és legyenek új iskolák, óvodák, kórházak, belvízelvezető rendszerek, szennyvízcsatorna, ezek nagyon drága beruházások, és ehhez szükség van arra, hogy ezt az állam támogassa. Ezért jött létre a cél- és címzett támogatási rendszer, és azért van az most már évek óta, hogy természetesen az Országgyűlésben nagy figyelmet kap az, hogy a nagy számú pályázó önkormányzat közül melyek azok, amelyek állami támogatásban részesülnek ezeknek a beruházásoknak a megvalósításához.
Az, hogy az önkormányzati támogatási rendszerben legyen valamiféle prioritás, amely megmondja, hogy milyen feltételrendszer alapján kik kaphatnak támogatást, ez is természetes elvárás volt, és a cél- és címzett támogatás rendszerét alanyi jogon járó, illetve egyéb elbírálási szempontok alapján határozza meg most már több éve valamennyi kormány, illetve az Országgyűlés.
(16.40)
Mi a Magyar Szocialista Párt álláspontja szerint helyeseljük azt, hogy ilyen támogatási rendszer működik, még ha azt is gondoljuk, hogy már megérett a változtatásra. Ugyanis amíg a Fidesz kormányzott, eddig úgy volt, hogy ígérte azt, hogy az önkormányzatok finanszírozási rendszerét átalakítja, és ebben a rendszerben nyilván újra kell gondolni a cél- és címzett támogatások rendszerét. Amikor az MSZP kerül kormányra, akkor úgy lesz, hogy mi meg fogjuk ezt csinálni rögtön a kormányzás elején, és a mi elképzeléseink szerint is fontos szerepe van annak, hogy állami támogatásban részesüljenek az önkormányzatok egy-egy nagyobb beruházás elindításához, mi ezt azonban egy más rendszerben képzeljük el. Nem fogom most ezt elmondani, hiszen a törvény vitájában talán erre most nincs elegendő idő, mindenesetre jelezni szeretném, hogy mi sokkal nagyobb szerepet szánunk a nyilvánosságnak, sokkal nagyobb szerepet szánunk a decentralizálásnak, és azt gondoljuk, fontos szempont az, hogy az érintettek, akik pályáznak, pontosan tudják azt, hogy mikor milyen szempontok alapján születnek meg a döntések.
Ezt azért szeretném előrebocsátani, mert a Magyar Szocialista Párt erős kritikát mondott a beterjesztett törvénytervezettel kapcsolatban. Azt állítjuk, hogy ebben a törvénytervezetben erősen lejt a pálya a kormánypárti vezetésű önkormányzatoknak, aránytalanul nagy támogatásban részesülnek a benyújtott pályázatokhoz képest. Mondok két számot is, amely alátámasztja az állításomat: az összes pályázat 28 százalékát nyújtották be kormánypárti vezetésű önkormányzatok, és az összes odaítélt támogatás 70 százalékát kapták meg. A különbség ordító, és szeretném elmondani ezzel kapcsolatban a Szocialista Párt kritikája mellé téve a konkrét érveket is, amelyek ezt alátámasztják - először a Fidesz bizonyításáról vagy érveléséről.
Amióta ez a téma a nyilvánosság elé került, fideszes politikusok szájából háromféle álláspont hangzott el. Amikor a Szocialista Párt azt mondta, hogy a kormánypárti önkormányzatoknak lejt a pálya, akkor az önkormányzati és rendészeti bizottság ülésén Pintér Sándor miniszter úr azt mondta, hogy elismeri, hogy 1998 óta, tehát a Fidesz-kormányzás óta bizony a kormánypárti vezetésű önkormányzatok nagyobb arányban kapnak ilyen támogatást. Kontrát államtitkár úr ingatja a fejét - ön is ott volt ezen a bizottsági ülésen, de ha már nem emlékszik pontosan, államtitkár úr, amikor elmondtam a beszédemet, szívesen átadom önnek a bizottsági jegyzőkönyv kivonatát, ahol ez szó szerint szerepel.
A belügyminiszter úr ezt elismerte, és hozzátette - ezt a korrektség kedvéért hozzá kell tennem -, hogy ezt azért teszi a Fidesz-vezette kormány, mert az előző ciklusban bizonyos elbillenést tapasztaltak az arányokban. Ha ez valóban így lenne, akkor, gondolom én, már megkaptam volna az ezzel kapcsolatos kimutatást, mert amikor a nyár közepén a céltámogatásokról döntött a kormány, Borókai szóvivő úr azt jelentette be a sajtó nyilvánossága előtt, hogy az ellenzék megalapozatlanul támadja a kormányt, amikor ezt az állítását teszi, és ehhez számokat rendelt hozzá, konkrét számokat mondott, hogy ez ennyi, az annyi.
Ennek a hátteréről, hogy egyébként ez miből jött össze, céltámogatásból vagy címzettből, vagy mind a kettőt összecsomagolták, írásban megkérdeztem a belügyminiszter urat, adja már oda, hogy mivel tudja bizonyítani az állításait. A miniszter úr válaszolt nekem, és ebben a válaszlevélben leírta azt, hogy ilyen nyilvántartás nem készült. Ha ilyen nem készült, akkor nem tudom, miről beszélt a kormányszóvivő. Amikor a bizottsági ülésen ez a téma szóba került, akkor a miniszter úr úgy emlékezett, hogy azt a nyilvántartást, amelyről azt írta, hogy nem létezik, megküldte nekem, és megígérte, hogy most rövidesen megküldi. Ez a bizonyíték azóta sem érkezett meg, úgyhogy továbbra is kíváncsian várjuk, hogy azok a számok, amelyeket kormánypárti képviselők elmondanak a két ciklus összehasonlításáról, mit tartalmaznak, és ennek mi a belső tartalma.
A második Fidesz-állítást, amely részben eltér attól, amit a miniszter úr mondott, Kontrát Károly államtitkár úr mondta a sajtó nyilvánosságán keresztül, hogy nincs ilyen különböztetés - mondta szemben azzal, amit a minisztere mondott, nincs ilyen különböztetés -, hanem a kormány a szükségletek szerint mérlegel, és egyébként sincsen fideszes kórházi ágy, nincsen MSZP-s kórházi ágy, van ezzel szemben fideszes szemétlerakó-támogatás, mert egyébként az összes szemétlerakó, amelyhez a kormány most támogatást ad, mind kormánypárti vezetésű önkormányzathoz került. Azt gondolom, nem gondolják komolyan képviselőtársaim, hogy csak ott van szemét, ahol fideszesek vannak, nem így kellene erről dönteni.
Végezetül a harmadik álláspontot, amit hallottunk ebben a kérdésben, Perlaki Jenő képviselő úr fogalmazta meg, aki azt mondta, hogy nincs ilyen szempont, hogy milyen politikai és pártállású az önkormányzati vezetés, de ha mégis van, akkor az amiatt van, hogy ki kell egyenlíteni az előző kormány gyakorlatát. (Perlaki Jenő: Nem ezt mondtam, tessék elolvasni a jegyzőkönyvet!) Azt gondolom, ez a három különböző álláspont együtt sem képes azt az állítást cáfolni, amelyet a számok hordoznak, amelyet mi a nyilvánosság előtt is elmondtunk, és csak szeretnénk itt megerősíteni a parlamenti vitában: a 43, kormányjavaslat szerint támogatandó beruházásból 29 kormánypárti, 4 ellenzéki és 10 független vezetésű önkormányzat javára dőlt el.
Hogy valamiféle takargatnivalója van itt a kormánynak, annak másik bizonyítékát találtuk a parlamenti bizottsági vitában. Amikor megkérdeztem a kormány képviselőjétől, hogy milyen szempontok alapján dőlt el az, hogy például a 40 belvíz- és csapadékvíz-elvezető pályázatból mindösszesen 2, azaz kettő darab pályázat kapott állami támogatást... - csak egy rövid kitérő: nem gondolom azt, hogy egyébként itt a parlamenti vitában egyenként meg kellene indokolni az összes támogatást, Perlaki képviselő úr mégis az alcsútdobozi pályázatot megindokolta. Nem is ez az igazi probléma, hanem az, hogy a 40-ből 38-at elutasítottak, és nem tudjuk, hogy miért, és nem tudjuk, hogy miért az a kettő kapott.
A bizottsági vitában a kormány képviselője a kérdésre azt mondta, hogy a különböző szakterületeknél ezeket a rangsorokat a szaktárcák állították elő. Én akkor tettem egy ügyrendi javaslatot, és azt kértem fideszes képviselőtársaimtól, hogy szavazzák meg, hogy a bizottságban megnézhessük azt az ágazati rangsort, amelyet az ágazati minisztériumok állítottak fel, mert akkor abból megtudható, hogy milyen elvek alapján alakult ki ez a rangsor, miért került első két helyre Alcsútdoboz és a társtelepülések, és miért nem kapott az a 38, amelyiknek egyébként ugyancsak szüksége lenne erre a támogatásra. Akkor a kormánypárti képviselők egyhangúlag elvetették ezt a javaslatot, tehát nem kérte a kormánypárti többség a bizottság elé az ágazati listát, az ágazati minisztériumok rangsorát, ezért, azt gondolom, valami takargatnivaló mégiscsak van.
Amikor a pályázatoknál arról beszélünk, vagy arról beszélnek akár kormánypárti, akár ellenzéki szónokok a parlamentben, hogy szükség van-e ezen az adott területen ilyen nagyságrendű támogatásra vagy sem, szeretném nagyon világossá tenni, hogy a Magyar Szocialista Párt álláspontja szerint ezek a célok mind valóban támogatandó célok. Egyetértünk azzal, hogy az oktatásra, a kultúrára, a vízgazdálkodásra, a szociális ellátásra, az egészségügyre, a hulladékgazdálkodásra, ezekre a területekre támogatást adjon az Országgyűlés ezen a rendszeren keresztül. Igazából a kritikánk lényege az, hogy nem teszik azt világossá, hogy milyen szempontok szerint, milyen elvek alapján kik kapnak, és miért maradnak ki mások ebből a rangsorból.
Nem tartom igazán korrektnek ennek a kérdésnek azt a beállítását a vitában, hogy aki ezt az előterjesztést támogatja, és csak szépeket mond róla, az akarja, hogy ezen a területen gyarapodás legyen, és ezeket a pénzeket megkapják ezek a települések, aki pedig kritikát fogalmaz meg, az nem támogatja ezt. Ez az összefüggés nem így van. Mi támogatjuk ezeket a célokat, támogatjuk azt, hogy az egyes településeken a megvalósuló beruházásokhoz a kormány adjon anyagi támogatást, de fenntartjuk magunknak a jogot, hogy kérdezzünk azok nevében, akiket a kormány most elutasítani javasol.
(16.50)
Azt gondolom, az a korrekt eljárás, ha ezek az önkormányzatok világos és egyértelmű indokolást kapnak arra vonatkozóan, hogy ők miért nem kerülhetnek be most a támogatandó települések közé.
Tisztelt Országgyűlés! Én eddig a címzett támogatásokról, tehát a konkrét döntésre vonatkozó törvény tervezetéről beszéltem, egy rövid gondolatot azonban még szeretnék elmondani az eljárási rend módosítására vonatkozó törvénytervezetről is. Bizottsági kisebbségi előadóként elmondtam, hogy nem látjuk ebben a törvénytervezetben, ebben a módosításban azt az előnyt, amelyről az előterjesztő a szóbeli kiegészítőben beszélt, tehát hogy most az eljárás átalakítása annyi értéket, újat, előnyt hordozna az önkormányzatoknak, mint amiről beszéltek, jelesül konkrétan, hogy előbb születik a döntés, tehát előbb van lehetősége az önkormányzatnak a beruházásra készülni.
Szeretném azt nagyon világosan elmondani, hogy oka van annak, hogy két ütemben kell a döntést meghozni ezeknél a pályázatoknál. Itt milliárdos beruházásokról van szó. Én nem gondolom, hogy az természetes dolog lenne, hogy egy ötletre, egy koncepcióra milliárdokat költsünk el az adófizetők pénzéből. Nem véletlen az, hogy a terveket, a pályázatokat meg kell nézni, és annak alapján dönt a kormány és az Országgyűlés!
A képviselő úr beszélt arról a hozzászólásában, hogy túl sok azon pályázatok száma, amelyek beruházásai később meghiúsulnak. Ez így van. De ennek csak növekszik a veszélye, ha koncepciók vagy elképzelések alapján költ el a kormány az adófizetők pénzéből milliárdokat, és a kockázata is növekszik.
Én azt gondolom, igenis ahhoz fűződik érdek, hogy az önkormányzatok minél előbb megismerjék, megtudják, hogy kapnak-e pénzt egy beruházáshoz vagy nem. Ezt az MSZP támogatja. De mi azt gondoljuk, hogy talán szerencsésebb lett volna, ha nem 49 napos késedelemmel foglal állást a kormány a címzett támogatásokról először, hanem betartja a jogszabályi határidőt, július 31-éig megszületik ez a döntés, majd ezt követően megy a hatályos eljárási rend szerint a döntéshozatal. Az önkormányzatok akkor is időben meg tudták volna kezdeni vagy meg tudnák kezdeni 2002-es fejlesztésüket. Úgyhogy mi ezzel a módosítással, ezzel az eljárási módosítással nem értünk egyet.
A jövőben az a Magyar Szocialista Párt szándéka, hogy az önkormányzatok finanszírozási rendszerének átalakítása keretén belül a cél- és címzett támogatási rendszerre vonatkozóan is új javaslatot teszünk le majd az Országgyűlés asztalára.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem