DR. TAKÁCS IMRE
DR. TAKÁCS IMRE
DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Már annyi gondolat elhangzott a címzett és céltámogatásokkal kapcsolatban, hogy én csak röviden foglalom össze a mondanivalómat.
Azzal kezdem, amit a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről állapított meg az Állami Számvevőszék. A következőképpen hangzik a megállapítás: "A címzett és céltámogatások eredetileg tervezett összegének 42 százalékát az önkormányzatok nem vették igénybe, mivel a fejlesztési programok előkészítettsége, pénzügyi megalapozása nem volt megfelelő. Ezáltal főként a céltámogatásoknál keletkezett maradvány. Az évek óta fennálló kedvezőtlen helyzetnek a legfőbb oka, hogy az önkormányzatok kétharmada a céltámogatással megvalósuló fejlesztéseihez a saját forrást is központi támogatásból kívánja megteremteni."
Való igaz, hogy évek óta gond van a címzett és céltámogatásokkal, azonban a jól kidolgozott címzett és céltámogatási rendszer hozzájárul a településeken az életmód javulásához. Nagyon fontosnak tartom, hogy ha jól végrehajtjuk ezt a rendszert, akkor ez a községek, települések népességmegtartó képességének a javítását is eredményezi. Ez pedig nemzetgazdaságilag igen nagy haszon, hiszen az épületek, az ingatlanok részét képezik a nemzeti vagyonnak. Nagy gond az, ha az elmaradott településekről a lakosság egy része elvándorol a városba, ahol jelentős igénnyel lép fel, ugyanakkor otthagyja azt a lakást, amiben élete végéig élhetne. Tehát én nagyon fontosnak tartom ezen támogatási rendszernél azt, hogy ez a rendszer is járuljon hozzá a települések népességmegtartó képességének a javulásához.
Ez a rendszer szerintem hozzájárulhat az elmaradott térségek felzárkóztatásához is, azonban itt az a nagy gond, hogy ezek az elmaradott térségek nem rendelkeznek minden esetben annyi saját forrással, hogy könnyen hozzájussanak a címzett támogatásokhoz.
A címzett támogatások kapcsán nagyon fontosnak tartom, hogy a szűkös forrásokat hatékonyan használja fel a nemzetgazdaság. Évek óta, mióta ez a rendszer működik, lehet tapasztalni azt, hogy ez a rendszer befolyásolja a települések beruházásainak a sorrendjét.
(19.00)
Hiszen nyilvánvaló, hogy könnyebben tud egy település egy olyan beruházást megvalósítani, amihez központi forráshoz is hozzájut. Már évekkel ezelőtt felhívtam a figyelmet a Házban arra, hogy sokszor olyan helyzet adódik elő, hogy a település esetleg egy fontosabb beruházást elhanyagol csak azért, mert ahhoz címzett támogatási forráshoz nem jut hozzá. Ezt is újra kell gondolni, tehát magát az egész rendszert újra kell gondolni ahhoz, hogy hatékonyabban működjön.
Az eddig elmondottak alapján én már nem akarom megemlíteni azt, hogy az oktatásra és egyéb célokra mennyi forintot fordít a kormány, illetve a törvényjavaslat, de nagyon érdekes az, hogy például az oktatás esetében 11 elfogadott címzett támogatás van, 100 elutasított. Kultúránál 5 elfogadott címzett támogatás, 48 elutasított. Tehát gyakorlatilag az arányok durván egyformák. Az egészségügynél is ez a helyzet: 8 elfogadott címzett támogatás, 45 elutasított. A vízgazdálkodásnál viszont fejére áll ez az egész dolog, mert eddig az arányok nagyjából ugyanazok, de a vízgazdálkodásnál 13 elfogadott címzett támogatás és 212 elutasított támogatás van. De én most ezt nem részletezem, hogy valóban csak addig lehet nyújtózkodni, ameddig a takaró ér.
A közoktatással kapcsolatban szeretnék néhány gondolatot kiegészítésképpen elmondani, amit Lezsák képviselőtársam és mások is érintettek. Egyetértek azzal, amit a részletes indokolásban az anyag tartalmaz, tudniillik azzal, hogy a közoktatásnál javasolt beruházások kiválasztásánál elsőbbséget kapnak a halaszthatatlan rekonstrukciós munkálatok, az egyedi, speciális képzési profilú, nagy vonzáskörzettel rendelkező középfokú oktatási intézmények és a többfunkciós létesítmények fejlesztései. Ez valóban az oktatás hatékonyságának a javítását szolgálja.
Azonban hadd tegyem hozzá azt, ami új ebben a vitában, azt tudniillik, hogy a speciális képzési profilú oktatási intézmények esetében nemcsak a középfokú oktatási intézményekre, hanem az általános iskolákra is jobban oda kellene figyelni. Most csupán a zeneoktatásról és a művészeti oktatásról szólok, mert az általános iskolákban a zenei és a művészeti oktatás nagyon sok településen igen magas szinten van. Ha arra gondolunk, hogy a komolyzene és az élőzene válságban van, ha arra gondolunk, hogy ha Hollywood tüsszent egyet, akkor a komolyzene és az élőzene tüdőgyulladást kap, és ezt a zenekritikusok sokasága megállapítja, akkor nekünk az általános iskolai művészeti és zeneoktatásra jobban oda kell figyelni. Az elektronikus média özönvize, a videoklipek áradata miatt neves zenekritikusok már nagyon sokszor szóltak az élőzene válságáról. Az elcoca-colásodott zene világában az élőzenét és a művészetet, valamint az ehhez kapcsolódó oktatást támogatni kell. Ezért nemcsak a nagy vonzáskörzettel bíró középfokú oktatási intézményeket, hanem a zenét, a művészetet, művészeti nevelést végző általános iskolákat is preferálni kellene a jövőben.
Nem akarok a választókerületemről beszélni, már szóltam, de az egy kicsit fáj, hogy a derecskei művészeti és általános iskola már többszöri nekifutásra sem kapta meg azt a címzett támogatást, amit kellene; hiszen higgyék el, képviselőtársaim, egy várost nem a neobarakk - nem a neobarokk, a neobarakk - stílusú házak, nem az ilyen meg olyan magas házak tesznek várossá, hanem az ott élő emberek kultúrája, zeneismerete, általános ismerete. Ezért nagyon fontosnak tartom - még egyszer -, hogy a középfokú oktatás mellett valamilyen formában támogassuk a művészetet, a zenét oktató általános iskolákat is. Hazánkban nemcsak Derecskén, hanem más településeken is jelentős zene- és énekoktatás van. Ezt azért mondom el, mert nagyon középiskola-centrikus ez a címzett támogatási rendszer.
Úgy gondolom, ha valóban figyelembe vesszük azt a nagy változást, amit a globalizáció, az elektronika jelent az oktatás területén, illetve az élőzene és a komolyzene háttérbe szorulása területén, akkor mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy valamilyen formában az általános iskolák speciális képzését, a művészeti, zenei oktatást címzett támogatásokkal jobban támogassuk, ne következzen be az - még egyszer ismétlem -, hogy ha a hollywoodi filmipar és zeneipar tüsszent egyet, akkor a komolyzene és az élőzene, egészen komolyan mondom, hogy tüdőgyulladást kap. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
