PERLAKI JENŐ
PERLAKI JENŐ
PERLAKI JENŐ (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! A mai napon olyan törvényjavaslatot tárgyalunk, amely az önkormányzatok beruházásainak támogatásait osztja el. A Fidesz-Magyar Polgári Pártnak az a célja, hogy az önkormányzatok által nyújtott szolgáltatások egyre növekvő színvonalon elégítsék ki a polgárok igényeit. Ahhoz, hogy kényelmesen, biztonságban, a kor színvonalán tudjanak működni az iskolák, újjáépítések is kellenek. Hogy a színházakban omló vakolatokkal ne találkozzunk, felújítás kell. Hogy a talaj ne menjen tönkre és legyen ivóvizünk, beruházások kellenek. Gondoskodnunk kell az idősek és a betegek szociális otthonainak jobb körülményeiről. A közvélemény jól tudja, mennyi kórház vár arra, hogy méltó körülmények között gyógyulhassunk bennük. A fogyasztói társadalom ontja a szilárd hulladékot, és idejében gondoskodnunk kell arról, hogy arányos legyen a felkészülésünk, hogy fenntartható legyen a fejlődés. Ezért kell fokozott figyelmet fordítani a hulladékgazdálkodással kapcsolatos beruházásokra. Ezekre a célokra fordítjuk a címzett támogatási javaslatban szereplő milliárdokat.
Érthető, hogy a fejlődés igénye több igényt hoz a felszínre, mint amennyinek a támogatását az ország ereje lehetővé teszi. Ezért válogatni is kell a bírálóknak. Az idei évben is objektív kritériumok alapján, területi kiegyenlítés mellett valósult meg az igények bírálata. A beruházások gondos előkészítést igényelnek és általában négy-öt év alatt valósulnak meg. Ennek az a következménye, hogy minden évben a korábban jóváhagyott támogatások tárgyévi részei is szerepelnek tízmilliárdos nagyságrendben a javaslatban. Közpénzek elköltéséről van szó, ezért a takarékosság, a hatékonyság rendkívül nagy szerepet kell hogy játsszon, így az igények sorolásánál összehasonlító árakat is alkalmazhattak a bírálat során. Más oldalról az önrész nagysága is szerepet játszik, ezért azt is vizsgálták, ugyanis az Állami Számvevőszék jelzései is ráirányították a figyelmet, hogy el lehet kerülni a beruházások akadozását, ha jól megalapozott az önrész megléte, bizonyított, hogy jelen van.
Két javaslatot tárgyalunk most. Az egyik az eljárás rendjének módosítását javasolja, a másik a támogatandó önkormányzatok nevét és a célokat, az összegeket mutatja meg. Az eljárás rendjében azt a változtatást javasolja a kormány, hogy fél évvel rövidüljön az átfutási idő, és a koncepció alapján jóváhagyja az Országgyűlés a támogatást, így az igénybejelentés részletes szakmai munkáját nem kell feleslegesen elkészíteni a néhány száz önkormányzat munkatársainak. Amennyiben akadály merül fel, akkor az adott év előirányzatát fogja növelni a megmaradó pénz, hogy más önkormányzat megkaphassa azt követően.
Nézzük meg kicsit részletesebben, hogy a 2002-ben induló címzett támogatások mit is takarnak! Ha össze akarom foglalni a javaslat hasznosságát, akkor azt kell mondanom, hogy a javaslat elfogadásával hatmillió polgár számára emelkedik a közszolgáltatások színvonala. Negyvenhárom beruházás indulhat el, ezek tíz megyéhez tartoznak, több megyei jogú városhoz, emellett két budapesti kerületi önkormányzat is részesedik nagy számú város mellett. Az új induló címzett támogatások 2002-re eső része 3000 millió forint. Az 1992 óta működő címzett és céltámogatási rendszer hozzájárul a fiatal önkormányzati rendszerben működő helyi közösségek sikeres működéséhez.
A címzett támogatások a támogatási célok szerint is vizsgálhatók. A javaslat első része az oktatás területén tizenegy önkormányzatot jelöl meg. Tornatermek épülnek, iskolákat bővítenek és újjáépítenek. Van olyan város, ahol a turizmus fejlesztésével párhuzamosan a szakközépiskola tanéttermet és tanszállodát kap, de olyan is van, ahol az ifjúsági centrum foglalkoztató szobákkal és könyvtárral fog bővülni, ha elfogadjuk a javaslatot. A lista semlegességére jellemző, hogy Budapest, Kalocsa, Pécs és Siklós mellett Miskolc, Kaposvár és Csorna lakói élvezhetik majd az építkezések eredményeit.
A kultúra intézményei művelődési házak rekonstrukcióival részesednek elsősorban, de találhatunk kiállítótermet és galériát is az újjáépítéseknél. Összesen négy város és egy megye 302 milliót költhet jövőre erre.
A vízgazdálkodás fejlesztése okán kilenc gesztor vezetésével 37 település szennyvízcsatornázása vagy szennyvíztisztítása oldódik meg. Két településnél a vízellátás fejlődik. A belterületi vízrendezés hét települést érint, összesen 889 millió forint értékben. Itt egy kis kitérőt hadd tegyek; van egy táblázat az anyagban, amely bemutatja, hogyan aránylanak egymáshoz a címzett támogatások értékben, ugyanis elhangzott, hogy a belvízzel kapcsolatban többet kellett volna szétosztani. A helyzet az, hogy a 35 milliárdnyi címzett támogatásból, amely az évek alatt az összeset képviseli, amit 2002-ben indítunk, a vízgazdálkodás 13 milliárddal az első helyen van, a második helyen az egészségügy van 9,6 milliárddal. Tehát így is az első helyen van majd' az egyharmada az összesnek. Ezt azért gondoltam fontosnak elmondani, hogy tisztába jöjjünk vele, milyenek az arányok, hiszen az arányosság megmagyarázza azt, hogy amennyiben a négy többi szempont között nem találjuk meg a megoldást, akkor hol keressük. Nos tehát a belterületi vízrendezés hét települést érint, összesen 889 millió értékben.
(16.30)
A szociális ellátás területén megyei feladat a bentlakásos intézetek fenntartása. 171 millió forinttal három megye részesedik: Hajdú, Nógrád és Vas megye szerepel a javaslatban.
Az egészségügyben a kórház-rekonstrukciók a jellemzőek, de műtők és más orvostechnológiai berendezések is megújulnak, bővülnek a 693 millióból 2002-ben.
A hulladékgazdálkodásban javasolt mindhárom támogatás a strukturális alap által támogatott társfinanszírozás, amelynek elmaradása 6,6 milliárd veszteséget jelentene az országnak, amelyet 416 milliós támogatás árán tudunk megszerezni Miskolcnak, Szegednek, Szolnoknak.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja támogatja azt, hogy a kormány a polgárok érdekében járt el. A döntés-előkészítés érvényesítette a takarékosság elvét, a minél nagyobb önrész szempontját, a költséghatékonyság "minél többet minél kevesebből" elvét és a területi elosztás elvét. Fontos jellemzője a javaslatnak, hogy a determinációt nem kívánta aránytalanul nagyra növelni, vagyis az előre nem látható körülményekre való tekintettel kevés jövőbeni pénzt kötött le, hagyott mozgásteret.
A polgári kormány el akarta kerülni azt az ügyeskedést, amit az MSZP-kormány művelt 1998. február 17-én. Azt tették, hogy néhány tíz millióval sok beruházást indítottak meg, hogy a következő években minél több pénz iránya meghatározott legyen a szocialista önkormányzatok felé - bizonyára számítottak a polgári kormányzásra. Ennek a hatása az, hogy a címzett és céltámogatásokból a 2000. évben 52,3 milliárd forintból 17,2 milliárd jutott 35 beruházásra a mai ellenzéki önkormányzatoknál, ezzel szemben 23 úgynevezett kormánypárti település csak 6,5 milliárddal részesedik. Budapestre sem haragszik a kormány, hiszen a fővárosnak 6,54 milliárd jutott 2000-ben.
Felmerült a kérdés a bizottsági munkákban, hogy hol is van az indoklása az elutasításra javasolt pályázatoknak. Azt hiszem, csak azt mondhatjuk, hogy csak jogos és még jogosabb igény van, mégis a pénz határokat szab a képzeletünknek, ezért most példákat fogok mondani arra, hogy miért nem lehetett támogatni vagy miért volt még jogosabb más pályázat. Az elutasításra javasolt 2002. évi címzett támogatások között több olyan is szerepel, amely 2001-ben megkapta a céltámogatást, de mivel a 2001. évi céltámogatás április 1-jei és a 2002. évi címzett támogatások koncepciója május 5-ei benyújtásának határideje csaknem egybeesett, ezért mindkettőt beadták. Ilyen például Balatonfőkajár, Cserszegtomaj, Mórágy, Sé, Hajdúnánás, Kiskunmajsa, Mogyoród és Fót, Parasznya szennyvízelvezetése.
Többen felteszik a kérdést, miért nem került a támogatásra javasoltak közé a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház beruházása, amelyet mellesleg én magam is nagyon szerettem volna, és erre korábban is javaslatot tettem. A kormány a címzett támogatási javaslat kialakítása során figyelembe vette az egyes beruházások racionalitását, továbbá olyan javaslatot nyújtott be az Országgyűléshez, mely nem eredményez nagy determinációt a következő évek központi költségvetésében. A Bajcsy-Zsilinszky Kórház több mint 7,6 milliárd forint összköltségű rekonstrukciója több mint 6,1 milliárd forint címzett támogatást igényel. Összehasonlításképpen, a kormány által támogatásra javasolt nyolc kórház-rekonstrukció beruházási összköltsége 10,6 milliárd forint, címzett támogatási igénye pedig összesen 9,6 milliárd forint. Amennyiben a Bajcsy-Zsilinszky Kórház bekerülne a támogatottak közé, úgy másik öt-hat beruházás helyett kerülhetne be, vagyis ha nem mások helyett kerülne támogatásra.
Fővárosi beruházás indítása a következő kormányzati ciklusban nagy költségvetési determinációt okozna, egyszer mégis - remélem, hamarosan - lesz rá módunk, hogy ezt megtegyük.
A költséghatékonyság elvénél maradva fontos hangsúlyozni, hogy a szennyvízberuházásoknál a döntés-előkészítés során megvizsgálták az egy ingatlanbekötésre jutó beruházási költséget - erre utaltam az összehasonlító áraknál -, amennyiben ez túl magas volt, úgy a fejlesztés indítását nem javasolta a kormány. Így nem került támogatásra a javasoltak közül például Szederkény több mint 1,9 milliárd forintos beruházása, mivel az egy ingatlanbekötésre jutó beruházási költség 1,283 millió forintba került volna. De megemlíthető Babosdöbréte 903 ezer forint plusz áfa értékű bekötése, és sorolhatnám, de Tiszaszalka és Zalaszentbalázs is elég költséges lett volna. Ugyanakkor a támogatottak között van Pilis és Pétervására, amelynél 420 ezer; ha emlékeznek rá, akkor ez a harmada a legnagyobbnak, illetve a fele azoknak, amelyeket az imént felsoroltam. Az utóbbinál 512 ezer forint az egy bekötésre jutó beruházási költség.
Nagy fajlagos költségű és emiatt támogatásra nem javasolt fejlesztési elképzeléseket más ágazatban sem támogatott a kormány. Ezek közé sorolható például a nagykanizsai zsinagóga épületének felújítása, ahol 930 négyzetméterre 570 millió jutott volna. Persze reméljük, hogy egyszer erre is lesz lehetőség, hiszen szomorú, amikor az épületeink romlanak.
Alcsútdoboz valamiért igen foglalkoztatja az ellenzéket. (Dr. Kis Zoltán: Csak a futballcsapat miatt!) Lássunk néhány objektív érvet, ami a beruházás támogatása mellett szól! A belterületi vízrendezés mellett szól, hogy Alcsútdoboz és a társult települések, Nagyegyháza, Óbarok, Felcsút, Tabajd, Vál és Kajászó a Váli-vízfolyás völgyében elhelyezkedő települések, melyek hasonló adottságúak a belterületi csapadékvíz elvezetése szempontjából. A községek a Váli-víz melletti legalacsonyabb szinteken és a völgyoldalon települtek, a szintkülönbség 40-50 centiméter. A domboldalról a csapadékvíz rázúdul a belterületek mélyebben fekvő területeire, és mind a völgyben, mind a domboldalon nagy eróziós károkat okoz. A tervezett belterületi vízrendezés megoldása abból a szempontból is indokolt, hogy a megépülő szennyvízgyűjtő rendszert az illegális csapadékcsatorna-bekötések ne terheljék. A tervezett beruházás a vízkárok megelőzését szolgálja, a vízmosás kialakulására hajlamos völgyoldalak védelme érdekében történik. Az összegyűjtött csapadékvizek elvezetésére a befogadó rendelkezésre áll. A társult települések közül kettő az elmúlt években vízkárt szenvedett.
Összefoglalva: A Fidesz-Magyar Polgári Párt a javaslatot elfogadásra ajánlja, mert hatmillió embert, az ország lakosságának többségét érinti, és 60-70 évre teszi jobbá a közszolgáltatásokat az a 43 új beruházás, amely 2002-ben indul és három-négy éven belül megvalósul. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
