KÉKKŐI ZOLTÁN
KÉKKŐI ZOLTÁN
KÉKKŐI ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az anyagmegmaradás elve a szövetkezeti üzletrészekre is érvényesíthető: az üzletrész nem vész el, csak átalakul. A szövetkezeti üzletrészek 1992-ben keletkeztek, amikor a kárpótlással párhuzamosan megállapításra került a szövetkezetekbe bevitt vagyon és az ott korábban elvégzett munka ellenértéke. Ez az összeg a vagyonnevesítéskori névérték. Az üzletrész-értékpapír után a szövetkezeteknek osztalékot kellett volna fizetniük, ám a gyenge gazdasági teljesítményre hivatkozva ez a legtöbb helyen nem történt meg. Az üzletkérdés így már egy évtizede megoldatlanul áll.
A szövetkezetek összvagyona a vagyonnevesítéskor, 1992-ben 260 milliárd forint volt, amely az aktív tagok, a nyugdíjas tagok, kívülálló üzletrészesek között oszlott meg. Tehát az 1992. évi II. törvény rendelkezett a szövetkezeti vagyon nevesítéséről. Ugyanakkor nem kellően ismert tény, hogy a szövetkezetek korábban különleges problémáik megoldására rendkívüli anyagi támogatásban részesültek. Az 1991. évi XXV. törvény alapján a termelőszövetkezetek az általuk használt, majd a kárpótlás során elárverezésre került termőföld ellenértékeként megfelelő értékű kárpótlási jegyben juttatott ingyenes vagyont kaptak. (Dr. Kis Zoltán: Mit kaptak érte?) Ez jelentős vagyoni támogatást jelentett, hiszen 1991. évi értéken mintegy 20 milliárd forintot tett ki. Érdekes módon mégis ezen kezdeti időktől datálódnak a szövetkezeti üzletrész elértéktelenedését hirdető deklarációk is.
Hogy az üzletrész 1992. évi névértéke nem romlott, erre bizonyság a szövetkezeti vezetők lázas üzletrészvásárlása: a névérték töredékéért tettek ajánlatot az üzletrészekre és csalták ki azokat tulajdonosaiktól. Az üzletrészek koncentrálódását segítette és az üzletrészek felvásárlását kvázi ingyenessé tette - ahogy a képviselő úr is mondta - a személyi jövedelemadó törvény 1997-ig fennálló kedvezménye, nevezetesen hogy a szövetkezeti üzletrész felvásárlására fordított összeg 30 százaléka levonható volt az adóalapból. Ez a lehetőség a magasabb jövedelemmel rendelkező szövetkezeti vezetők számára állt csupán fenn, ugyanis a kiskeresetű szövetkezeti üzletrészesek a fennálló nulla kulcsos sáv miatt, amennyiben vásároltak volna is üzletrészt, akkor sem tudták volna levonni adóalapjukból.
(15.00)
Ez volt az 1997-ig fennálló, államilag támogatott üzletrész-koncentrációs lehetőség. Az üzletrész nem tűnt el, csak az üzletrész-tulajdonosi kör alakult át. A vételre szóló adókedvezmény megszűnésével az üzletrészvásárlás nem szűnt meg, legfeljebb a vételi ajánlatok és a vételi árak még megalázóbbakká süllyedtek. A szövetkezeti tagsági joggal nem rendelkező, ezáltal a szövetkezeti üzletrész feletti diszponálási joggal nem bíró külső üzletrészesek kiszolgáltatott helyzetét kívánta a kormány megszüntetni.
Az Országgyűlés 2000-ben megalkotta a szövetkezetekről szóló új szövetkezeti törvényt. Az Alkotmánybíróság mindannyiunk által ismert döntését követően a kormányzat piaci eszközök bevonását vette igénybe a kérdéskör megoldása érdekében. Az üzletrészesek egy évtizede szövetkezetekhez kötött vagyona, reményeink szerint, ezáltal aktiválható, és visszaforgatható a mezőgazdasági termelésbe.
A kormány szövetkezeti külső üzletrészre tett vételi ajánlatának folyamata kapcsán választ kaptunk a képviselő úr alapkérdésére is. A szövetkezeti üzletrésznek 1992. évi névértéke működő szövetkezetek esetében még ma is fennáll; persze hogy fennáll, hiszen a termőföldön kívüli ingatlanok és ingóságok az 1992. évi névértéküket mindenféleképpen megőrizték. Voltaképpen ez okoz most politikai feszültséget, nem lehet ugyanis többé az üzletrész névértékét leértékelve becsapni az üzletrész-tulajdonosokat. Hogy mennyire igaz a névérték megléte, azt mutatja a szövetkezetek elővásárlási jogukkal való élése. A jelenleg hatályos (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) szövetkezeti törvény szerint a szövetkezeteknek öt éven belül át kell alakulniuk.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)
