DR. PAP JÁNOS

Teljes szövegű keresés

DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Asszony! Néhány módosító javaslatomhoz szeretnék hozzászólni, amit nem támogatott a tárca, illetve a bizottságnál sem kapta meg a támogatást, de ez nem egyértelmű, mert néhány bizottságnál igen, némely javaslatnál pedig nem.
Az első módosító javaslat, amelyhez szeretnék támogatást kérni, a T/4987/11. számú javaslat, amely arról szólna, hogy a "környezetet közvetlenül vagy közvetve veszélyeztető vagy terhelő" kifejezés helyett a "veszélyeztető és terhelő" szerepel. Azt gondolom, hogy a "veszélyeztetés vagy terhelés" nem értelmezhető, mert veszélyeztet és terhel egy anyag, tehát nem vagylagos az összefüggés.
A másik, ami zavart ennél a szövegnél, hogy a termék által okozott környezeti veszélyeztetés, azt gondolom, már nem környezeti veszélyeztetés, hanem környezeti kár vagy környezeti terhelés, és ehhez kértem volna a támogatást.
Természetesen ehhez a módosító indítványhoz kapcsolódó módosító indítványt nyújtottam be, amelynek az a lényege, hogy a veszélyeztetéseket meghagytam, de a vagylagos összefüggést szeretném módosítani és a "vagy" helyett az "és" fordulatot használni, mert azt gondolom, hogy ez a helyes.
Igazából nem értem, és ha úgy tetszik, támogatom Lotz Károly módosító indítványát, amikor a terheléseket beemeli az 1. §-ba, ahol a törvény célja, hogy a veszélyeztető és terhelő tevékenységeket csökkentsük. Ha egyszer felsoroljuk, hogy "veszélyeztetések és terhelések", akkor azt gondolom, másodszor is helyes lehet, hogy a terhelés bent legyen. Tehát következetesen kellene ezt végigvinni.
A következő, és itt megint kétfelé bontom a módosítást: az hiszem, nem helyes, ha a felsorolásnál azt mondjuk, hogy kőolajtermékek, festékek, hígítók, az egyes szám lenne a helyes. Nem kaptam meg hozzá a támogatást.
A bekezdés másik részében az szerepel, hogy "a továbbiakban együtt hulladékképző termékek". Azt hiszem, hogy ezek az anyagok nem hulladékképző termékek, hanem hulladékká váló termékek, és így a helyes. Hulladékképző maga az ember azzal a tevékenységgel, amely során a hulladék bekerül a környezetbe. Tehát én itt szeretném kapcsolódó módosító indítvánnyal "hulladékká váló termék"-ként megfogalmazni, mert meg vagyok győződve róla, hogy ez a helyes.
A következő módosító indítvány, ami nem kapta meg a támogatást - nagyon érdekes dolog, itt hosszan, három pontban is felsorolja a javaslat, hogy mikor egynemű az anyag, mennyiben választható szét vagy sem. Azt gondolom, hogy attól függővé tenni, hogy hány százalékban egynemű és hány százalékban nem egynemű, teljesen felesleges, mert ilyen alapon nagyon sok kombinált termék, ami nem bontható elemeire, ettől függetlenül, hogy milyen százalékban egynemű, még nagyon káros lehet a környezetre. Tehát továbbra is azt mondanám, hogy a fizikai módon összetevőire szét nem választható anyagra vonatkozzon. A kapcsolódó módosító indítványt is úgy nyújtottam be, hogy anyagától függetlenül, és ne tegyük azt, hogy 90 százalékában vagy hány százalékban egynemű, mert ettől teljesen független az, hogy milyen veszélyt, kárt és terhelést jelent a környezetre a kombinált csomagolóanyag.
A következő módosító indítványt nagyon helyesen támogatja a bizottság és támogatja az előterjesztő képviselője is, amelyben a csomagolóeszköz szakszerű megfogalmazásáról van szó. A gondom majd ott kezdődik, amikor a csomagolóeszközt nagyon helyesen meghatározzuk, hogy mit jelent, majd később bevezet a törvényjavaslat egy olyan fogalmat, hogy "csomagolás". Igazából nem értem, mert azt gondolom, ha van egyszer egy csomagolóeszköz, akkor tudjuk, az arra szolgál, hogy egy adott terméket becsomagoljunk és ebben hozzuk forgalomba. Ha később arról beszélünk, hogy csomagolás, akkor úgy értelmezném helyesen, hogy a csomagolás egy tevékenység, amely során becsomagoljuk a terméket.
Nem értem a törvényjavaslat célját, hogy miért kell külön meghatározni csomagolóeszközt és külön azt, hogy csomagolás. Természetesen a csomagolás önmagában jelenthet egy tevékenységet, meg jelentheti magát az anyagot is, csak akkor így duplikáció van, nem kellene a csomagolóeszközt meghatározni. Azt gondolom, hogy nagyon helyesen van benne a csomagolás, csak akkor nevezzük ezt egy tevékenységnek, amely során becsomagoljuk az anyagot. Tehát így is lehet helyes. Semmi esetre sem tartanám terméknek, ha egyszer van csomagolóeszköz.
A következő módosító indítvány, amelyhez szeretném kérni az önök támogatását, a mellékletekhez kapcsolódik.
Azt hiszem, nagyon helyesen jár el a kormány, amikor a termékdíjak körét bővíti, de még helyesebben járna el akkor, ha nemcsak a termékdíjak körét bővítené, hanem a termékdíjak nagyságát, annak mértékét bővítené.
(20.20)
Én minimális bővítést indítványoztam, ami egy bizonyos előremozdulást jelent. Azt gondolom, hogy a hulladékok mennyiségét csak úgy tudjuk csökkenteni, ha a környezetre terhelést jelentő anyagoknak egyrészt minél nagyobb körét vonjuk be a termékdíjba, másrészt viszont bizony a termékdíjakat évről évre emelni kell, mert főleg a könnyű és nagy térfogatú, a környezetre veszélyt jelentő csomagolóeszközöknél egyébként nincs semmi visszatartó ereje. Tehát én szeretném kérni továbbra is, hogy ezt a minimális emelést... - ami egyébként valóban, nagyon helyesen, és én ezt köszönöm is, a tárca egybehangzó véleménye szerint egy teljesen elfogadható és minimális emelés, nyilván itt a tárcaegyeztetések során csúszott ki egy kicsit ez a látókörből. Még ennél is enyhébb növelést fogok indítványozni a kapcsolódó módosító indítványban, de még egyszer mondom, a termékdíjnak akkor van értelme, ha valamit előremutatunk, hogy igen, aki ezt a tevékenységet, ezeket az anyagokat nem csökkenti, a környezetterhelést nem csökkenti, az bizony számítson arra, hogy évről évre a termékdíj - és ha bejön majd a környezetterhelési díj, akkor az is - növekszik, másképp nincs értelme ennek a dolognak, én azt hiszem.
Ebben a körben a harmadik, de az utolsó módosító indítvány a hígítók és az egyéb oldószerek termékdíja, nagyon helyesen bejöttek ebbe a körbe a festékeknél használt hígítók és oldószerek. Én egyrészt nem tartom helyesnek, hogy csak 2003-tól vezessük be, nagyon jól tudjuk, hogy ma már vannak olyan termékek ezen a téren is, amelyek teljesen környezetbarátok, nem hagynak vissza olyan jellegű hulladékot, mint a szerves hígítóval, szerves oldószerekkel használt festékek, nem beszélve arról, hogy az ezeket a szereket, ezeket az anyagokat használó emberre is mérhetetlen veszélyt jelentenek ezek az anyagok, ma már teljesen környezetbarát festékek, hígítók és egyebek vannak a piacon.
Tehát szerintem a 2003-as indítást semmi nem indokolja, én azt szeretném, ha 2002-ben indítanánk, és rendben van, a módosító indítványnál egy 50 százalékos emelést terveztem, ezt most mérsékeltem valamennyire, és azt szeretném kérni, hogy a tárca illetékesei nyitottak és fogadókészek legyenek erre a módosító indítványra.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem