GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ebben a vitaszakaszban egy kicsit hosszabban fogok szólni, mert több indítvány tartozik ebbe a körbe.
Folytatnám azt, amit az előbb elkezdtem; több pontban is érintve van a választások körüli helyzet, valamint a hivatásos és szerződéses katonák ezzel összefüggő anyagi helyzetének a megváltoztatását jelentő szabályozás.
Az 57. pontban azt indítványozom, és ehhez kapcsolódik több pont, hogy érjük el azt, hogy ha elfogadjuk, hogy egy katona önkormányzati vagy országgyűlési képviselői tisztséget vállal és megválasztják, ebben az esetben csak rendelkezési állományba helyezzék, és ne szűnjön meg a szolgálati viszonya. Több indítvány van; attól tartok, hogy esetleg néhányat még ki is hagytam a módosítók közül.
Azt gondolom, ezt meg kellene fontolni, és ezzel kapcsolatban rendkívül fontosnak tartom azt, hogy amikor a mandátuma megszűnt, akkor vissza kell venni. Tehát ez legyen kötelező feladat.
Ennek olyan veszélyeit is látom, mivel a törvényjavaslatban szerepel korhatár, hogy meddig lehet kezdeményezni azt, hogy valakit az állomány tagjai közé felvegyenek, ha az illető, mondjuk, a mandátum lejártakor ezt fél vagy egy évvel meghaladta, előtte hiába volt bármilyen kiváló a szolgálatteljesítés során, már nem kerülhet vissza az állományba. Én tehát itt súlyos ellentmondást is érzek a törvényjavaslatban. Gondolom, ezt ki kellene küszöbölni minden körülmények között.
Az én felfogásom szerint ezen segítene az, ha rendelkezési állományba vennénk, mert akkor teljesen természetes, hogy utána folytatja a szolgálati viszonyát. Ha azt az utat választjuk, hogy mégis megszűnik, akkor viszont szükséges a másik lábát, a visszautat biztosítani a törvény erejénél fogva.
Szintén visszaköszön ez a jelölti felkérés. Azt gondolom, hogy erről itt már nem akarok többet beszélni.
Szeretném felhívni az államtitkár úr figyelmét a 64. ajánlási pontra - sajnos egyetlen bizottság sem támogatta.
Tisztelt Államtitkár Úr! A mai magyar viszonyok között nincs olyan önkormányzati képviselő, aki az önkormányzati tiszteletdíjából meg tudna élni. Tehát mellette gyakorolják a foglalkozásukat. A törvényjavaslatban sajnos az szerepel, hogy részére illetmény nem folyósítható. Tehát olyan kilátástalan helyzetbe hozzuk azt a katonát, akit megválasztottak, hogy attól kezdve az önmaga és családja megélhetése egyszerűen nem biztosított.
Erre mondtam azt az általános vitában, hogy ha azt akarjuk, hogy ne vegyenek részt, úgy, ahogy megfogalmaztuk, hogy ne legyen pártnak tagja, akkor egy paragrafussal el lehetne intézni, hogy azt mondjuk, hogy aki katonai pályára lép, az egyszer és mindenkorra állampolgári jogainak erről a részéről le kell hogy mondjon. Ezzel én nem értenék egyet, mert meggyőződésem, hogy vannak olyan települések, ahol az ott élő hivatásos és szerződéses katonák részvétele egyszerűen kívánatos, hogy részt vegyenek a helyi önkormányzatban, mert olyan nagy közösséget alkotnak.
Szeretném a figyelmüket felhívni a 68. pontra, ahol arról esik szó, hogy mi történik akkor, amikor közös megegyezéssel szűnik meg a szolgálati viszony. Ez a paragrafus azt mondja, hogy ennek nem feltétele, hogy a jogokban és a kötelezettségekben megállapodjanak. Az államtitkár úr, aki gyakorló jogász, azt gondolom, ezt átérzi, hogy mit jelent az, hogy nem feltétele.
(21.00)
Mert miféle közös megállapodás az, amikor nem állapodunk meg kölcsönösen a jogokról és a kötelezettségekről? Tehát én azt gondolom, ez az első feltétel, hogy ebben meg kell hogy állapodjanak, és ezt követően történhet meg az, hogy közös megegyezéssel megszűnik a szolgálati viszony. Minden más esetben valakit egyoldalúan elbocsátanak, megszüntetik, mert rosszul teljesítette a szolgálatát. Tehát én ebben azt érzem, hogy tulajdonképpen ki lehet cselezni, azt mondani, hogy közös megegyezéssel szűnt meg, de valójában elbocsátottak valakit.
Szeretnék még beszélni a 73-asról. Néhány éve már teljesen természetes az, hogy nemcsak férfiak, hanem hölgyek is töltenek be katonai szolgálatot. Én azt gondolom, ebből fakadóan érdemes lenne arról beszélni, hogy tartalékos állományba ne csak férfiak, hanem nők is kerülhessenek. A szövegkörnyezetet is meg kellene változtatni, mert a hadkötelezettség ma nyilván elsősorban a férfiakra vonatkozik, de amikor egy hölgy ezt a hivatást választja saját magának, akkor azt hiszem, ez számukra is nem csak presztízskérdés, hogy tartalékállományba is kerülhessenek.
Szeretnék beszélni még a 76. pontban a végkielégítésről. Államtitkár úr, töredelmesen bevallom, hogy ez nem egy megalapozott számítás következménye. Csak szeretném itt a figyelmet arra ráirányítani, hogy a törvényjavaslatban szereplő végkielégítés és a köztisztviselőkről szóló törvényben szereplő végkielégítés között ellentmondás van. Tisztelettel kértem és kérem most is a kormánypárti képviselőtársaimat, gondolják ezt végig, és ide olyan javaslatot illesszünk be, ami abba a sorba teljesen beillik - teljesen természetes, hogy ezt akkor mi támogatni fogjuk.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
