LÁZÁR MÓZES
LÁZÁR MÓZES
LÁZÁR MÓZES, a gazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Arra a nehéz feladatra kell vállalkoznom, hogy öt percben próbáljam meg elmondani a közel kétórás bizottsági vitában elhangzottakat; még akkor is nehéz ez a feladat, ha csak a többségi vélemény megfogalmazására szorítkozik a feladatom.
A bizottságban a szokásos metodika szerint először albizottságban tárgyaltuk a villamos energia törvénytervezetét, majd pedig a gazdasági bizottság ülésén igyekeztünk az ágazat főszereplőinek a képviselőit és a szakmai szervezetek képviselőit bevonni ebbe a tárgyalásba.
Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy ez a törvény, amely előttünk fekszik, mindenképpen csak egy kerettörvény, hiszen elég nehéz lenne a villamos energia nagyon szerteágazó és nagyon bonyolult rendszerét egy törvényen belül minden részletre kiterjedően szabályozni és leírni; ezért ennek a kerettörvénynek a folyományai és következményei rendkívül fontosak, és abban a bizakodásban vagyunk, hogy a későbbiek folyamán ezek a miniszteri, illetve kormányrendeletek is a megtárgyalásuk, illetve az elfogadásuk előtt rendelkezésünkre fognak állni.
Azt el kell mondani, hogy rendkívül szűk mezsgyét jelöltek ki a körülmények és az elvárások ennek a törvénynek a megalkotásában. Erre a miniszter úr részletesen utalt, szeretnék néhányat én is, amely hangsúlyt kapott a bizottságban, elmondani. Elsősorban nyilván az EU elvárásai és irányelvei; nagyon fontos, hogy 1995-ben, 1996-ban egy nagyarányú privatizáció zajlott le az ágazatban, maga a villamosenergia-rendszer struktúrája, szerkezete és tulajdonosi szerkezete most már rendkívül színes és tagolt, sok hosszú távú kapacitáslekötési szerződés van. Magának az ágazatnak, mint említettem, a vonalas jellege és a kiépítettsége rendkívül speciális. Nagyon fontos a fokozatosság, erre a miniszter úr úgyszintén utalt, és az ellátásbiztonság.
(9.50)
Itt külön szeretném kiemelni, hogy nemcsak technikai, hanem politikai és gazdaságpolitikai értelemben is fontos az ellátásbiztonság. A zökkenőmentes átállás is egy nagyon fontos követelmény, de az új elemek is - úgymint a környezetvédelem, az energiahatékonyság -, ugyanis még mindig többszörösét fordítjuk a nyugat-európai átlagnál egy termelési egység előállítására villamos energiából is. Szénbányászati szubvenciók és egyébként szociális megfontolások is vannak ebben a törvényben.
Nagyon fontos új elemeket tartalmaz a törvény, amelyekre szintén szeretnék utalni, és amelyeket rendkívüli módon üdvözöltek a bizottság többségi véleményű tagjai. Ilyen a szociális ellátás mint fogalom bevezetése. Azonban szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy nagyon nehéz ennek a gyakorlati megvalósítása, de egyáltalán a kezdeményezés üdvözlendő. Ilyen a zöldbizonyítvány bevezetése, a feljogosított fogyasztó és a közüzemi fogyasztó - ez a kétféle működő piac következménye -, a megújuló források erőteljes preferálása és a független rendszerirányító mint egészen új elem megjelenése. Ezeket a bizottság tagjai többségében üdvözölték.
Nem tartjuk jónak ugyanakkor, a többségi vélemény megfogalmazói, hogy az importnak és a hazai felhasználásnak van egy kötelező aránya a törvényben. Mi azt gondoljuk, hogy legyen nagyobb a mozgástere az államnak, ezért célszerű lenne ebben az esetben, természetesen a szabályozást alapvetően meghagyva, de kivenni a törvényből. Konkrétan erre az 50 százalékos megkötésre utaltam. Elhangzott a legnagyobb cég vezetője részéről, hogy az importtal kapcsolatban vannak még bizonyos technikai feltételek megteremtésére irányuló kezdeményezések, mert anélkül gondok jelentkeznek.
Az átállási költség elég nehezen meghatározható költség, 27 és 103 milliárd forint közé teszik az előterjesztők. Mi azt szeretnénk elérni, és gondolom, ebben partner mindenki, hogy ezt minimalizáljuk. Ugyanis a fogyasztókat terheli ez a költség.
Nagyon fontos eleme ennek a törvénynek, hogy törekszik arra, hogy a hazai élet- és versenyképes cégeket, függetlenül attól, hogy állami vagy magántulajdonú, igyekszik megtartani.
A további tulajdonosi koncentráció irányába is erőteljes lépéseket tesz a törvény, mert elég riasztó ma már a villamosenergia-szektor tulajdonosi koncentrációja. A Magyar Energia Hivatalra csak annyiban térnék ki, hogy mi korábban azt javasoltuk, hogy tartozzon a parlament alá, de elfogadjuk ennek a hivatalnak a korábbi szerkezetben lévő felállását, ugyanakkor elfogadjuk azt is, hogy megerősödött a törvény szerint. A verseny mindenhatóságába vetett hittel végeredményben ez a törvény szakított, mert a verseny nem cél, hanem egy eszköz.
Tisztelt Ház! A bizottságunk 15:9 arányban a törvényt általános vitára alkalmasnak tartotta, és elfogadásra javasolja. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)
