LÁNYI ZSOLT
LÁNYI ZSOLT
LÁNYI ZSOLT (független): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Független képviselőként először szólalok meg itt a parlamentben mint másodrendű állampolgár, de muszáj pár szót szóljak ezzel az interpellációval kapcsolatban, amelynél nem került elfogadásra a miniszteri válasz, és amelyet ma sem tartok elfogadhatónak. Azért, mert egy kisgazdapárti miniszter mondta, akinek most már lassan csak pár hónapja van hátra. És ha három és fél évig miniszterkedett mint kisgazda, akkor azoknak az embereknek, annak a szavazóbázisnak, amelynek legnagyobb része sajnos muszos volt, az úgynevezett kulákok, kulákfiatalok, a megbízhatatlanok, akik nemcsak hogy fegyvert nem kaptak a kezükbe, hanem megaláztatást kaptak, megszégyenítést kaptak, erkölcsileg és anyagilag meg akarták semmisíteni az egész parasztságot, a kisbirtokkal rendelkező parasztságot, ezt a tendenciát miniszterségének első hetében kellett volna jóvátenni. Az első hetében kellett volna ezzel foglalkozni, nem pedig gyenge magyarázatokkal, belekeverve fű-fa-virágot, most, a szezon végén így nyilatkozni!
Szégyellem magam (Dr. Szabó János: Szégyelld is!) mint Lányi Zsolt, szégyellem magam mint kisgazda, aki '45 óta a parasztemberek érdekeit képviselem. És nagyon-nagyon szeretném, ha a parasztembereknek végre igazságot szolgáltatnának, akik a kenyeret és az életet adják ennek a népnek, és a magyar fiatalokat, akiket meggyaláztak és megszégyenítettek, legalább egy kisgazda miniszter támogatta volna!
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a függetlenek és a MIÉP soraiban.) (Lányi Zsolt leülés közben: A kurva anyádat...)
