KOVÁCS KÁLMÁN
KOVÁCS KÁLMÁN
KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Az ön válaszát (Közbekiáltások a Fidesz soraiból. - Az elnök csenget.) nem tudom elfogadni sem szakmai, sem erkölcsi okból.
Tisztelt Képviselőtársaim! Pont ugyanilyen minősíthetetlenül élvezték, amikor Torgyán József ügyében (Dr. Boros Imre: Eltér a tárgytól! - Közbeszólás az MSZP soraiból: Így van!) ugyanezt az interpellációt vagy tartalmilag ugyanezt feltettem. (Taps az MSZP soraiból. - Zaj. - Közbeszólások a Fidesz soraiból.) A miniszterelnök úr akkor természetesen Torgyán urat jelölte ki a válaszadásra, azóta a magyar mezőgazdaság soha nem látott mélységben van (Dr. Kosztolányi Dénes: Az SZDSZ van soha nem látott mélységben! - Felzúdulás a kormánypárti padsorokban.), és a miniszter úr sincs már itt.
Amiről a miniszter úr beszél, az az apparátus tapasztalata, amiről mi beszélünk, az a betegek és az orvosok tapasztalata a kórházban.
Ami pedig az erkölcsi oldalát illeti a dolognak: egy azóta is köztiszteletnek örvendő tanárom jó harminc évvel ezelőtti gondolata jut eszembe (Molnár Róbert: Nem tanultál tőle semmit!), ő a Sztálin-kultusszal kapcsolatban azt mondta (Dr. Répássy Róbert: Vége! - Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.): soha ne feledjék, aki életében szobrot állít magának (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Idő!), az nem bízik az utókor ítéletében!
Köszönöm. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiból.)
