LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Immáron hetedik éve húzódik 1082 lakiteleki részarány-földtulajdonos tulajdonjogának a bejegyzése a kecskeméti földhivatalban. Az elhúzódó tulajdoni rendezést kiváltó ok még egy tizenhárom évvel ezelőtti szerződésben rejlik. Akkor a földeket használó Szikra Termelőszövetkezet öntözésfejlesztési beruházást hajtott végre 1388 hektárnyi területen, s ennek finanszírozása érdekében 32 millió 100 ezer forint hitelt vett fel az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Részvénytársaságtól. 1988 januárjában a bank erre a földterületre jelzálogjogot jegyzett be, véleményünk szerint jogellenesen, mivel ezek a földek nem a termelőszövetkezet, hanem a tagok tulajdonában voltak. A kárpótlást és a részaránytulajdont elrendelő törvények után a részarányföldalapba kijelölt területek tehermentesítése nem történt meg. A részarány-tulajdonosok felé ezt a terhet úgy jelenítették meg, mint a föld értékét növelő beruházást, aminek a kifizetését - hektáronként 20 240 forintot - vállalniuk kellett.
1993-ban megindult a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet felszámolása. A felszámolási eljárás során a felszámoló a szövetkezet valamennyi mobilizálható vagyontárgyát értékesítette. A felszámoló eladta mind az öntözőberendezés szivattyútelepét, mind pedig a vízkijuttató forgódobos öntöző részegységeket. Mivel a leszerelt és üzemképtelen öntözőrendszer nem képviselt valós értéknövekedést, a legtöbb gazda nem volt hajlandó kifizetni az értéknövekedés címén rájuk kirótt hektáronkénti 20 240 forintot.
A felszámoló és a gazdák közötti perben a bíróság a gazdáknak adott igazat. A megkérdezett igazságügyi szakértők egyöntetű véleménye szerint ugyanis a kérdéses földterületen semmilyen értéknövelő tényező nem fejtette ki a termésnövelő hatását. Csupán annyi történt, hogy a szövetkezet felszámolója a bank követeléseinek egy részét az adósság keletkezésében teljesen vétlen új földtulajdonosokra hárította át. A bírósági döntés után az értéknövelési összeget már nem követelték a gazdákon, viszont változatlanul ott volt a földeken a jogellenesen bejegyzett jelzálogteher.
Interpellációs kérdésemre adott válaszában Vonza miniszter úr arra hivatkozott, hogy a földkiadási határozatok ellen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a jogosultak sajnálatos módon nem éltek fellebbezési jogukkal. Most legfőbb ügyész úr válaszát várom ebben a kérdésben.
Köszönöm szépen. (Taps az MDF soraiban.)
