DR. CSAPODY MIKLÓS
DR. CSAPODY MIKLÓS
DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A Széchenyi professzori ösztöndíj, bár annak idején számos bírálatot váltott ki - főként érthetően azok részéről, akik nem részesültek benne -, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A professzori ösztöndíjjal kiegészített oktatói-kutatói jövedelem már elérte azt a szintet, amely valóban lehetővé tette, hogy egy vezető egyetemi oktató kizárólag tudományos munkájára összpontosíthasson a mindennapi megélhetési gondok helyett. Az ösztöndíj végeztével leadott kutatási beszámolók pedig igazolták, hogy a díjazottak túlnyomó része lelkesen és komolyan dolgozott, így számos könyv és tankönyv, jegyzet és a magasabb tudományos fokozat elnyeréséhez szükséges fontos tudományos mű készült el ennek a támogatásnak a keretében.
Az ez évi bérrendezések a felsőoktatásban csak a tanársegédi, adjunktusi körben jelentettek valódi javulást, amit természetesen magam is igen nagyra értékelek. Ez a rendezés azonban az docensek és az egyetemi tanárok esetében - főként a több nyelvvizsgával is rendelkező, igen magasan kvalifikált oktatóknál -, furcsa, de így van, legfeljebb 2-3 ezer forintos béremelkedést hozott. A Széchenyi professzori ösztöndíj emellett lehetővé tette azoknak az eszközöknek - például drága szakkönyveknek, számítástechnikai berendezéseknek, az internetnek - az otthoni beszerzését és használatát is, amelyek a színvonalas munka elengedhetetlen feltételei.
A Széchenyi professzori ösztöndíj pozitív hatása abban is megmutatkozott, hogy elejét vette, legalábbis csökkentette az egész ország számára rendkívüli értéket jelentő szürkeállomány külföldi munkavállalását is. A professzori ösztöndíj megszűnése az említett vezetői, oktatói, kutatói körben a havi jövedelemnek mintegy a felére való csökkentését is jelentette, ami a továbbiakban megnehezíti a tudományos tevékenységet is. Örvendetes lehetőség a professzori ösztöndíj utódaként létrehozott Széchenyi-ösztöndíj is, ez azonban csak docensek számára, korhatárral mintegy harmadakkora anyagi lehetőséget biztosít.
Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásommal a tudománypolitikának egyik jól ismert és fontos kérdését szerettem volna a tisztelt Ház figyelmébe ajánlani, melyet miniszter úr is jól ismer. Azt, hogy a világhírű magyar felsőoktatásra és tudományos életünk nemzetközileg is elismert teljesítményeire való tekintettel, a költségvetés teherbíró képességének ismeretében szükség és talán lehetőség is volna arra, hogy a kormány a Széchenyi-ösztöndíj megtartása mellett a Széchenyi professzori ösztöndíjat is visszaállítsa; vagy bármilyen, a tudományos életünk minőségéhez és az azt alkotó jeles kutatók, oktatók teljesítményéhez méltó olyan anyagi megoldást és forrást találjon, ami a jövőben nem csökkenti, hanem emeli az anyagi lehetőségeket, az anyagi elismerést, s ezzel a tudományos tevékenységet is preferálja, szorgalmazza mindnyájunk javára.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
