KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Meglehetősen furcsa, hogy többségi és kisebbségi véleményt egyszerre képviselek, tudniillik az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság egyetlen szavazattöbbséggel általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényt, mégis azok nevében szólok, akik a másik oldalon szavaztak. A többségi vélemény képviselői nem tartották szükségesnek, hogy külön előadót állítsanak.
A kisebbségi vélemény szakmai ellenvetéseken és kételyeken alapul. Természetesen ezek mögött a szakmai ellenvetések mögött ott van az elmúlt négy esztendő, ott van az a tapasztalat, hogy a büntető joganyag minden egyes módosítása együtt járt a szigorítással, és természetesen az a tapasztalat is, hogy a büntető joganyag változtatásainak célszerű, talán szükséges is követnie a közvélekedés igényének a módosítását is, de a mi meggyőződésünk szerint a büntető joganyag módosítása soha nem kerülhet a közvélemény nyomása alá - akkor akasztgatnánk -, de nem is szakadhat el tőle teljesen.
Négyet szeretnék kiemelni a kifogásaink közül. Az elsőt már említettem; mindig is kételkedtünk abban, hogy a büntető joganyag egyirányú fejlődése, a szigorítás vajon előrelépés-e, és az az elrettentés, amelyre az előterjesztők mindig hivatkoznak, vajon megfelelően hatékony-e. (Dr. Hende Csaba: Igen, az!) Nagyon tudnánk örülni, hogyha független szakértők megvizsgálnák az ilyen irányú módosítás hatékonyságát, és megvizsgálnák például azt, hogy ha a különböző súlyú bűncselekmények büntetési tételei gyakorlatilag összeúsznak, mert egyes bűncselekmények büntetési tételei fokozatosan emelkednek, másoké pedig nem emelhető, akkor nem toljuk-e el a bűnözést a súlyosabb bűncselekmények felé.
(9.40)
Gyakorlott és szomorkás ügyvédek azt szokták mondani, hogy ha ma valaki megerőszakol egy kiskorú kisleányt, akkor már egyúttal meg is öli, mert a büntetőtétel nem lényegesen magasabb. (Dr. Hende Csaba: Ez nem így van.)
Az államtitkár úr és az ülésünkön részt vevő főosztályvezető úr részletesen beszélt a bűnszervezet és bűnszövetség fogalmi viszonyáról. A főosztályvezető úr véleménye többé-kevésbé meggyőző volt, és az államtitkár úr is erről részletesen beszélt. Nem kívánok szembemenni azokkal az európai, sőt világszerte érvényes elvekkel, amelyekre az államtitkár úr hivatkozott, legfeljebb azt a meggyőződésemet fejezem ki: lehet, hogy fog még a világ is másképp gondolkodni. Mindenesetre a bűnszervezet keretében elkövetett bűncselekmény, illetve a bűnszervezetben való részvétel fogalmi distinkciója még most sem tűnik teljesen meggyőzőnek; erről talán a módosító indítványok során érdemes lenne eszmét cserélünk.
Amit nagyon fontosnak tartunk, az a korrupcióellenes harc és a Btk. Világmegváltó törekvésekkel találkozunk évek óta, ilyen a vagyonnyilatkozat; mondhatnám azt, hogy a vagyonnyilatkozat hatékonyságára Rigler képviselő úr és az ARÉV története ékes bizonyítékként szolgál. A vesztegetés, a Btk. tényleg a lényegről szól, és ezért nem tudom, hogy a hatályos 32. §-ból miért maradt ki az állami szerv a felsorolásból. Erre lehet etimológiai érveket mondani és használati gyakoriságot a joganyagokban, de ez a számomra nem érv. Mint ahogy nem nyugtat meg az sem, hogy az előterjesztő szerint a gazdálkodó szervezet fogalma azonos az állami szerv fogalmával, ebben az esetben a gazdasági szervezet nem szerepel a Btk.-ban, amit enyhén szólva hibának tartanék, a társadalmi szervezet pedig benne maradt. Azt gondolom, senki nem kételkedik abban, hogy a korrupció által legjobban fenyegetett terület a hivatali terület. A hivatali vesztegetés benne van a Btk.-ban, de alacsonyabb büntetési tétellel, mint a másik kettő. Tessenek már meggondolni, hogy hol van az igazi veszély!
Az államtitkár úr hivatkozott arra, hogy a mentelmi jog alvóvá teszi az elévülési időt. Én ezzel elemi jogérzékemmel egyetértek, ugyanakkor mocorog bennem a gyanú, hogy sok minden mással együtt megnyílik a dossziégyűjtés és a mögötte megbúvó politikai manipuláció lehetősége. Nagyon szeretném, ha a gyakorlat az ellenkezőjéről győzne meg.
Végül: a bizottsági ülésen is elhangzott, megismétlem, felmerült, hogy ha megnyílt a Btk., miért nem lehetett meghallgatni a legfőbb ügyész kérését, aki kezdeményezte az igazságügyi tárcánál a gyűlöletbeszéd büntethetőségét. Erről képviselőtársaim részletesen fognak szólni. Hic Rhodus, hic salta - azt hiszem, idő van arra, hogy az állampolgári és legfőbb ügyészi elvárásra válaszoljunk.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
