VINCZE LÁSZLÓ
VINCZE LÁSZLÓ
VINCZE LÁSZLÓ (FKGP): Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársaim! A kulturális értékek felnőttek körében történő mind szélesebb körű terjesztésének kérdése, a felnőttek szakmai tudásának képzése, ennek intézményesítése a magyar társadalmat és a mindenkori törvényhozást régóta foglalkoztatta.
Röviden tekintsük át a felnőttképzés legutóbbi történelmét! A XIX. század végén egyre gyakrabban hangzott el a népnevelés fogalma, amely az iskolázatlan rétegek egészének művelődését foglalta magában. Tudatosabban az új polgári társadalmi rend megteremtésének elősegítése, valamint a tömegek felvilágosítása és tudatformálása volt a fő cél. Az Eötvös József vezette vallási és közoktatásügyi minisztérium akkori nézete szerint a felnőttoktatás egyedül a társadalomra tartozik. Az első világháború után a húszas években a konzervatív kormányok törvénnyel szabályozták az iskolán kívüli népművelést. Felsőoktatáson értették és oda sorolták a műkedvelő színjátszást, a leventemozgalmat, a népfőiskolát, a nyári egyetemeket, de fontos színtere volt a parasztság képzésének a gazda- és gazdasszonyképzés is. Ezek a törekvések egyre komolyabb eredményt és előrelépést jelentettek a műveltségben történő előrehaladás tekintetében.
A második világháború után azonban, 1947-től az akkori rendszer tudatosan elsorvasztotta a gazdaképzést, gazdasszonyképzést. Nagyon fontos felnőttoktatási keretet adott a TIT, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, mely mind a mai napig színvonalas tanfolyamok és előadások lehetővé tételével a műveltség gyarapításának komoly színtere.
A rendszerváltást követően a piacgazdaságra való áttérés új elvárásokat fogalmazott meg, és kiemelten épített és épít a felnőttképzésre. Az elvárásoknak akkor lehet megfelelni, ha új szemlélet érvényesül. Ma már mindenki tudja és ismert szlogen az egész életre szóló tanulás. Fontos dolog a tanulási képességek és készségek megszerzése, mely később önálló ismeretszerzésre teszi képessé ezen tudás elsajátítóit. A gyorsuló technika, az életvezetés változásának folyamatossága, a felnőttek gazdaságban betöltött szerepe, annak javítása lehetővé kell hogy tegye munkavállalói pozíciójuk erősítését. Ehhez kell az államnak hathatós segítséget nyújtania, alapvető cél a munkaerőpiacon történő jobb lehetőségekhez jutás megragadása. Az iskolarendszeren kívüli képzés bonyolítása történik állami, valamint magánúton is. Magát a képzés fő lényegét a piaci igények határozzák meg. Olyan szolgáltatást kell a képzésnek nyújtania, amely javítja az abban részt vevők munkaerő-piaci helyzetét, ehhez a képzéshez a hallgató cége, munkahelye is szívesen hozzájárul.
A törvény előkészítése úgy tudom, hogy nagy társadalmi és szakmai előkészítésen, felméréseken, vizsgálatokon és vitán ment keresztül.
A jelenlegi helyzet szerint nagyon nehéz és súlyos örökséget kell ledolgozni az európai átlaghoz képest. Például az általános műveltség terén a lakosság írás-olvasás készségének felmérése a 16-60 éves korosztály körében 30 százalékos funkcionális analfabetizmust jelent. Ez a szám megdöbbentő. De elég csupán jelezni azt, hogy minden harmadik ember az olvasást részben tudja csak saját maga értelemszerűen elvégezni.
Stratégiai kérdés tehát az alapkészségek fejlesztése, valamint az alapműveltség gyarapítása is. Erre a feladatra az állam normatívát biztosít, közel 1 millió embert kell majd ebbe a feladatkörbe bevonni.
(19.30)
A képzőközpontokban jelenleg folyó szakmai képzés igazodik a munkaerőpiac igényeihez, segíti a munkanélküliek munkába állását. Erre pályázhatnak az önkormányzatok a területi lefedettségük alapján is.
A világbanki programok a technikai eszközök beszerzésében sokat segíthetnek. Fontos dolog a felnőttképzésben jártas szakemberek képzése, hiszen ők a specialistái a felnőttképzésben alkalmazandó eljárásoknak. A mindenkori programok az ellátandó feladatokból indulnak ki. Nagyon fontos ismerni, hogy milyen ismeretek elsajátítására van szükség. A felnőttképzésnek alkalmazkodó és rugalmas rendszernek kell lennie, mely előremutat, és a munkaadó, valamint a munkában álló nemcsak jelen, hanem jövőbeni igényeit is kielégíti.
Az elméleti és gyakorlati képzés a szakmai képzés területén belül együtt kezelendő. Fontos szereplői a képzésnek és segítségre szorulnak a tartós munkanélküliek, ezen belül a pályakezdő fiatalok, a hátrányos helyzetűek, a megváltozott munkaképességűek, a rehabilitálandók.
A regionális munkaerőközpontok által szervezett tanfolyamokon több mint harmincféle szakmát tanítanak. Az oktatás - mely több mint hétezer különféle tanfolyamon is folyik - hatékonysága igen jónak mondható, hiszen az eredményesség közelíti a 90 százalékot, van, amikor meg is haladja ezt.
Jó az ilyen jellegű tanfolyamok létszámmegtartó képessége is. Ennél is fontosabb, hogy a felnőttoktatásban részt vettek közel 60 százaléka abban a szakmában el is helyezkedik, ahol a képzést kapta. A jövőben az emberi erőforrások felértékelődnek, tehát aki az oktatásra fordítja a pénzét, az jól teszi.
Nézzük meg tehát, hogy milyen lehetőségeket és milyen segítséget nyújt a törvény. A felnőttképzési törvény letéteményese a felnőttképző központ lehet, ezek mintegy decentrumok lehetnek a humán erőforrások képzésében. Fontos képzést bonyolítanak le a népfőiskolák is.
Az egyik alapvető követelmény a törvénnyel kapcsolatosan az EU-val kapcsolatos harmonizáció. Itt főleg ügyelni kell a különböző rétegprogramok megvalósítására.
Kiemelten fontos terület a magyar vidék szempontjából a mezőgazdaság szereplőinek, a családi vállalkozásoknak képzésbeni helyzetbe hozása. A különböző tanfolyamok elvégzése alapfeltétele lesz majd az EU-csatlakozáskor a magasabb szintű pénzügyi támogatások igénybevételének. A szakszerű gazdálkodás hatékonysága megkívánja a szakmai ismeretek folyamatos gyarapítását, a gazdálkodásra vonatkozó nyilvántartások vezetését és a könyvelések bizonyos szintű ismeretének elsajátítását is. Hasonlóan fontos terület a szociális képzés fejlesztése, mely összefügg a lakosság korösszetételével is. A helyi igényekre támaszkodnak az intézményes keretek, úgymint a dolgozók általános iskolája és a dolgozók gimnáziuma is.
Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A jelenlegi kormányzat kiemelkedő szerepet vállal akkor, amikor az oktatásra költ. Mindenki tudja, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődési csoda végbement már az elmúlt évtizedekben Japánban vagy esetleg Koreában. Az ottani emberek tudásuk fejlesztésével érték el a jelenlegi szintet. Mi, magyarok sem vagyunk más népeknél rosszabbak.
Az informatikai társadalom fejlesztésére is sokat áldozott a kormány, megjelent a teleházprogram, melynek segítségével a legkisebb településeken is hozzá lehet férni a korszerű technikához, az ismeretekhez: számítógép, internet, fax s a többi található ezeken a helyeken. Választókörzetem legtöbb települése is megkapta ezt a lehetőséget, természetesen állami segítséggel.
Bátran állíthatom, hogy a kormányprogram szándéka, mely szerint az oktatás kiemelt ágazat, jónak bizonyult. A felnőttképzés vonatkozásában tehát elmondható, hogy Klebelsberg Kunó minisztersége óta ekkora mozgás nem volt, sőt törvényi szabályozás sem volt mind a mai napig.
A törvényjavaslat fő erényei a következők. A meglévő intézményeket hatékonyabb irányba igyekszik szabályozni. A nemzetközi irányokra is figyelemmel, teljes körűvé teszi a nyilvántartást. A felnőttek által igénybe vett képzési szolgáltatások a regisztrációban szereplő intézményekben történhetnek meg. Megteremti a nyilvántartás egységesítését és láthatóságát. A minőségvédelmi rendszer egyúttal szolgálja a fogyasztók védelmét, de új támogatási forrásokat is megnyit. Ezáltal javul a foglalkoztatottság, a versenyképességünk, és az életmódbeli feszültségek kezelhetőbbé válnak. Fontos az időbeli ütemezés, mely alapján 2003-tól új pénzügyi források is megnyílnak.
Lényeges dolog, hogy a törvény kapcsolódik más rendelkezésekhez. Ilyenek a szakképzési hozzájárulásról szóló, a képzési fejlesztési támogatásról szóló törvény, de lehetővé válik majd a személyi jövedelemadó-kedvezmény igénybevétele is. Szakmai testületként kívánja működtetni a felnőttképzési akkreditációs testületet. Komoly szerepe lehet az országos felnőttképzési tanácsnak is.
A nemzeti felnőttképzési intézet funkciója meghatározott a törvény szerint, amely majd lehetővé teszi a nemzetközi módszerek és eljárások magyarországi alkalmazásának felgyorsítását is.
Tisztelt Ház! A felnőttképzési törvény kerettörvény jellegű, amely a későbbiekben megjelent miniszteri rendeletekkel válik teljessé. A keret jelleg kellő rugalmasságot és hatékonyságot biztosít a mindenkori értékekhez való igazodásra.
Remélem, hogy a felnőttképzésben részt vevő állami, egyházi, civil szervezetek és más szereplők, résztvevők hatékony munkája hozzájárul egész nemzetünk, országunk és magyarságunk szellemi és gazdasági gyarapodásához. Ez lehet alapja a ma és a jövő fejlődésének. Ez jelenthet a mában realitást, a jövőben bizalmat és optimizmust.
A felnőttképzési törvényjavaslatot jónak tartom, támogatását javasolom a Független Kisgazdapárt frakciója és jómagam nevében.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
