DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon ritkán van alkalmunk az Országgyűlésben a civil szervezetek tényleges állapotáról igazán mélyenszántó vitát folytatni, és ezért minden olyan kis mozzanatot üdvözölni kell, amely valamennyire az önszerveződést segíti.
Én pusztán azért szólaltam fel, mert mostanában nem erről a finanszírozási oldalról, de más szempontokból foglalkoztam a civil szervezetekkel, és szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy elég rosszul áll azért a rendszerváltás tizenharmadik évében a civil szerveződés ügye. Ahhoz képest, ahogy ez megindult szinte együtt, majdnem megelőzve a többpártrendszer kialakulását - a '89-es törvényekkel, a februári egyesülési törvénnyel, a '89 márciusi gyülekezési törvénnyel vagy a sztrájkjogról szóló áprilisi törvénnyel és másokkal -, az utóbbi években egy visszaesés tapasztalható véleményem szerint.
A szervezetek száma megnőtt, de az önszerveződési képesség a magyar társadalomban nem elég, és sok esetben túl nagy a függés a mindenkori hatalomtól, az Országgyűléstől, az önkormányzattól. Sok esetben az önkormányzatok által eredetileg jóindulattal létrehozott ernyőszervezetek a többi civil szervezetet átpolitizálják.
Tehát azt gondolom, hogy ez a módosítás nagyon fontos, de a következő ciklus elején valami nagyon nagy lépést kell tenni azért, hogy ez az önszerveződés, ami a rendszerváltás egyik legnagyobb vívmánya volt, és az utóbbi 5-6 évben mintha visszaesni látszana, még több bátorítást kapjon, akár úgy, hogy a mecénások még nagyobb ösztönzést kapjanak arra, hogy a civil szerveződéseket támogassák, akár úgy, hogy más módon az állam ezeknek a kezdeményezéseknek az elindulását támogassa, vagy hogy ezek az anomáliák, amelyek voltaképpen egy-egy alapítvány működését pillanatok alatt lehetetlenné teszik, csökkenjenek.
Köszönöm szépen, éppen két perc volt.
