HALÁSZ JÁNOS
HALÁSZ JÁNOS
HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Géczi József képviselőtársunk az önszerveződésről beszélt. Nem értek teljesen egyet a véleményével ebben a formában, ilyen rövid idő alatt kijelentett mondatok voltak ezek. Nincs időnk most ezt megvitatni, lehet, ha lenne, egyet is tudnánk érteni.
(23.20)
Igen, alapvetően van probléma az önszerveződés bátorításával, a jogalkotás területén is. Talán elindult valami ebben az évben, kihasználva azt is, hogy 2001 az önkéntesek éve az ENSZ szerint is. Magyarországon is alakult nemzeti bizottság, civil szervezetek alakították meg, és készültek anyagok a különböző jogszabályok változtatása tekintetében is. Tárgyalt már az ügyről a társadalmi szervezetek bizottsága, tárgyalni fog még az idén is erről. Érdemes arra készülnünk - ez nyilván áthúzódik a következő ciklus elejére -, hogy ezeket a javaslatokat a törvényalkotásban is vegyük figyelembe; ezek mind az önszerveződés, az önkéntesség kérdéseit segítenék, és sok mindent tehetnénk ebben. Ez adott esetben nemcsak a direkt finanszírozás, hanem a törvényeken keresztüli és áttételes segítése ennek a dolognak, de szerintem is kulcskérdés.
Lezsák Sándor beszélt arról a sok anomáliáról, ami a magyar civil világot, és elsősorban az alapítványi világot sújtja a jogszabályok hiánya miatt, éppen az átalakulások tekintetében is. Szerencsére az Igazságügyi Minisztérium már több mint egy éve elkezdte azt a munkát, amely éppen ezeket változatná meg - erről is sokat tárgyaltunk persze a bizottságokban. Elkészült az a javaslat, amit az igazságügy-miniszter asszony be is nyújtott, és a Ház előtt van - ez ezt a kérdést meg fogja oldani, hiszen ha önmagában nem is, de módosító indítványokkal a bent nem lévő részletek is még mind kezelhetők. Ez a társadalmi szervezetek és alapítványok egyes jogszabályainak változása, talán hasonló címet viselő törvényjavaslat, itt van a Ház előtt. A kettő együtt, ha összeér és elkészül, talán így is tud segíteni.
Hogy hány évig visszamenőleg legyen ez a nyilvánosság, ezt módosító indítvánnyal bizonyára érdemes lenne pontosítani. Azt gondolom, a világháló elbírja ezt, tehát ha most elkezdjük, akkor mindig legyen rajta, ne csak az utolsó öt év, hanem mindegyik. Hogy visszamenőleg szükséges-e vagy nem, ebben nem vagyok biztos, de amiatt nincs nagy akadálya ennek, mert amelyik ilyet kapott, mindegyik civil szervezetnek nyilvánosságra kellett hozni, tehát akár ez is belefér a véleményem szerint. Ha van ilyen módosító indítvány, bizonyára megfontolják az előterjesztők ezt a pontosítást.
A Horn Gábor által elmondott dolgok is nagyon fontosak. Látva, hogy a közalapítványok kapcsán megvan ez az egy év lehetőség, és nyilván azt nem akarjuk, hogy ez két évre változzon, és mivel gyakorlatilag úgy működik a civil szféra, ahogy jeleztem is, hogy a kiemelkedően közhasznú - ha már van ilyen kategória, és van - alapítványok, szervezetek és a közalapítványok teljesen hasonló munkát végeznek, és az ombudsmani jelentés is ezt támasztja alá, én magam azt gondolom, ez az egy év a kiemelkedően közhasznú szervezetek esetén nagyon fontos. Én nagyon szeretném, ha ez így maradna, és ezt így fogadnánk el.
Viszont amit ön mondott, az is megfontolandó - és ha ilyen módosító indítvány érkezik, azt gondolom, megfontolás után támogatható -, hogy a közhasznú szervezetek és az ilyen minősítést nem kapottak esetében pedig ez legyen két év. Valóban én is érzek ott egy fontos dilemmát, hogy a helyi, tényleg fontos tevékenységet végző szervezeteknél sem kell már három évet várni, látjuk a gyakorlat alapján, hogy elég lehet a két év is; egyfajta, mondhatom így, kompromisszum is lehet a dologban, és az alapjavaslatunk elvét sem sérti. Remélem, a részletes vita során lesz majd ezen dolgok pontos megvitatására is lehetőségünk.
Köszönöm szépen a véleményeket és a figyelmüket.
