DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): ...ami lehet, hogy egy kicsivel túl fogja lépni a kétperces keretet, bár igyekszem önmegtartóztatást gyakorolni.
Tulajdonképpen amiért szót kértem, az az, hogy az elhangzott álláspontok ismeretében némi borúlátással kell e törvényjavaslat sorsa elé néznünk, és azt gondolom, nem jó, ha szó nélkül hagyjuk és itt befejezzük az általános vitát, bár nyilván a törvényjavaslat sorsa ezzel még feltétlenül nem dőlt volna el.
Az ismételt megszólalás lehetőségével azért élek, mert szeretném arra kérni az igen tisztelt szocialista és szabad demokrata frakciókat, hogy legyenek egy kicsit rugalmasabbak e törvényjavaslat sorsának a kezelésénél. Tudniillik nem az a probléma itt most számomra, hogy a felszólalásokban megfogalmazódtak ellenvélemények, megfogalmazódtak az egyes megoldással kapcsolatban kritikák; itt jó néhány részletkérdés is fölmerül, mert hiszen egy ilyen vitának természetes része, és azt gondolom, a vita akkor jó és akkor szolgálja megfelelően a funkcióját, ha ezeket az érveket meghallgatjuk kölcsönösen, és végiggondoljuk, hogy tudunk-e egy kétharmados törvény megalkotása érdekében közelebb jutni egymáshoz. Inkább az zavart, hogy az összefoglaló vélemény egy ellentmondást nem tűrő elutasítás volt számomra, ami - ha ez valóban megingathatatlan álláspont, és nem retorika - valóban nagyon szerencsétlen dolog lenne. Fontosnak tartom rámutatni arra, hogy ha e miatt a sziklaszilárd szembenállás miatt ez a törvény nem születne meg, akkor mi minden hátránnyal járna ez együtt.
(18.00)
Most járjuk végig egy kicsit közösen azt, hogy ha ez a törvény nem születik meg - csak azért, hogy ne szülessen meg, teszem hozzá, amit én nagyon sajnálnék -, akkor mi történik.
Itt szóba került bizonyos nyomozati hatáskört kapó szervek - akik időközben a korábbi ombudsman-törvény megszületését követően nyomozati hatáskört kaptak - jogkörének gyakorlása, és az, hogy ezt miként gyakorolhatják, miként nem. Azt hiszem, az nyilvánvaló, hogy az ügyészség abban az esetben, ha ez a törvény nem születik meg, teljes mértékben, teljes körben és nyomozati tevékenységét illetően is kiesik az ombudsmanok felügyelete alól. Akarjuk ezt? Nem akarjuk - én legalábbis és a Fidesz-Magyar Polgári Párt nem ezt akarja.
Vagy például mi történik akkor a vám- és pénzügyőrség, mi történik akkor az APEH nyomozati tevékenységet vizsgáló cselekvőségei tekintetében? Legalábbis jogértelmezési vitává válik az, hogy az ombudsmanok ezekben az ügyekben milyen ellenőrzési jogkört gyakorolnak. Akarjuk azt, hogy ez vitakérdés legyen, vagy pedig szeretnénk, hogy ezt törvény, egy kétharmados törvény szabályozza? Mert az, ha ebből vitakérdés keletkezik, akkor az alkotmányos jogok érvényesülése fog sérülni, az állampolgárok jogkeresése fog hátrányt szenvedni, hiszen az fog történni, hogy az országgyűlési biztosok esetleg fel akarnak majd lépni ezeknél a szerveknél, és ezek a szervek különböző jogértelmezési kérdésekkel, az államtitokra vonatkozó törvényre hivatkozással adott esetben el fognak zárkózni információk adásától. Erről majd lehet vitatkozni az adott szerveknek és az ombudsmanoknak, de ebből nem lesz állampolgári jogok hathatós védelme. Nem ezt szeretnénk.
Vagy itt van a törvénynek az az eleme, amelyik a közigazgatási jogorvoslat fogalmát akarja szűkíteni, pontosítani, értelmezni. Az nem mindegy, hogy megszületik-e ez a rendelkezés ebben a törvényben vagy sem, mert most jól tudjuk, hogy nemegyszer vitára adott okot, előfordult, hogy közigazgatási szervek megtagadtak közreműködést ombudsmani ellenőrzéssel kapcsolatban arra hivatkozással, hogy az államigazgatási eljárási törvényben szereplő összes jogorvoslat nincs kimerítve, és egyes közigazgatási szervek ide értik a maguk gyakorlatában a közigazgatási határozatok bíróság előtti megtámadását is, amelyek azért évekig el tudnak húzódni, tisztelt képviselőtársaim.
Most lehet itt vitatkozni, hogy a közigazgatási szervnek ez az értelmezése, a hatóságnak ez az értelmezése helyes vagy helytelen, de mi pont azt szeretnénk ezzel a javaslattal megoldani, hogy ez sohase legyen vitakérdés, hanem egyértelműen legyen benne a törvényben, hogy ha a rendes közigazgatási jogorvoslati utat kimerítették - tehát magyarán: a fellebbezést, most leegyszerűsítem ezt a jogorvoslati rendszert -, akkor utána már a közigazgatási szerv legyen köteles lehetővé tenni az ombudsmani vizsgálatot, hogyha az országgyűlési biztos azt szükségesnek találja.
Ha ez a törvény nem születik meg, akkor ezt is bizonytalanná tesszük, ezt is vitássá tesszük, úgyhogy nem hiszem, hogy ennek a törvénynek a megtorpedózásával szolgálni tudnánk az alkotmányos jogok érvényesülését, szolgálni tudnánk az állampolgári jogok érvényesülését. Talán nem véletlen, képviselőtársaim, hogy itt többen hivatkoztak arra, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, illetve az országgyűlési biztosok támogatták, támogatják ezeket az elképzeléseket, sőt mint államtitkár úr is mondotta, az ő tevékeny közreműködésükkel fogalmazódtak meg azok a konkrét szabályok, amelyek ebben a törvényben megjelentek.
Én később kapcsolódtam be a Fidesz-Magyar Polgári Párt részéről ennek a törvényalkotásnak a folyamatába, nem ismerem az előzetes, az előkészítő szakaszt, nem tudom, hogy volt-e egyeztetés, elmaradt-e egyeztetés. Nyilván államtitkár úr, ha szükségesnek tartja, majd erre az észrevételre reagál. De most tegyük fel, hogy esetleg ez elmaradt, ami nem helyénvaló és nem örülök neki. Akkor is végig kellene gondolni, hogy milyen fontos érdekek fűződnek a törvény megalkotásához. Mégiscsak súlya és szerepe van, hogy az országgyűlési biztosok ezzel a megoldással, ezekkel a törvényben foglalt megoldásokkal egyetértenek, és nem lenne szabad akár ebből az úgymond sértettségi helyzetből és pozícióból ezt a törvényjavaslatot eleve elvetni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Én még egyszer azt kérem, hogy tegyük azt is mérlegre, hogy mi történik akkor, ki szenved abból kárt, hogyha ez a törvényjavaslat nem születik meg és ebből a törvényjavaslatból nem lesz törvény, és akkor ennek a mérlegelésével alakítsuk ki a végső álláspontunkat.
Azt gondolom, hogy kölcsönösen kell törekednünk egy kétharmados törvénynél a megegyezésre jutásra, és semmiképpen sem szerencsés, ha eleve leszögezzük, hogy vannak bizonyos feltételeink, amelyeket ha nem teljesítenek, akkor szó sem lehet egy törvény elfogadásáról. Ez egy kétharmados törvény megalkotásánál rossz hozzáállás.
Azt kérem a tisztelt képviselőtársaimtól, azt kérem az Országgyűléstől, hogy haladjuk meg ezt a szemléletet, haladjuk meg önmagunkat, és lehetőség szerint próbáljunk egy olyan törvényt alkotni, amely valóban előrelép, előrevisz, és biztosítja az alkotmányos jogok még kiterjedtebb védelmét, még megfelelőbb biztosítását, még megfelelőbb ápolását és megfelelő kontroll alatt tartását. Biztosítsuk azt, hogy az ombudsmani intézmény még teljesebb mértékben tudja kifejteni működését.
Köszönöm a figyelmet.
