SZABÓ ISTVÁN
SZABÓ ISTVÁN
SZABÓ ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő, a devizakorlátozásokról szóló törvényjavaslat - nyugodtan mondhatjuk - mérföldkőnek számít a devizával kapcsolatos szabályozások több évtizedes magyarországi történetében.
Több mint fél évszázada éltek együtt a magyar polgárok a devizagazdálkodás, a devizával kapcsolatos korlátozások különböző formáival. Emlékezhetünk a liberalizáció egyes fokozataira is, így az 1960-as évekbeli, a korlátokat csak épphogy lazító lépésekre, majd az 1974-ben életbe lépett, a devizával kapcsolatos tevékenységet szabályozó törvényre, amely a rendszerváltás folyamatával elavulttá, idejétmúlttá vált. A hazai és külföldi magánszemélyek, befektetők és vállalkozók egyaránt várták a korlátozásokat feloldó új szabályozást. E várakozások közepette született meg a most előttünk levővel hatályon kívül helyezendő 1995. évi, devizáról szóló törvény, amelyet a Fidesz parlamenti frakciója is üdvözölt; megfogalmazódtak ugyan bizonyos aggályok, amelyeket a Horn-kormány gazdaságpolitikája iránti bizalom hiánya is és a rendkívül magas, 18-ról 30 százalékra szökő infláció váltott ki. Az 1995. évi törvény még mindig fenntartott azonban bizonyos korlátozásokat, ezek teljes körű lebontására irányul a most tárgyalás alatt álló törvény.
Ha felelevenítjük a devizaliberalizáció különböző fontos állomásait, visszatekintve láthatjuk, hogy az 1996. január 1-jén hatályba lépett devizatörvény nyomán a forint konvertibilissé vált a fizetési mérleg folyó tételei tekintetében, a tőketételek azonban részlegesen még korlátozottak maradtak. 1996 derekán lehetővé vált az OECD-országok kormányai által kibocsátott kötvények és az első osztályú adósnak számító OECD-tagországban lévő székhelyű vállalkozások értékpapírjainak megszerzése és kibocsátása; 1997. január 1-jén az OECD-tagországokban lévő székhelyű befektetési minősítésű, az előzőeknél szélesebb kört magába foglaló vállalkozások értékpapírjainak megszerzése, belföldön való kibocsátása. Megszűnt a turistakeret, azaz a belföldi természetes személyek forintért korlátozás nélkül vehettek konvertibilis valutát.
1998. január 1-je óta külföldi székhelyű vállalkozások fiókot nyithatnak Magyarországon, amelyek devizabelföldinek minősülnek, ezzel bővültek a külföldiek gazdasági letelepedésének lehetőségei. Belföldiek szabadon vásárolhatnak külföldön ingatlant, devizahatósági engedély nélkül építkezhetnek külföldön. Az OECD-tagországokban lévő székhelyű bármilyen, az előzőeknél szélesebb kört magába foglaló vállalkozások értékpapírjai megszerezhetővé, kibocsáthatóvá váltak. Az 1998. évi LXXII. törvény 1999. február 1-jén hatályba lépő rendelkezései szerint az EU állampolgárai számára egyéni vállalkozás formájában lehetővé vált a magyarországi letelepedés. 2000 januárja óta belföldiek az OECD-tagországok viszonylatában egy éven túli hitelt nyújthatnak.
Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy az eddigi liberalizációs lépések nyomán a közép- és hosszú lejáratú devizaműveletek lényegében liberalizálttá váltak az OECD-országok viszonylatában.
A magyar gazdaság stabilitása, az erős forint, a szükséges gazdasági háttér megléte lehetővé teszi, hogy a korlátozó devizagazdálkodási rendszert felváltsa a piac szabályozó szerepére és makrogazdasági mechanizmusokra hagyatkozó devizaháztartás. Ez év májusában - a kormány egyetértésével - az MNB kiszélesítette a forint árfolyamsávját, e lépés szükségessé tette a devizakorlátozások lebontásának felgyorsítását. A devizaárfolyamtól függő gazdasági tevékenységek árfolyam-szélesítés folytán megnövekvő kockázatának mérséklése megkívánta ezt. A kormány - az 1995. évi devizatörvény 89. §-a (2) bekezdése a) pontjában biztosított felhatalmazásával élve - június 5-én döntött a devizakorlátozások teljes megszüntetéséről, a forint teljes konvertibilitásának megteremtéséről. A kormányrendelet lényegében kiürítette a devizatörvényt, így jogalkotási szempontból is szükséges a devizakorlátozások megszüntetéséről szóló törvény megalkotása.
Nézzük tehát, mit is jelent az új szabályozás a gazdasági élet szereplői és a magánszemélyek számára! Megszünteti a korábbi deviza-, valuta-hazahozatali kötelezettséget, lehetővé teszi a belföldiek számára, hogy külföldön devizahatósági engedély nélkül nyissanak forint- és devizaszámlát. A devizakülföldiek belföldi devizaszámláján bármilyen jogcímen szerzett deviza, valuta - ideértve az idegenforgalmi szolgáltatók bevételeit is - okmányvizsgálat nélkül jóváírható, és korlátozás nélkül felhasználható. A természetes személyen kívüli devizabelföldiek is korlátlanul birtokban tarthatnak valutát. Bejelentésmentessé vált a külföldi vállalkozásokban való közvetlen tulajdonszerzés. Minden téren megszűnik a devizahatóság-engedélyezési, illetve -bejelentési kötelezettség. Szabaddá vált a devizakülföldiek részére történő ajándékozás. Külföldi és hazai fizetőeszközt devizabelföldiek és -külföldiek korlátozás nélkül hozatnak be az országba, illetve vihetnek ki. Miközben Magyarországon a törvényes fizetési eszköz változatlanul a forint - ettől eltérni csak a felek megállapodása esetén lehetséges -, megállapodás esetén devizabelföldiek egymás közötti, illetve a devizabelföldiek és külföldiek közötti ügyleteinél lehetővé vált belföldön a devizában, valutában való fizetés is.
Mindezeken túlmenően a kormányrendeletet megszüntető, az 1995. évi XCV. törvényt hatályon kívül helyező, a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint az egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat leszögezi: a törvényes fizetőeszköz a forint, forintban történő teljesítés belföldön nem utasítható vissza. A magyar állam részére forintban kell teljesíteni a közterheket, ettől eltérő rendelkezés hiányában.
A törvényjavaslat természetszerűleg tartalmazza a devizaliberalizáció kapcsán legszükségesebb törvénymódosításokat, valamint számos hatályon kívül helyező rendelkezést, amelyek megtisztítani hivatottak a jogrendszert - így többek között a büntető- és szabálysértési jogot is - a megszűnő devizális korlátozásoktól, devizahatósági előírásoktól és egyéb, devizával kapcsolatos fogalmaktól. Elfelejthetjük tehát az olyan fogalmakat, mint: devizagazdálkodás vagy devizahatósági engedélyezés.
Jelen törvényjavaslatnak - a gazdaságra, a tőkemozgásokra gyakorolt hatásán túlmenően, illetve éppen ezzel összefüggésben - az uniós jogharmonizáció szempontjából is különös jelentősége van. Az uniós joganyag tőkemozgásokra vonatkozó részei előírják ugyanis, hogy tilos a tagállamok közötti, valamint a tagállamok és a harmadik országok közötti tőkemozgás és fizetések mindennemű korlátozása.
Mindezek alapján megállapítható, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat elfogadásával jelentős jogharmonizációs lépésre kerül sor.
(13.40)
A javaslat harmonikusan illeszkedik mindezek mellett a kormányprogramban a gazdaságirányítás tartós elemei közé sorolt uniós orientáció, valamint a vállalkozásbarát monetáris és fiskális politika körébe. Megfelel a stabil és kiszámítható gazdaságpolitika, a kedvező jogi-pénzügyi feltételek megteremtése követelményének.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt tehát támogatja és támogatásra ajánlja az előttünk fekvő törvényjavaslatot.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)
