BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a vitaszakaszban is számos módosító javaslatom szerepel, én azonban az időkeretre való tekintettel csak egy módosító javaslatról fogok itt most önöknek beszélni.
A 92. ajánlási pontban szerepel az a módosító javaslatunk, amelyben egy új ponttal és egy új fejezettel javasoljuk kiegészíteni a benyújtott törvényjavaslatot, nevezetesen a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítására. Javaslatunk arra irányul, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszerben állítsuk helyre az alkotmányos állapotot.
Tisztelt fideszes Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az 1997. évi nyugdíjreformban az akkori kormány bevezette a vegyes nyugdíjrendszert, bevezette a magánnyugdíjpénztárak intézményét, és meghatározta azokat a feltételeket évtizedekre előre, amelyek mellett a magyar állampolgárok nyugdíjjárulékuk egy részét nem a társadalombiztosítási nyugdíjpénztárba, hanem magánnyugdíjpénztárakba fizethetik, míg a társadalombiztosítási nyugdíjpénztár - mint tudjuk - a felosztó-kirovó rendszeren alapul. Ennek megfelelően a törvény írja elő, hogy önöknek, nekünk valamennyi magyar állampolgárnak mennyit kell befizetnie, és törvény írja elő azt is, hogy önök, mi, magyar állampolgárok tíz év, húsz év, harminc év múlva e befizetéseink fejében mennyi nyugdíjat kapunk. Aközött azonban, hogy mennyit fizetünk be és mennyi nyugdíjat fogunk kapni, semmiféle közvetlen összefüggés ebben a rendszerben sincs. Hadd tegyem hozzá, hogy akkor sem, ha a pénzügyminiszter úr bejelentése után minden magyar járulékfizető kap egy papírt arról, hogy ő mennyi járulékot fizetett be, ebből ugyanis semmi sem következik arra nézve, hogy ezek után ő tíz év, húsz év, harminc év múlva mennyi nyugdíjat fog kapni.
Mi azt gondoltuk 1996-97-ben, hogy helyes egy olyan rendszert létrehozni, ahol az állampolgárok egy olyan nyugdíjpénztárba fizetik be az úgynevezett magán-nyugdíjpénztári tagdíjukat, ahol aközött, amit ők befizettek és amit tíz év, húsz év, harminc év múlva kapni fognak, közvetlen, törvényben szabályozott összefüggés van. Ha magasabb a keresetük, akkor nyugdíjasként többet fognak kapni, ha alacsonyabb kereset után fizetnek járulékot, akkor kevesebbet fognak kapni. Ez ugyanis egyebek mellett arra ösztönöz minden foglalkoztatottat, hogy a valódi keresetét vallja be, és a valódi keresete után fizessen magán-nyugdíjpénztári tagdíjat, sőt a társadalombiztosítási nyugdíjpénztárba is a valódi keresete után fizesse a járulékot, mert ugyanazt az összeget kell mindkét esetben bevallania. Ezt a rendszert vezettük be 1997-ben, és több mint kétmillió állampolgár egyetértett velünk ebben, hiszen több mint kétmillió állampolgár van ma a magánnyugdíjpénztárakban.
A Fidesz azonban ezzel nem értett egyet akkor sem, azt gondolta, hogy ez a magyar polgároknak rossz lesz, azt gondolta, hogy ez csak bizonyos vállalkozásoknak lesz jó. A magyar állampolgárok ezzel nem értettek egyet, kétmillióan léptek be a magánnyugdíjpénztárakba. A Fidesz úgy döntött, hogy ezt a kétmillió magyar állampolgárt meg fogja büntetni, és a hatalomra jutás után az első dolga az volt, hogy ezeket a feltételeket megváltoztatta. Ahelyett - ahogy a törvényben megígértük a kétmillió magyar állampolgárnak -, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, ami induláskor 6 százalék volt, a következő évben már 7 százalék, és 2000-ben beállt volna arra a 8 százalékra, amivel a rendszer normálisan működik, a Fidesz elvette kétmillió magyar állampolgártól ezt a pénzt. Elvette, tisztelt államtitkár úr, hiszen azt mondta, hogy 6 százalékon befagyasztja a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat.
Mit jelent ez, államtitkár úr? Mit jelent ez, fideszes képviselőtársaim? Azt jelenti, hogy ezek a magyar állampolgárok tíz év, húsz év, harminc év múlva kevesebb nyugdíjat fognak kapni a magánnyugdíjpénztáraktól, mint amennyit a szerződéskötéskor kialakított feltételek mellett kapnának.
A társadalombiztosítási nyugdíjpénztárba persze ők most többet kötelesek befizetni, mert önök módosították a feltételeket, de a társadalombiztosítási nyugdíjpénztártól nem fognak több nyugdíjat kapni, hiszen a társadalombiztosítási nyugdíjpénztárban a nyugdíjnak a befizetéshez - ugye, államtitkár úr, ön is tudja - semmi köze nincs. Kerekperec elvették a milliárdokat a magyar állampolgároktól ezzel a módosítással.
Mire hivatkoztak, államtitkár úr, 1998 végén, amikor ezt a módosítást önök elfogadták? Arra, hogy 11 milliárd forintot így megtakarítanak a költségvetésnek - 11 milliárdot. Mennyi pénzt osztottak önök el most egy-egy hétvégén a kihelyezett kormányüléseken? Ennél jóval többet egy-egy kihelyezett kormányülésen, mert most van többletpénz.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha egy vállalkozó bevételhez jut, akkor elsőként a kötelezettségeit kell teljesítenie; ez egy kisvállalkozónál így van, és törvény szabja meg a sorrendet. Ha a kormány többletbevételhez jut, akkor talán elsőként a kötelezettségeket kellene teljesítenie, amiket a magyar állam 2 millió 200 ezer biztosítottal szemben, járulékfizetővel szemben vállalt. Talán ha többletbevételek vannak, akkor nem sípályát kéne építeni például a költségvetésben jóváhagyott összegeken kívül, talán nem országimázst kellene építeni az adófizetők pénzén, hanem talán elsőként vissza kellene állítani azokat a szabályokat, amelyeket '97-ben az Országgyűlés elfogadott, és amely szabályok keretei között több mint kétmillió magyar állampolgár szerződést kötött a magánnyugdíjpénztárakkal. (Dr. Frajna Imre: És amelyeket '98--ban megváltoztattunk.) Ezt a pénzt önök elvették, ideje ezt a pénzt visszaadni.
A mi módosító javaslatunk arra irányul, hogy álljanak helyre az eredeti feltételek, emeljük fel 8 százalékra ismét a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat. (Sasvári Szilárd: Ne reménykedjetek!) Önök arra hivatkozva vették el ezt a pénzt kétmillió embertől, hogy a költségvetésnek nincsen pénze. Most minden alkalommal elmondják, hogy a költségvetésnek többletbevétele van, ezt kell elkölteni. Ha van többletbevétel, ideje visszaadni ezt pénzt, mi ezt javasoljuk a módosító javaslatunkban, és önöknek alkalmat adunk arra, hogy az alkotmányos feltételeket helyreállítsák.
Kérem, fontolják még egyszer, nem kellene-e támogatniuk ezt a módosító javaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)
