KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Van néhány módosító indítvány, amit szeretnék külön is kiemelni a pénzügyi csomagból. Először az ajánlás 12. pontjával kapcsolatban szeretnék szólni, amely több ajánlási ponthoz kapcsolódik. Ezt Orosz Sándor, Németh Imre és Mayer Bertalan képviselőtársaim, szocialista képviselők nyújtották be. Én magam ebben a tárgykörben a 48. ajánlási pont alatt nyújtottam be hasonló tartalmú módosító javaslatot.
A módosító javaslatok azért kerültek megfogalmazásra, mert a kormány behozta a pénzügyi tárgyú törvénycsomagba a mezőgazdasági családi vállalkozásokról szóló törvényre történő utalást. Magát a törvényt nem hozta be, de beírt egy ilyen törvényre való hivatkozást. Időközben, ahogy elkezdtük a pénzügyi tárgyú törvények tárgyalását, kiderült az, hogy a kormány már másképp gondolkodik. Még nyáron, amikor a kihelyezett kormányülésekre került sor, még biztatta a mezőgazdasági családi vállalkozásokat a kormányfő azzal, hogy egy új törvényben fogja szabályozni a feltételrendszerüket. Úgy tűnik, miután lefolytatásra került egy földvitanap a parlamentben, hogy ezt a törvényjavaslatot nem fogja benyújtani a kormány. Miután ez tudomásunkra jutott, igyekeztünk olyan módosító javaslatokat megfogalmazni, hogy erre is tekintettel jobbá tegyük a törvényt.
Az ajánlás 12. pontja nemcsak ezért került megfogalmazásra, mert sokkal nagyobb jelentősége van, ugyanis a kormány eredeti szándéka az volt, hogy 6 millió forintra emeli azt a bevételi határt, amely vonatkozásában az átalányadó hatálya kiterjed a mezőgazdasági családi vállalkozókra. Figyelemmel arra, hogy itt most nem készül külön törvény, és azon túlmenően nem is indokolt az a megkülönböztetése az egyéni és családi mezőgazdasági vállalkozóknak, mint amit a kormányzat itt eredeti szándéka szerint megtett volna, ezért azt javasoljuk, és Orosz képviselőtársam a többi szocialista képviselővel azt javasolja, hogy az eredetileg 4 millió forintos határ 6 millió forintra terjedjen ki, ez pedig a mezőgazdaságban dolgozó regisztrált őstermelőkre és regisztrált egyéni mezőgazdasági vállalkozókra egyaránt vonatkozzon. Azt gondolom, miután a tegnapi politikai vitanapon is kifejtette a kormány a mezőgazdasági vállalkozók támogatására irányuló szándékát, ez a módosító javaslat mindenképpen támogatható.
Egy másik ajánlási ponttal szeretnék foglalkozni, ez pedig Kertész István képviselőtársam módosító javaslata, amit a 13. pontban fogalmazott meg, de több képviselőtársam gondolta úgy, hogy ezen a ponton, ahol Kertész István képviselő úr módosítani javasolta a törvényjavaslat eredeti szövegét, ott szükséges lenne módosító javaslatokat megfogalmazni. Többek között Molnár Albert és Podolák képviselő urak is tettek ilyen természetű javaslatot.
Mi a lényege ennek a javaslatnak? A kormány a most megfogalmazott T/5001. számú törvényjavaslatban arra tesz kísérletet, hogy különválassza a nyugdíjakat az egyéb, eddig nyugdíjhoz hasonlóan viselkedő juttatásoktól. Erre azért kerül sor, mert most azt mondja a kormány, hogy a nyugdíj adómentességét akarja bevezetni, ami persze nem egy új találmány, hiszen eddig is hasonlóan működött a nyugdíj, tehát a nyugdíj után nem kellett megfizetni eddig sem a kiszámított adót, viszont most elválasztja a nyugdíjat, megkülönbözteti az úgynevezett adóterhet nem viselő járandóságoktól, amit nem tartunk szerencsésnek, és megítélésünk szerint a költségvetési kihatása sem tekinthető olyan nagyságrendűnek, ami indokolná ezt a különbségtételt.
Az összes módosító indítványunk arra irányul, hogy ne legyen különválasztva a nyugdíj és az adóterhet nem viselő járandóság, tehát a gyermekgondozási segély, a gyermekek védelméről szóló törvény szerinti nevelési díj vagy ápolási díj, és nem sorolom tovább, mert számos olyan juttatás van, amit most még fel lehetne sorolni. Úgy érezzük, hogy az a megkülönböztetés, amit a kormány tesz, teljesen indokolatlan, és úgymond ki kellene terjeszteni azt az adómentességet, amit - még egyszer mondom - eddig is tartalmazott a törvény, csak most éppen más formában kívánja a kormány ezt megfogalmazni.
Az 50. számú módosító indítványt Kertész képviselőtársam tette. Tulajdonképpen módosító javaslatának az a lényeg, hogy maradjon el a törvényi rendelkezések közül az a megfogalmazás, hogy az adóhatóság az adózó által előadott tények, adatok valóságtartalmát az adómegállapításhoz való jog elévülési idejét megelőző időszakra vonatkozóan is vizsgálhatja, ha az adózó állítása szerint a vagyongyarapodásának forrása ezen időszakban keletkezett.
A költségvetési bizottságban ennek a szakasznak az elhagyásáról folytattunk vitát. Értem is a kormány álláspontját, nevezetesen, hogy mindenképpen valamilyen megoldást kell arra találni, hogy ne lehessen hivatkozni egy adóhatósági vizsgálatnál arra, hogy az adott vagyont az elévülési időt megelőzően szerezte valaki. Tehát a szándékot tudjuk támogatni, de a megvalósítási módja nem az, amit most ide beírtak, mert nyilvánvaló, ha egyszer egy elévülési időt meghatároz a törvény, akkor azt megelőző időszakra megítélésünk szerint nem szerencsés a vizsgálatot lefolytatni. Megmondom őszintén, hogy a jó megoldás egyelőre még nem fogalmazódott meg, de semmiképpen nem lehet azt tenni, ha nem tudjuk korrekt módon megfogalmazni azt a szándékot, amit - még egyszer mondom - a bizottsági ülésen megismerhettem, akkor nem választhatjuk megoldási módként azt, ami megítélésünk szerint más hatályos törvényekkel úgymond szembemegy.
(14.50)
Az ajánlás 74. és 76. pontjához is szeretnék még nagyon röviden hozzászólni. Az általános vitában is nagyon erőteljesen kifogásoltuk azt a megoldást, ahogy a személyi jövedelemadó meghatározott részének felosztásáról kívánt rendelkezni a törvény. Itt arról van szó, hogy az egyházak irányában rendelkezhetnek az adózó polgárok, hogy az őáltaluk megfizetett adó 1 százalékát melyik egyház részére utalja át az adóhivatal. Itt gondot okoz az, hogy nem a teljes szja 1 százalékról történik rendelkezés.
A szándékot mi elfogadhatónak tartjuk, hogy a rendelkezett részen felül is jussanak hozzá az egyházak bizonyos mértékben a megfizetett adó egy részéhez, a javaslatunk ezt kifejti, de a felosztás mechanizmusaként nem tudjuk elfogadni azt - és ezt Kósáné Kovács Magda nagyon világosan és egyértelműen az általános vitában kifejtette -, hogy itt a legutóbbi népszámlálásnak a vallási hovatartozásra vonatkozó adataiból kellene kiindulni. Elmondtuk, hogy amennyiben ez a passzus benne marad, akkor értelemszerűen mi Alkotmánybírósághoz is fordulunk, mert ezt alkotmányosan sem tudjuk elfogadhatónak tartani. A mi megítélésünk szerint van jó megoldás; abban az esetben, ha úgy alakítjuk át a kormány által benyújtott rendelkezést, hogy az egyes egyházak számára a felosztást a javukra rendelkező magánszemélyek arányában kell megtenni, akkor azt hiszem, hogy azokat az alkotmányossági problémákat ki tudjuk kerülni, amelyek megítélésem szerint bizonytalan helyzetet fognak teremteni a későbbiekben, mindaddig, amíg az Alkotmánybíróság nem bírálja majd el a beadványunkat.
Azt kérem a miniszter úrtól, hogy még egyszer gondolják át a mi érvelésünket, azt hiszem, ezek elég korrektek voltak. A megoldási javaslatot mind Kósáné dr. Kovács Magda, mind Kertész István az ajánlás 74., illetve 76. pontjában megfogalmazta. Nem pontosan ugyanolyan megoldási javaslatokat tettek le az asztalra a képviselőtársaim, de mind a két megoldási javaslat jobb, mint az eredeti szándéka a kormánynak. És nyilván kérném szépen majd a kormány támogatását valamelyik módosító javaslatra.
Még egy módosító javaslatról szeretnék szólni, ezt pedig én nyújtottam be az ajánlás 73. pontjában a közbeszerzésekkel összefüggésben. Általában igaz az, hogy a benyújtott ajánlatokról értékelést kell készíteni. Én egyszerűsíteni javaslom ezt az eljárást, hiszen van olyan közbeszerzési eljárás, ahol egyetlen ajánlattevő van, és az az ajánlattevő egyúttal nyertes is, és akkor az én véleményem szerint teljesen felesleges egy összegzőt elkészíteni, hiszen nincsenek ellenérdekű felek. Éppen ezért teljesen feleslegesnek ítélem azt, hogy külön összegző készüljön arról az eljárásról, amelyben egyetlenegy nyertes ajánlattevő van.
Megmondom őszintén, több közbeszerzéssel kapcsolatos módosító javaslatot szerettem volna benyújtani, ami meglehetősen indokolt lett volna, hiszen a Közbeszerzések Tanácsának beszámolóját követően a közbeszerzési törvénynek egy nagyobb léptékű átdolgozására lett volna szükség. Sajnálatos módon azok a törvényi szakaszok, amelyekhez módosító javaslatot lehetett volna kapcsolni, nem nyíltak meg, és ily módon nagyon sok olyan elgondolás ma nem tudott megfogalmazódni, illetve amikor be lehetett nyújtani a módosító javaslatokat, amelyekkel a közbeszerzési törvény jobbá tehető lett volna.
Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szóláslehetőséget, és kérem a miniszter urat, hogy azokat a módosító javaslatokat, amelyekre felhívtam a kormány figyelmét, szíveskedjenek támogatni.
Köszönöm szépen.
