KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon sok minden elhangzott itt az elmúlt percekben a vita során. Azt gondolom, hogy kormánypárti képviselők részéről meglehetősen felelőtlen dolog ilyen nagy rendszert úgy támadni, hogy közben nem tudom, milyen hatást fog kiváltani a támadásom. Nem akarok megbántani egyetlenegy kormánypárti képviselőt sem, de elmondta Bánki Erik képviselőtársam, hogy ő nem találkozott a jelenlegi nyugdíjrendszer hosszú távú hatásait bemutató tanulmánnyal. Ez pedig azt jelenti, hogy bizony most itt a tudatlanság magabiztosságával vitatkoznak ebben a témában. (Bánki Erik: Nem tartjuk megfelelőnek! Ez más!) Akik aláírták, azokra is érvényes ez, képviselő úr, ezt sajnálatosan meg kell állapítani, hiszen amit itt elmondtak érvként a magánnyugdíjpénztárral és általában a mai nyugdíjrendszerrel kapcsolatban, annak alapján sajnos azt kell hogy mondjam, egyértelmű, hogy sem a felosztó-kirovó rendszer, sem a magánnyugdíjpénztár lényegét, az az érzésem, nem nagyon értik.
Néhány gondolatot ezzel kapcsolatban szeretnék elmondani. Számon kérik azt, hogy mi van a magánpénztárak hozamával. Ez egy hosszú távú befektetés, az egyik évben jelentősebb, a másik évben alacsonyabb a hozam. De a döntéseket, a törvényalkotók döntéseit a pillanatnyi hozamérték nem befolyásolhatja, mert senki nem azzal számolt, hogy ma belép a nyugdíjrendszerbe, a magánpénztárba, és a következő évben abból ő majd nyugdíjat fog kapni. Egy hosszú távú megtakarítási időszakot kell figyelembe venni! Azért mondom, hogy amit most önök csinálnak, az a rendszer szétverése, mert így természetesen hosszú távon kiszámítható, hogy milyen alacsony hozama lehet a magánpénztáraknak, ha ezt a politikát folytatják.
Tegnap egyébként világosan elmondtam éppen a hozam érdekében: olyan tőkepiaci támogatásokat kellene megvalósítania a kormánynak, amely lehetővé teszi azt, hogy a magánpénztárak a befektetéseik révén a hozamokat növelni tudják. Tehát semmiképpen nem lehet, hogy pillanatnyi döntéseiket ezek alapján hozzák meg.
Ma délelőtt már folyt erről vita, most egy másik metszetét szeretném megjeleníteni a kérdésnek. Frajna képviselő úr azt mondta, hogy itt körülbelül 400 ezer ember visszalépésével számolnak. A költségvetési bizottsági ülésen azt mondta a kormány képviselője: nem olyan nagy a vész, hát visszalép 200 ezer ember... Így játszadoznak önök a számokkal! Most itt 400 ezer emberről beszéltek önök is, de még egyszer mondom, a költségvetési bizottsági ülésen 200 ezer emberről volt szó. De nem is ez a lényeg! Ez a rendszer akkor kiszámítható, ha most már nem gerjesztik tovább a visszalépéseket ebből a rendszerből.
És aki 40 év felett belépett, tisztelt Szűcs képviselő úr, az tudta, mert ki lehetett számolni, volt egy modell, meg lehetett mondani, hogy bizonyos gazdasági növekedést és bizonyos jövedelmi viszonyokat feltételezve milyen nyugdíjhoz fog jutni a felosztó-kirovó rendszerből és a magánpénztárból. Igen, a 40 év felettieknek nem is ajánlottuk ezt a belépést, de attól még beléphettek; méghozzá azért, mert nem pusztán csak a hozam volt az érdekes a döntésükben, hanem a magánpénztárnak az egyéb más lehetőségei is, amit önök, mivel nem ismerik a rendszert, teljes mértékben figyelmen kívül hagynak. Tehát nem lehet tudni azt, hogy ki miért lépett be a magánnyugdíjrendszerbe; és nem lehet most azért, mert nem megfelelő a hozam, rákényszeríteni őket, hogy az egyéb más, a magánnyugdíjrendszerből fakadó előnyöket feladva, lépjenek vissza.
Egy másik kérdés: itt most önök azt mondják, olyan rendszert kell kialakítani, hogy lássák a befizetésüket. Nagyon sajnálom, hogy nincs itt a Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára, mert ezt a riogatást ő kezdte el az Info Rádióban, amikor azt mondta, nem is tudják, mekkora járulékot fizetnek be, és nem fognak nyugdíjat kapni; amit most Danka képviselő úr is itt felvetett: gyakorlatilag nem is tudják a nyugdíjasok, hogy a munkaadók mennyi járulékot fizetnek, és a magánpénztárak miatt majd nem lesz pénz a nyugdíjak kifizetésére.
Képviselő úr, kormánypárti képviselőként - mert mit tudom én, MIÉP-esként lehetne bármit mondani - önök nem bizonytalaníthatják el ezt a rendszert úgy, ahogy most például ön tette, mert a nyugdíjak kifizetése abszolút független attól, hogy milyen a nyugdíjalap bevétele. Abszolút független attól! Attól függ, hogy milyen munkajövedelemre tettek szert az emberek az életútjuk során, és nem attól, hogy a járulékot befizették vagy nem fizették be a munkaadók. Arra kell persze törekedni, hogy fizessék be, de a nyugdíjasoknak a felosztó-kirovó rendszerben a nyugdíjuk nem függ attól, hogy a járulékot befizette-e a munkaadó vagy sem. És ezt borzasztóan sajnálom, hogy ilyennel riogatta most ön is meg a Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkár asszonya is az embereket, hogy itt az a nagy gond, hogy nem fizetik be a munkaadók, és nem kapnak nyugdíjat a nyugdíjasok.
Mindenki nyugodt lehet: akinek a jelenlegi rendszerben biztosítási jogviszonya van, az a felosztó-kirovó rendszer megreformálását követően kiszámítható módon - hiszen azt is elvégeztük, ezt sem ismerik a képviselő urak, de akkor még nem voltak országgyűlési képviselők, ezért nem hibáztatom őket - megkapja a megfelelő nyugdíját.
Most azt mondják, hogy persze át kell térni egy másik rendszerre - csak azt nem mondják meg, hogy milyen rendszerre akarnak áttérni! Olyan rendszerre akarnak áttérni, amelyben jelentősége a megfizetett járuléknak van; vagyis most fel akarják rúgni a magánpénztári rendszert, és egy másik rendszert akarnak kiépíteni a felosztó-kirovó rendszer helyett. Csakhogy, képviselő úr, egy dolgot elfelejtenek, mert azt mondta ön is, Danka képviselő úr, hogy annak megfelelően fognak nyugdíjat kapni, ahogy befizették a járulékot - ezt mondta, ha jól emlékszem. Csakhogy ennek a jelenlegi állami rendszernek, a felosztó-kirovó rendszernek nincsen vagyona, tehát a mai rendszer egészen más, mint amiről önök beszélnek. Meg lehet azt is csinálni, nem sokan próbálták még ki a nemzetközi porondon, de vannak rá példák. Az is átmenettel jár, és meggyőződésem, bár nem ismerem, mert nem árulták el, bár érdeklődtem erről a rendszerről - de nem árulták el, mert maguk sem tudják, ezt majd be fogom bizonyítani -; tehát egy ilyen rendszert ki lehet alakítani, de a jelenlegi felosztó-kirovó rendszerből nem lehet kielégíteni azt az elvárást, amit ön megfogalmazott, vagyis hogy a befizetett járulékkal arányosan megkapják a nyugdíjat, mert nincsen vagyona.
Gondoljon bele: ma befizetjük a járulékot, aktív munkavállalók, és a jelenlegi nyugdíjasok az általunk befizetett járulékból kapják meg a nyugdíjukat. Tehát teljesen független az én jelenleg fizetett járulékomtól majd az én nyugdíjam. Az én nyugdíjam egyébként majd attól függ, hogy mennyi keresetet tudok igazolni.
Ilyen szempontból mi történt '98 után? Nem hajtották végre azt a feladatot, amit törvény szerint végre kellett volna hajtani. (Dr. Kökény Mihály: Így van!) Mert nem tudják ma kimutatni, hogy egy-egy embernek mennyi az éves jövedelme. Egyébként a munkaadók ezt bevallják, tehát semmi új nincs a nap alatt, csak amikor az APEH-hez áttették a járulék-nyilvántartást, akkor a Simicska-modell még nem működött százszázalékos mértékben, és nem csinálták meg az ahhoz szükséges informatikai rendszert, hogy szépen nyilvántartsák a bevallott munkajövedelmeket. Erről kellene most, nem a járulékról - egyébként nagyjából arányban van -, a munkajövedelemről kellene kimutatást adni az embereknek. És ezt már régen meg lehetett volna csinálni.
(16.20)
Ehelyett most mit csinálnak? Most azt mondják, hogy modellt váltunk. Nem mondjuk meg, hogy milyen modell irányába megyünk, de egy elemére megcsináljuk az informatikát. Senki nem tudja ma megmondani, hogy amikor a miniszterelnök szájára veszi a nyugdíjrendszer átalakítását, miről beszél, ő se tudja. Meggyőződésem, hogy halvány fogalma nincsen róla, beetetik azzal, hogy a járulék-nyilvántartást most meg fogják csinálni - majd mindjárt el fogom mondani, hogy milyen módon.
Megkérdeztem a pénzügyminiszter urat nem oly régen, körülbelül két hónapja, hogy kedves pénzügyminiszter úr; akkor volt egy korábbi modell, amelyben lehetett tudni azt, hogy ha valaki mondjuk 35 éves, van neki x év munkaviszonya és 55 éves korában el akar menni nyugdíjba - nyilván tudom, mi a helyzet, csak extrém példát mondok -, akkor milyen nyugdíjhoz jut a felosztó-kirovó rendszerben és a vegyes rendszerben, ezt ki tudta számolni. Megkérdeztem a pénzügyminiszter urat, hogy tessék szíves lenni megmondani, az új rendszerben hogyan jár jobban ez a jelenlegi munkavállaló. Erre az volt a válasz - nagyon rövid választ kaptam -: tisztelt képviselő úr, még csak gondolati szinten tartunk, tehát halvány fogalmunk nincs arról, hogy mi az új rendszer.
Államtitkár Úr! Nem hoztam át a levelet, de higgye el, nézze meg az önök irattárában, körülbelül ilyen tartalmú választ kaptam, tehát nem tudják, hogy milyen irányba próbálják elvinni a rendszert. (Tállai András: Az ajánlás melyik pontjánál tartunk?) Az ajánlás következő pontjánál tartunk, hogy ajánlási számot is mondjak, a 11. pontnál tartok. Le akarom beszélni önöket arról, hogy ezt a módosító javaslatot támogassák, hogy ön, államtitkár úr mint kormánytag, a kormánypárti képviselők pedig mint képviselők, ezt támogassák.
Jogos a kérdés, hogy akkor tulajdonképpen miért van az, hogy most önök mindenképpen erőltetik a járulék-nyilvántartás informatikájának a kiépítését. Itt van ma a Világgazdaságban (Felmutatja.), "Nyugdíjszámla: nyitott kérdésekkel" címmel egy cikk. Azt mondja - és ez teljesen hű, mert körülbelül az tükröződik vissza a cikkben, amit a pénzügyminiszter nekem válaszolt, most nem hoztam át a pénzügyminiszteri levelet, ezért bátorkodom hozzányúlni ehhez a világgazdasági cikkhez, azt mondja -: pontos kimutatást csak 2007-től ígérnek, 2007-től. Azt mondja: "Kérdéses, hogy az egyéni nyugdíjszámlák bevezetése után miként kezelik majd a korábban befizetett járulékokat. Azt sem lehet még tudni, milyen módszerrel indexálják a számlára érkező befizetéseket a nyugdíj összegének meghatározásához. Számos részkérdésben nem született még döntés a nyugdíjrendszer beharangozott reformjával kapcsolatban." És akkor részletezik, hogy mi mindenre nem tudnak válaszolni.
"Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a 2003-tól 2006-ig terjedő időszakban tisztázzák, hogy az egyéni számlákra mennyi járulékot fizettek be. Először 2007-ben lehet majd tételesen megtudni, hogy a leendő és a tényleges nyugdíjasoknak munkakezdésük óta mekkora a befizetetett járulékuk összege." Miről beszélnek magunk? Hogy 2003. január 1-jétől olyan rendszert alakítanak ki, ami teljesen új alapokra helyezi a nyugdíjrendszert? Szó nincs arról!
Mi a lényeg, tisztelt képviselőtársaim? Az a lényeg, hogy elinduljon az informatikai fejlesztés, ez a döntő lényeg, és teljesen mindegy, hogy ez már egy kialakult és a társadalommal megbeszélt rendszer irányába visz - nem ez a lényeg. Az a lényeg, hogy a milliárdokat ki lehessen vinni a rendszerből még a választások előtt; ugyanis a következő pici cikket még idehozom: "Az alkalmazottak járulékfizetéseiről ma még csak a munkáltatók által évente egyszer beküldött bejelentőlapokból szerezhető információ. Az egyéni számlákon alapuló nyugdíjrendszer tervezett 2003-as indulásának előkészítése" - ami majd 2007-ben hoz eredményt - 3,5-4 milliárd forintba kerül." 3,5-4 milliárd forint az előkészítés, egy teljesen új rendszer megindítása, amit nem beszélünk meg senkivel. "Várhatóan 5-6 évig tart az informatikai rendszer teljes kiépítése." Ezért kell önöknek, tisztelt képviselőtársaim, egy jogcím - ahogy más területen is szükség van jogcímre -, amire el lehet költeni az adófizetők pénzét, és nem mondjuk meg azt, hogy mi az a modell, mi az a célfüggvény, amelyik irányába visszük a rendszert, viszont azt megmondjuk, hogy évente 3-4 milliárdot el akarunk költeni. Aztán majd ha ez nem sikerül, vagy nem azt a modellt fogadjuk el, a pénz már akkor is elment a központi költségvetésből.
Ez a célja, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt kormánypárti képviselők, az önök módosító javaslatának. Lehet, hogy önök ezt nem is gondolták végig. Én jó szándékot tételezek fel önökről, és azt gondolom, hogy nem gondolták végig; viszont most, hogy már kellő mértékben megvilágítottuk - és ha szükséges, még tovább megyünk a megvilágításban -, azt gondolom, elérkezett az ideje annak, tisztelt Szűcs képviselő úr, hogy amint befejezi a telefonálást, megnyomja a gombot és azt mondja: képviselő urak, visszavonjuk a módosító javaslatot.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból. - Tállai András: Naponta hússzor telefonálsz!)
