SZŰCS LAJOS
SZŰCS LAJOS
SZŰCS LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Köszönöm szépen. Több olyan kérdés volt, amire megpróbálok kitérni.
Először is itt Kökény képviselő úr szólt a pénztárak befektetett súlyos tízmilliárd forintjairól. Ez az én olvasatomban azt jelenti, hogy azért, hogy ők létrehozzanak pénztárakat, fektettek be súlyos tízmilliárdokat, vagyis azért, hogy pénzt gyűjthessenek. Szerintem ezek a pénztárak pénzt gyűjtenek, tehát nem a pénztárak fektetnek be ezért pénzt, hanem azok az emberek, akik beléptek ebbe a pénztárba.
Vojnik képviselő asszony azt mondta, hogy pozitív volt a mérleg az első két évben. Igen, meg kell nézni, hogy mekkora volt az infláció, mekkora hozamokat garantáltak akkor az államkötvények és azok a kötvénylehetőségek, amelyekbe a pénztárak fektethettek, és meg kell nézni, hogy e között, valamint a között, hogy mekkora működési költségeket kell nekik felvonultatni, lényegesen nagyobb volt a különbség. Most pedig, amikor alacsonyabb mértékű az infláció, ugyanazok maradtak a működési költségek, ezért a működés költségei viszik el azt az eredményt, amit az emberek saját számláján kellene megjelentetni.
Egyébként pedig hadd mondjam, hogy mennyire fals az, amit mondott Kökény képviselő úr, hogy a nyugdíjrendszer átalakítása folyt. Ezen a helyen, ahol én állok most, kedves elődöm volt, dr. Buza Attila; az ő özvegyének is vissza kellett lépnie a rendes nyugdíjrendszerbe, mert az özvegyi nyugdíja lényegesen kevesebb lett volna, ha nem így tesz, és az árvák pedig lényegesen kevesebbet kapnak. (Kökény Mihály: Ezt soha senki nem mondta!) Úgyhogy ennyit erről az átalakításról.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
(16.00)
