DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER
DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER
DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő 5220. számú országgyűlési határozati javaslatot, melyet a mai napon rendkívüli országgyűlési ülésen tárgyalunk, két oldalról is meg lehet közelíteni, egyrészt morális oldalról, másrészt pedig a hatályos jogszabályokból levezethetően.
Ám morális oldalról megközelítve is van már egy jogszabályi eredője, mégpedig amit szeptember 24-én itt hoztunk a parlamentben, a 62. számú országgyűlési határozati javaslat, amely szeptember 25-én lett kihirdetve, és amelynek preambuluma világosan és egyértelműen leszögezi, hogy a Magyar Köztársaság mint szabadságszerető, demokratikus jogállam állást foglal, állást kell hogy foglaljon a terrorizmus ellen, amely szörnyűképpen nyilvánult meg szeptember 11-én az Észak-amerikai Egyesült Államokban, annak két városában, New Yorkban és Washingtonban. Ám földrajzilag ez a két város hiába nem a mi kontinensünkön van, mégis ez a támadás nemcsak Amerikát érte, hanem az egész emberiséget; soha még terrorcselekmény ilyen nagy hatóerejű nem volt, soha még terrorcselekmény ennyi embert nem szedett áldozatul. A világon még nem volt ilyen jellegű terrorcselekmény, és éppen ezért szükséges, hogy az egész világ jó érzésű, szabadságszerető, demokratikusan gondolkodó emberei felvegyék a harcot az ilyen jellegű terrorcselekmények ellen.
Ezt célozta ez a már jóváhagyott 62/2001. számú országgyűlési határozati javaslat, amely már konkrét feladatokat is meghatározott a kormány számára, hogy milyen intézkedéseket kell végezni annak érdekében, hogy a terrorcselekmények ellen nemzeti összefogás jöhessen létre.
Azóta azonban október 4-én az észak-atlanti tanács hozott egy határozatot, amely kimondta, hogy ez a támadás - amely bár földrajzilag teljességgel körülhatárolt volt, mégis - mindenki támadásának minősül. Mivel ezt a határozatát meghozta az észak-atlanti tanács, akkor rögtön figyelembe kell vennünk a NATO szabályzatát, az úgynevezett washingtoni szerződés 5. cikkelyét, amely kifejezetten kimondja, hogy azok a szerződő felek, akik részt vettek ebben a szerződésben, aláírták ezt a szerződést, azok kollektív felelősséggel is tartoznak minden más országot vagy más tagállamot ért támadással szemben is, és ez a közös fellépés nincs ellentétben az ENSZ-alapokmány 51. cikkelyével, amely felmentést ad erre, és azt mondja, hogy kollektíven fel lehet lépni az ilyen jellegű támadásokkal szemben.
Annak a bizonyos washingtoni szerződésnek az 5. cikkelye azonnali fellépést igényel. Itt van egy sajátosság a magyar jogban, mert a Magyar Köztársaság Alkotmányának 19. § j) pontja kimondja, hogy ilyen esetben az Országgyűlés határozata szükségeltetik.
(13.50)
Vagyis tegnap 15 órától azonnal életbe kellett volna lépnie ennek az rendelkezésnek, és azonnal életbe is lépett volna, ha nincs ez a jogszabályi megkötés. Nálunk azért kellett összehívni ezt a rendkívüli országgyűlési ülésnapot, hogy eleget tegyünk az alkotmányban foglaltaknak, amely több mindenre kiterjed; kiterjed többek között arra is, amikor esetleg külföldön kell magyar katonát bevetni. Erről itt nincs szó. Itt mindössze arról van szó, hogy a légteret és esetleg a kiszolgáló területeket - a repülőtereket - kell a NATO-gépeknek használatba venniük.
Ugyanakkor - a házbizottságban szó is volt erről - felvetődik annak a gondolata, ha bennünket nemzetközi szerződés, ráadásul még az ENSZ-alapokmányból is levezethető nemzetközi szerződés kötelez arra, hogy bizonyos esetekben azonnal cselekednünk kell, akkor vajon az alkotmány ezen alpontjának ezt a sorát szükséges-e hatályban tartani. Természetesen most e rendkívüli ülés alatt ennek a megvitatására biztos nem fog sor kerülni, különösen nem lehet dönteni róla, de - mint ahogyan erről a házbizottságban is szó esett - feltétlenül érdemes ezen elgondolkozni. Remélhetőleg ritkán fog ilyen eset előfordulni, de 1999 márciusa óta, amióta aláírtuk ezt a szerződést, már másodjára fordul ilyen elő. Lehetséges olyan szituáció, amikor nem lehet összehívni a parlamentet, határozatképtelenné válhat, és akkor egy nemzetközi szerződésnek ilyen unpraktikussági okokból esetleg nem tudunk eleget tenni.
Ezt szíves figyelmébe ajánlom a tisztelt Háznak, ugyanakkor javasolom és szinte természetesnek is tartom - mivel nemzetközi szerződés kötelez bennünket -, hogy ezt az 5220. számú határozati javaslatot a tisztelt Országgyűlés hagyja jóvá.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
