DR. KOVÁCS ÁRPÁD
DR. KOVÁCS ÁRPÁD
DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az államháztartási törvény előírása alapján az Állami Számvevőszék elvégezte a társadalombiztosítás 2000. évi zárszámadási ellenőrzését, s mint eddig is, jelen esetben is a korábbi évekhez képest tapasztalt változásokra vagy a fennmaradt problémákra utalva tette meg véleményét.
Az Állami Számvevőszék zárszámadási vizsgálatait fennállása óta szabályszerűségi szempontok alapján végezte és végzi, ezek során a hatályos jogszabályi keretek között értékeli, hogy a kormány és a költségvetést végrehajtó szervezetek betartották-e az államháztartás gazdálkodására vonatkozó előírásokat, a zárszámadás és az azt megalapozó nyilvántartások, dokumentumok megfelelnek-e a szabályszerűség és a valódiság követelményének, a központi költségvetés teljesítményét bemutató adatok, információk helyesen tükrözik-e a költségvetési év pénzügyi folyamatait. A társadalombiztosítási alapok zárszámadásáról készített jelentésünkben - hasonlóan, mint a központi költségvetés esetében - megállapítjuk az e követelményeknek való megfelelést, illetve az eltéréseket. Az Országgyűlés joga, hogy megállapításainkat és javaslatainkat szélesebb összefüggésekbe helyezze, és így döntsön az előterjesztett törvényjavaslatról, esetleg utólag felhatalmazást adva olyan évközi intézkedésekre is, amelyeket az ÁSZ-nak kifogásolnia kellett, és ezt a gyakorlatot, az utólagos felhatalmazás gyakorlatát változatlanul helyteleníti.
A következőkben néhány fontosabb megállapításunkat szeretném kiemelni a 2000. évről készített jelentésünkből.
A zárszámadási ellenőrzések során számszaki jellegű ellenőrzési megállapításokra részünkről mind ritkábban, csak egyedi esetekben kerül sor, mivel ezeket a törvényjavaslat kidolgozásakor, az államtitkár úr által már említett egyeztetés keretében rendszerint sikerül az alapkezelőkkel, illetve a törvényjavaslat véglegesítéséért felelős Pénzügyminisztériummal tisztázni.
(20.20)
Mint ismert, az alapok költségvetési beszámolóit független könyvvizsgáló jelentése is alátámasztja. A járulék-nyilvántartási adatok megbízhatóságával kapcsolatos, általunk is felvetett hiányosságok miatt a könyvvizsgáló korábban több éven át korlátozó záradékkal látta el a beszámolókat; kedvező, hogy 2000-re a hitelesítő záradék megadásának a részéről nem volt akadálya.
Jók a tapasztalataink az alapok és az alapkezelők kincstári finanszírozásáról. Az előirányzat-gazdálkodás, az érintettek közötti rendszeres egyeztetések segítik a pénzügyi folyamatok megfigyelését, a finanszírozási gondok időben történő jelzését. Az Egészségbiztosítási Alapnál az időarányos finanszírozástól való rendszeres eltérések és az év végi finanszírozási problémák függetlenek a Kincstár működésétől, azok a költségvetési előirányzatok elégtelenségéből származnak.
Az előző évi zárszámadási ellenőrzés alkalmával megállapítottuk, hogy a Kincstár az alapok bevételeire és kiadásaira külön beszámolót nem készített, és nem volt szabályozott az egyeztetés rendje sem. 2000-ben pozitív változást tapasztaltunk, mert készült kincstári beszámoló, ezek alapján az alapok járulékbevételeinek könyvelt összege megegyezett a Kincstár által vezetett pénzforgalmi számlákkal. Az alapok egyes ellátási kiadásai tekintetében azonban az alapok beszámolója és a kincstári beszámoló között a főösszeget is érintő, jelentős eltérések voltak. Ezekben az esetekben, mivel túlléphető előirányzatokról van szó, a Kincstár nem végez fedezetvizsgálatot. Az eltérések a túlléphető előirányzatokra is kiterjedő, évközi egyeztetésekkel elkerülhetők lennének.
Visszatérő zárszámadási ellenőrzési megállapítás, hogy a bevételi és a kiadási előirányzatok többségét, a költségvetés meghatározó tételeit alultervezik. Ennek következményével az éves pénzügyi folyamatok során, a végrehajtáskor szembesülni kell; ennek következménye, hogy rendszeresen módosul az alapok költségvetése. Erre jellemzően az előző évhez kapcsolódó társadalombiztosítási, illetve a központi költségvetési zárszámadási törvények keretében, már a tárgyidőszak végén kerül sor, mely gyakorlatot az Állami Számvevőszék ugyancsak kifogásolja.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az alapok 2000. évi pénzügyi helyzete, ahogy arra az ez évi költségvetési törvény véleményezése során felhívtuk a figyelmet, a vártnál kedvezőtlenebbül alakult. Ennek ellenére az alapok saját bevételei, illetőleg a központi költségvetés hozzájárulásai mellett sem sikerült megőrizni az eredetileg tervezett pénzügyi pozíciót: az árrendszer összevont hiánya a tervezett 42 milliárd forintnak csaknem a kétszerese. Az alapok pénzügyi biztonságának és működőképességének fenntartásában, a növekvő hiány finanszírozásában évek óta erősödik a központi költségvetés részvétele, ami egyúttal az ellátórendszerek stabilitása és az alapok önállósága szempontjából is meghatározó fontosságú tényező.
Az Egészségbiztosítási Alap kiadásai között szereplő gyógyító-megelőző ellátás előirányzata dologi kiadásokra növekményt egyáltalán nem tartalmazott. Meghatározása nem társult racionalizálást célzó intézkedésekkel, ezért már a tervkészítéskor számítani lehetett annak tarthatatlanságára, ahogy az Állami Számvevőszék ezt jelezte is. Az előirányzatot a kormány két, illetve az Országgyűlés egy döntése módosította.
A kormány törvényi felhatalmazás alapján több mint 2,5 milliárd forintot csoportosított át a gyógyító-megelőző kasszára, valamint a gyógyító-megelőző előirányzaton belül is sor került átcsoportosításokra, az Egészségügyi és a Pénzügyminisztérium egyetértése mellett. Az átcsoportosítás iránya azt jelzi, hogy a társadalombiztosítás finanszírozásának legkritikusabb pontja változatlanul a kórházak működési költségeinek elégtelen biztosítása.
Az ellátások fedezetéül szolgáló vagyonnal kapcsolatos kiadásokon belül jelentős összeget tesz ki a Postabank garanciális kötelezettségének teljesítése. Ezzel kapcsolatban a korábbi zárszámadási jelentéseinkben jeleztük, hogy az alapok vagyonának állami tulajdonba vétele miatt a tulajdonosi jogokhoz kötődő viszontgarancia érvényesítése vitatható. Ezt az álláspontunkat változatlanul fenntartjuk azzal, hogy 2001-től a kiadásnak már vagyonbevétellel biztosított fedezete sincs.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az alapok járulékbevételeivel összefüggő feladatokat 1999-től az APEH látja el, az adózásra vonatkozó szabályok alkalmazásával. A feladatellátásban jelentős, egyszerűsítést célzó változások következtek be 2000-ben. A járulékbefizetések teljesítése a Kincstárnál alaponként külön-külön megnyitott, valamint a munkáltatói táppénz-hozzájárulás beszedési bevétele is számlákra történt. Az APEH a 2000-ben megváltozott szabályozókról az adózókat és a járulékfizetőket körültekintően tájékoztatta. A szabályok alkalmazása az adóhatóság feladatellátását és a járulékfizetők kötelezettségének teljesítését jelentősen megkönnyítette, egyszerűsítette. Tájékoztatása szerint a járulékfizetők alkalmazkodtak az új rendszerhez, a hátralékkal, illetve a túlfizetéssel rendelkező folyószámla-tulajdonosokkal folytatott egyeztetések nem tártak fel súlyosabb gondokat; ugyanakkor a járuléktartozások kimutatott csökkenése látszólagos. A 2000. évi záróállomány az előző évihez képest nem tartalmazza ugyanis a késedelmi pótlék és bírság százmilliárdos átvezetett összegét, így a két összeg nem hasonlítható össze. Hasonló az alapok tőkehátralék-csökkenése is, ez a közel 40 milliárd forint összegű hátraléktörlésnek köszönhető. Enélkül a hátralék 7,5 milliárd forinttal növekedett volna.
A társadalombiztosítási alapok vagyonkimutatásának tartalma tisztázatlan, ahogy erre a korábbi jelentéseinkben már többször utaltunk. Nincs bemutatva az alapok működési vagyona és a többi vagyonelem. Ennek hiánya és a szakmai tartalom tisztázatlansága a 2000. évi zárszámadás keretében különösen feltűnő, hiszen az alapoknak nincs befektetett eszközként nyilvántartott vagyona.
Az alapokat kezelő Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár működési költségvetése végrehajtásának, a költségvetési gazdálkodás szabályai betartásának vizsgálata törvénysértést nem tárt fel. Az egyes kiemelt fejlesztési célokhoz, például a nyilvántartási, az adatszolgáltatási és az ellenőrzési rendszer fejlesztéséhez rendelt pénzeszközök felhasználásánál voltak hiányosságok és elmaradások.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Az Állami Számvevőszék minden évben megteszi észrevételeit, megállapításait és javaslatait annak érdekében, hogy azok hasznosulásával javuljon az alapok gazdálkodásának szabályossága és szabályozottsága. Szeretném mondani, hogy technikai értelemben a gazdálkodás napi vitelének fegyelmében a korábbi évekhez képest kevesebb hibát tapasztaltunk. Ugyanakkor szeretném azt is hangsúlyozni, mint ezt Tállai úrhoz kapcsolódóan a kiegészítőmben elmondtam, hogy a kórház-finanszírozásban, a gazdálkodás más összefüggéseiben, a tervezésben számos olyan változtatást tartunk szükségesnek, amelyek a közeljövő feladatkörébe tartoznak, és amelyek jobb gazdálkodással nem oldhatók fel.
Úgy gondolom, hogy mivel a társadalombiztosítás a társadalom egészét érintő ellátórendszer, amely a szó szoros értelmében hatással van az állampolgárok közérzetére, kiemelten fontos a társadalombiztosítási reform továbbvitele és maradéktalan megvalósítása a hosszú távú stabil működés érdekében. Úgy gondolom, hogy ez volna a legfontosabb jövőbeni feladat, amellett, hogy a gazdálkodás fegyelmében tapasztalt javulás szintjét tartsuk és vigyük tovább.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
(20.30)
