DR. MÁNYA KRISTÓF
DR. MÁNYA KRISTÓF
DR. MÁNYA KRISTÓF, az egészségügyi és szociális bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az egészségügyi és szociális bizottság szeptember 19-ei ülésén megvitatta a 4977. számú törvényjavaslatot a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról, az ahhoz kapcsolódó állami számvevőszéki ellenőrzésről szóló jelentéssel együtt. A bizottsági tárgyalást követően 14 igen és 10 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak tartottuk a törvényjavaslatot.
Az államháztartási törvény ez évtől hatályos rendelkezései szerint megváltozik a társadalombiztosítási alapok gazdálkodásának bemutatása, és költségvetésük, illetve zárszámadásuk nem külön törvényben, hanem az állami költségvetés részeként jelenik meg.
A bizottsági tárgyalás során külön figyelmet kapott az, hogy az idei az utolsó év, amikor a társadalombiztosítási alapok zárszámadását az Országgyűlés külön törvényben hagyja jóvá.
A 2000-re vonatkozó költségvetési törvény a társadalombiztosítási alapok együttes hiányát 42,3 milliárd forintban határozta meg úgy, hogy a hiány teljes összege az Egészségbiztosítási Alapnál jelentkezett. A zárszámadási előterjesztésből megtudhattuk, hogy a tényleges hiány 81,4 milliárd forint, tehát csaknem duplája a tervezettnek. A hiányból 63,6 milliárd forint az Egészségbiztosítási, 17,8 milliárd forint pedig a Nyugdíj-biztosítási Alapnál jelentkezik.
Az, hogy a társadalombiztosítás költségvetésének hiánya jelentősen meghaladja a tervezettet, hosszú évek óta ismétlődő állapot. Ennek okai összetettek, és mindenekelőtt a gazdasági teljesítménnyel, a foglalkoztatási, kereseti viszonyokkal és rossz demográfiai helyzetünkkel függenek össze. Ugyanakkor az utóbbi évek egyensúlyi problémáiban egyre nagyobb szerepet kezd játszani az egészségügy költségrobbanása is. Ezért ha a 2000. évi társadalombiztosítási költségvetési hiányt a bruttó nemzeti össztermékre vetítjük, már reálisabb a kép, a hiány növekedése kisebb.
A dinamikus gazdasági fejlődésnek is köszönhetően a központi költségvetés szerepe erősödött az alapok pénzügyi biztonságának és működőképességének a fenntartásában. 2000-ben a központi költségvetés mintegy 150 milliárd forintot adott át a társadalombiztosítás két alapjának. Ebből a legnagyobb tétel az a 63 milliárd forint, melyet a magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására kapott a Nyugdíj-biztosítási Alap. Itt kell megemlíteni az Egészségbiztosítási Alapnak átutalt 15 milliárd forintot, amely az egészségügyi dolgozók elmúlt nyári bérkiegészítésére szolgált, és az 5 milliárd forintot a gyógyszer-támogatási előirányzat javára.
A bizottsági vita során több képviselő is méltatta az Állami Számvevőszéknek a zárszámadási törvény ellenőrzései során végzett pontos munkáját. Örömmel hallottuk az Állami Számvevőszék képviselőjétől, hogy a zárszámadás megfelel mind az államháztartási törvény, mind a társadalombiztosítási törvény idevonatkozó előírásainak. A hiány rendezésének garanciái a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben adottak.
Tisztelt Képviselőtársaim! A zárszámadási törvény általános vitára való alkalmasságáról nemcsak a költségvetés végrehajtásának törvényes volta miatt szavaztunk igennel. Fontosnak és előremutatónak tartjuk a csatlakozó törvénymódosítások révén megvalósuló változásokat; mindenekelőtt azt, hogy a magánnyugdíjpénztárak választása nem lesz kötelező a pályakezdő fiataloknak, és azok, akik 1998 júliusától léptek be, alkotmányos jogukkal élve megtehetik azt, hogy visszalépnek. A választás lehetőségét tehát mindenkinek, minden pályakezdőnek meg kell adni - a törvényjavaslat meg is adja - a magán-nyugdíjpénztári tagságot illetően.
Ennél is fontosabb az a törvénymódosítás, mely a nyugdíjemelés jövő évi mértékét határozza meg. A nyugdíjtörvény módosításával jövő évtől lehetővé válik a nyugdíjasok úgynevezett fogyasztói kosarának figyelembevétele a nyugdíjemelés mértékének a meghatározásánál. Ez a fogyasztói kosár ugyanis a legtöbb nyugdíjas esetében súlyosabb, az élelmiszerek és gyógyszerek esetenként nagyobb mértékű drágulása miatt.
Végül, de nem utolsósorban támogató szavazatainkkal nyugtáztuk az egészségbiztosítási törvény módosítását. Ezzel lehetővé válik, hogy a gyógyszertárak még ebben az évben 3 milliárd forint kamatmentes finanszírozási előleget kaphassanak.
A zárszámadási törvényjavaslat tehát nemcsak a társadalombiztosítás költségvetésének törvényes végrehajtását célozza meg, hanem a jövőbe is mutat. Ezért támogattuk szavazatainkkal a bizottsági tárgyalás során.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)
