LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A társadalombiztosítási alapok költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat minden esztendőben joggal számíthat közérdeklődésre, hiszen ebben az összegzésben szembesül azzal a ténnyel több millió nyugdíjas, hogy a kormányzat miképpen értékeli nyugdíjának vásárlóértékét, és ez mennyiben egyezik a saját tapasztalataival, és ez a törvényjavaslat szembesíti mind a betegeket, mind az egészségügyben dolgozókat azokkal a gondokkal, amelyek az egészségügyre fordítható járulékbevételek szűkösségéből fakadnak.
Egy ilyen széles körre kiterjedő jelentést és törvényjavaslatot a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt csak részben lehet részleteiben elemezni, és csak a legfontosabb jellemzőket lehet előhívni. Megelőlegezem a Magyar Demokrata Fórum összefoglaló álláspontját, amelynek alapján a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, elfogadásra javasolja, még akkor is, ha apróbb részletek tekintetében pontosítható vagy éppen vitatható is a törvényjavaslat. Tény, hogy fő vonalaiban a 2000. év zárszámadása kedvező folyamatokat, elmozdulásokat, történéseket is tükröz. Erről szeretnék nagyon röviden beszélni.
Pozitív vonásnak tekinthető, hogy 2000-ben 1,3 százalékkal emelkedett a nyugdíjak vásárlóértéke. Köztudott tény, hogy a kilencvenes évek közepén a nyugdíjasok évről évre kevesebb árut és szolgáltatást tudtak vásárolni a nyugdíjukból. Az előző két parlamenti ciklus egyik kormánya sem tudta olyan mértékben megnövelni a nyugdíjak vásárlóértékét, mint a jelenlegi, és egyik kormány sem tudta úgy, egymást követő három esztendőn át folyamatosan növelni a reálnyugdíjakat, mint a jelenlegi.
A hatályos törvények alapján a nyugdíjak emelésének mértékét az adott évre tervezett fogyasztóiár-növekedés és a várható nettó átlagkereset-növekedés 50-50 százalékát alapul véve számítják ki. 2000-ben a nettó kereset 11,4 százalékkal, a fogyasztói árszint 9,8 százalékkal emelkedett. Az átlagokból adódó 10,6 százalékkal szemben a nyugellátások a törvény által megköveteltnél jobban, 11,2 százalékkal emelkedtek. Ezek tényszámok. Hangsúlyozni szükséges, hogy ez a tendencia folytatódik, azaz a törvény által megköveteltnél az idén is gyorsabban növekednek a nyugdíjak. Bizonyos valótlan állításokkal szemben, miszerint ez a kormány mintegy 50 milliárd forinttal megrövidítette volna a nyugdíjasokat, ennek az állításnak az ellenkezője az igaz. A tavalyi és az idei évben ennél lényegesen nagyobb összeggel fejelték meg a nyugdíjakat, összesen közel 200 milliárd forinttal.
Gyakran szó esik arról is, hogy pontatlan a lakossági fogyasztói árindexhez történő igazodás azért, mert a nyugdíjasok fogyasztásának összetétele más, mint az aktív keresőké, ezért őket másképpen érintik az áremelkedések. Ennek a pontatlanságnak a megelőzése érdekében még óriási összegeket felemésztő népszavazást is kezdeményeznének azok, akik sajátosan értelmezik a tényleges adatokat. Én nem ellenzem ennek a nyugdíjszámítási módszernek a módosítását, csak arra utalok - és ez is közös ismeretünk -, hogy 1997-ben egyáltalán nem volt különbség a nyugdíjas és a lakossági fogyasztói árindex nagysága között, mindkettő 118,3 százalék volt, és 1996-ban is csak 0,2 százalékponttal volt magasabb a nyugdíjasok fogyasztói árindexe, mint a lakosságé. Az azóta harmadára zsugorodott inflációt figyelembe véve ma legfeljebb 0,1 lehet a különbség, azaz a propagandacélokból oly sokat emlegetett nyugdíjas fogyasztói kosár alapján vélelmezhető többletnyugdíjat legalább harmincszorosan haladja meg az a plusz nyugdíjösszeg, amit a kormány az idén a növekvő gazdasági teljesítményekre alapozva a törvény által megkövetelt emeléshez hozzáad. S ehhez népszavazás sem kellett, illetve ennek a nyugdíjnövelő politikának a folytatásáról majd jövőre kell a többségnek dönteni, de azt nem népszavazásnak nevezik majd.
Tisztelt Ház! Pozitív fordulatnak tekinthető a Magyar Demokrata Fórum álláspontja szerint, hogy a tartozások keletkezését megelőző intézkedések és az eredményesebb tartozásbehajtás következményeként számottevő mértékben csökkent a társadalombiztosítási alapok hátralékállománya, az 1999. évi 285 milliárdról 239 milliárdra. Ez a kedvező tendencia a Magyar Demokrata Fórum várakozása szerint ebben az évben is folytatódik, amikor is az országos nyugdíj-biztosítási főigazgatóság első alkalommal az idén októberben értesíti a mintegy 4 millió járulékfizetőt arról, hogy az elmúlt esztendőben egyéni számlájukra mekkora összegű befizetések érkeztek. A nyugdíjbiztosító így szeretné ellenőriztetni a munkavállalókkal is, hogy a munkaadók befizették-e utánuk a bejelentett járulékot. Ez a kezdeményezés várhatóan tovább apasztja a társadalombiztosítás kintlévőségeit.
Tisztelt Ház! Pozitív újdonság a törvényjavaslatban, hogy 2002 elejétől megszűnne a pályakezdők kötelező magán-nyugdíjpénztári tagsága. A hazai nyugdíjpénztárak többsége például az elmúlt évben nemhogy gyarapítani nem tudta a kötelezően befizetett járulékösszegeket, de még a befizetések vásárlóértékét sem volt képes fenntartani. Minden jel szerint a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság csak egy szűk pénzügyi lobbi érdekeit szolgálta, és ezért alaposan újra kellene gondolni és megreformálni a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvényt. Ennek csak első lépése a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság megszüntetése és a szolidaritáson, valamint a generációk közötti szerződésen alapuló társadalombiztosítás választásának az újbóli lehetősége. A pályakezdő fiatalok számára különösen sötét jövőt ígér - elnézést az irodalmi hasonlatért - egy olyan lyukas Danaida-hordóba tölteni a kötelező járulékokat, amely hordó üressége akkor derülne ki, ha már meríteni szeretnének belőle.
(22.20)
Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Demokrata Fórum szakértőinek elemzése is azt bizonyítja, hogy a 2000. évi társadalombiztosítási költségvetés eredményes végrehajtása várhatóan megerősíti az idei kassza stabilizálását. A nyugdíjalap a tavalyi 18,3 milliárd forintos hiány után várhatóan az előirányzatban rögzített nullszaldóval zárja az esztendőt.
Ugyanakkor azzal a prognózissal is egyetértünk, hogy az Egészségbiztosítási Alap elsősorban a gyorsan emelkedő gyógyszerár-támogatások miatt továbbra is deficites marad. Ez a hiány is nagyobb lenne, ha a kormány nem lépne fel nagyon határozottan az inflációt sokszorosan meghaladó gyógyszerár-emelési igényekkel szemben.
Tisztelt Ház! Összegezve véleményünket, a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartjuk, és a Magyar Demokrata Fórum nevében elfogadásra a tisztelt Háznak javaslom.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
